Az Európai Unió pénzügyi támogatást készül adni annak az európai pártszövetségnek, amelynek a Jobbik is tagja.
political radical
Némi szünet után folytatódik az emlékezetpolitika témakörében indított sorozatunk. Mai vendégszerzőnk Egry Gábor történész, a Politikatörténeti Intézet munkatársa, aki az alábbiakban az identitás- és történetpolitika összefüggéséről ír az újjáéledő Horthy-kultusz kapcsán.
A párt belső konfliktusai már hónapok óta jelen vannak az országos médiában, a Szegedi Csanád-botrányt követően pedig egyértelműen radikalizálódási spirálba került. A Fidesz jól járhat.
Egy éve történt az Anders Behring Breivik által véghez vitt norvégiai mészárlás. Ebből az alkalomból azt vizsgáljuk, hogyan pozicionálta a hazai szélsőjobb a norvég tömeggyilkost a saját világképén belül.
Rólunk mesél a legtöbbet az, hogyan viszonyulunk a XX. század legfontosabb magyar közéleti szereplőihez.
A szélsőjobb Horthy iránti rajongása – ritka kivételektől eltekintve – inkább volt egyoldalú szerelem, mint kölcsönös egymásratalálás. A kormányzóról szóló cikksorozatunk első része Paksa Rudolf történész tollából.
A szélsőjobb Horthy iránti rajongása – ritka kivételektől eltekintve – inkább volt egyoldalú szerelem, mint kölcsönös egymásratalálás. A kormányzóról szóló cikksorozatunk első része Paksa Rudolf történész tollából.
Szeretlek is, meg nem is-kapcsolat a magyar és a szlovák szélsőjobb között. A legszélsőségesebbek már tudnak barátkozni.
Az európai szélsőjobboldal legerősebb pártja görög, a legfiatalabb képviselője francia. A görög neonáciknak az erőszak sem ártott.
Nacionalista szerb elnök tabudöntögető kijelentései a népirtásról. Kell-e tartani a szerb nacionalizmus felerősödésétől?
Politikai károkat okozhatnak a Borsod megyei belső pártharcok és kizárások, de a Jobbik két szárnya aligha fog szakadni. A zászlón továbbra is cigányok, EU-kilépés és oligarchák.
A mentőcsomagot adó diktátorokról és bevándorlómentes Görögországról szónokol a frissen a parlamentbe jutott görög szélsőjobboldali párt, az Arany Hajnal.
Eddig főként a szélsőjobb szavazóinak szociodemográfiai jellemzőivel foglalkoztunk, ezúttal azt mutatjuk meg, hogy a parlamenti pártok támogatói közül a jobbikosok a legkevésbé vallásosak.
Sorozatunk harmadik részéből kiderül, hogy a Jobbik szavazótáborának többsége jellemzően nem az aluliskolázottak köréből kerül ki.
A Jobbik szavazótáborával kapcsolatos tévhiteket cáfoló sorozatunk második részében azt a nézetet vitatjuk, amely szerint a párt támogatói elsősorban a szegények közül kerülnek ki.
