Vizeink védelme csak úgy lehetséges, ha alaposan ismerjük a bennük élő közösségeket, az adott ökoszisztéma állapotát, hamar kiszúrjuk például az idegenhonos fajokat.
ökológia
A beporzó rovarok megmentése az emberiség jövője szempontjából is rendkívül fontos, az európai haszonnövények 84, a vadon élők 80 százaléka csak általuk maradhat fenn. Beporzók nélkül a növények nagy része kipusztul, az ökoszisztéma a feje tetejére áll.
A parlagfű-olajosbogár hatékonyabb lehet az allergén növény ellen, mint amit mi, magyarok valaha is parlagfű-mentesítés címén fel tudtunk mutatni. Külföldi tapasztalatok szerint az új jövevény inkább barát lesz, mint ellenség.
Kollégánk kapta meg az Ökológia Terjesztéséért-díjat.
Visszatértek a hódok Magyarországra és köszönik, jól érzik magukat. Mérnöki szaktudásuk életmentő az eltűnőben lévő vizes élőhelyek számára, ám az emberekkel gyakran kerülnek összeütközésbe.
A hazai parlagfűállomány bőséges és egészséges, és úgy tűnik, az időjárás is a hosszan tartó pollenszórásnak kedvez, allergiásoknak érdemes északi hegyeinket felkeresni néhány szabad lélegzetvétel reményében.
Hazánkban a méhlegelő összecsúszott a gazzal, a toklász a vadvirággal, aminek egyik fő oka a gyepvakságunk.
A hazai fajok mérge nem veszélyes emberre, és egyébként eszük ágában sincs ránk támadni. Amelyik pók nem „mérges”, az ragaszt, a kaszáspók pedig nem is pók.
Félő, hogy mire erdeink évszázadok során regenerálódnak, már késő lesz: addigra eltűnnek egyes fajok, amelyek benépesíthetnék.
A hangyafélék családja talán a legismertebb, a legtömegesebb rovarcsoport, ennek ellenére a legtöbb fajnak eddig nem volt egyedi és következetes megjelölése nyelvünkben.
A klímaváltozással egyre több lúd és daru tölti hazánkban a telet, ezáltal gyakrabban és jelentősebb mértékben okozhatnak károkat a termőföldeken – erre pedig fel kell készülnünk.
Az Ökológiai és Botanikai Intézet különleges eseményeket tervez a kutatóintézetet övező Nemzeti Botanikus Kertben, ahol természetközeli környezetben
Összetett ok vezethetett az oxigénhiányhoz, ami halpusztulást okozott a Velencei-tóban: a sekély víz rendkívül sérülékeny, aggasztó módon ki van szolgáltatva a környezeti és emberi hatásoknak.
Miért nem tudjuk ugyanolyan finomra elkészíteni a nagyi sütijét? Hogy járt az agronómus a parasztemberrel, és mi jár a botjára támaszkodó pásztor fejében?
A nagyragadozók csak kivételes esetben támadnak emberre, ám a haszonállatokban okozhatnak károkat. Félni semmi esetre sem szabad tőlük, erdeink biztonságosak.
A kormoránok tényleg okoznak gazdasági károkat, de rengeteg a félreértés és tévhit, a reakció pedig nem lehet a természet további pusztítása. Bemutatjuk vizeink egyik fontos ragadozóját.
Az emberiség maga számolja fel azt a pufferzónát, amely védené a vadállatokban megtalálható kórokozóktól. A vadon élő állatok kereskedelme és fogyasztása ráadásul időzített bomba a járványok szempontjából.
A konfliktusos fajok csak a jéghegy csúcsát jelentik, a probléma sokkal mélyebb és összetettebb, végső soron pedig ivóvizünk is veszélybe kerül.
Felszíni vizeink állapota alapvetően befolyásolja nemcsak az ivóvíz minőségét, de egyáltalán meglétét is.
A csípőszúnyogok – főleg a három új, inváziós fajuk – állandó járványügyi fenyegetést jelentenek hazánkban. Egy új program a lakosság aktív segítségével próbálja felderíteni és megfigyelés alatt tartani a potenciális veszélyt jelentő állományokat, hogy a védekezésben mindig egy lépéssel a kórokozók előtt járhassunk.
Az egyik, új fajként azonosított fürkészdarázs 1902 óta van a gyűjteményben. Az emberiség rohamtempóban pusztít ki olyan állatfajokat, amelyeket még meg sem ismertünk.
A vadat a természet szerves részeként kezeli a Pilisi Parkerdő új kezdeményezése, amelyben a vadászat fő célja nem a trófeaszerzés, hanem az erdő egészségének megőrzése.
A beporzó rovarokat egyre jobban fenyegeti az időjárás: egy-egy szélsőséges év még „belefér”, de a mindennapossá váló szélsőségek fajokat tüntethetnek el.
A biológiai sokféleséget csak erős szakmai alapokra építve lehet megőrizni.
