Egy bizalmas irat a magyar-amerikai viszony új feszültségeiről árulkodik.
nato
Az Orbán-kormány folyamatosan halasztgatja a magyar-amerikai védelmi megállapodás megújítását.
A NATO parlamenti közgyűlési tagságától fosztotta meg a házelnök az LMP társelnökét.
Helikopterekhez szükséges alkatrészeket gyártó üzemet létesít az Airbus Helicopters.
Az ország vezetése most megpróbálja bejegyezni őket.
Nagy a nyomás rajtunk, mondta Szijjártó Péter.
Stoltenberg kitart amellett, hogy Kijevnek „párbeszéden alapuló, politikai megoldást” kell találnia az orosz agresszióra.
Franciaország és Németország támogatja. Elég?
Először fordul ez elő magyar parlamenti képviselővel.
Másik LMP-st szeretnének helyette.
A NATO-csatlakozást ellenző exkormányfő kimenekítéséről a NATO tudott, tesztelte Orbánt.
Mármint rajta kívül. Más okot nehéz találni, mint hogy a magyar kormány kedvére tett Vlagyimir Putyinnak.
Az USA-t is potenciális ellenségként emlegető kijelentésével a francia elnök elérte, hogy világszerte téma legyen az európai hadsereg felállítása. Miért lenne szükség erre, és van-e realitása?
Hisztéria, feszültség, félreértés és egy hadgyakorlat. Ennyi kellett 1983-ban, hogy az emberiség létét fenyegető atomháború csaknem valósággá váljon.
Oroszországnak üzen a katonai szövetség.
Egyre erősödnek a magyarellenes hangok Ukrajnában, a magyar és az ukrán kormány évtizedes jó viszonya pedig megszűnni látszik.
„Ha egy klubtag elkezd a földre köpködni, akkor ki fogják dobni, nem törődve azzal, hogy kifizette a tagdíjat.”
Szerbia megőrzi katonai semlegességét.
Az uniós bővítési biztos és a NATO-főtitkár is örömét fejezte ki az eredményt látva.
A cseh katonák őrszolgálatot teljesítettek a bagrami támaszpont mellett.
A biztonságpolitikai helyzetre tekintettel, illetve a NATO kérésére.
Németh Szilárd, a magyar honvédelem nagy alakja arról nyilatkozott, hogy meg kell védeni Magyarországot, fegyverrel. Most. Ugyanis olyan időket élünk.
A többség szerint Európa meg tudja védeni magát.
