Az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint további országok keveredhetnek bele a háborúba

Fehéroroszország két korszerű fegyverrendszert, rövid hatótávolságú Iszkander harcászati rakétákat és Sz-400-as légvédelmi rendszereket vásárolt Oroszországtól – jelentette be csütörtökön Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Minszkben.

„Ilyen fegyverzettel már teljesen más hadseregről beszélünk” – jelentette ki a fehérorosz elnök országa haderejéről a BelTa helyi hírügynökség jelentése szerint.

Az önjáró szállítójárművekről indítható, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel is felszerelhető Iszkander rakéták hatótávolsága mintegy ötszáz kilométer. Az Sz-400-as légvédelmi rendszer pedig egy hozzávetőleg 400 kilométeres körzetben képes ellenséges rakétákat, illetve repülőgépeket megsemmisíteni.

Lukasenka – aki Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legszorosabb szövetségesének számít – a Nacionalnaja Oborona című orosz katonai szaklapnak adott tavaly novemberi interjújában beszélt arról, hogy Minszk Iszkander műveleti-taktikai rakétakomplexumokat kér Oroszországtól. Mint mondta, több, ötszáz kilométer hatótávolságú rakétaosztályt telepíttetne Fehéroroszország déli és nyugati részén. Minszknek jelenleg kisebb, 300 kilométer hatótávolságú, fehérorosz gyártmányú Polonez rakétakomplexumai vannak.

(MTI)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója bejelentette, hogy csütörtökön Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztetett az Ukrajnában oroszok által ellenőrzött területeken és az ostromlott térségekben tartózkodó civilek egészségügyi ellátásáról.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz Twitter-oldalán számolt be arról, hogy tárgyalt Lavrovval a nemzetközi egészségügyek és a WHO-val folytatott együttműködés mellett Ukrajna egészségügyi helyzetéről is. Mint írta, Mariupol, Herszon, Dél-Zaporizzsja térségéhez és további ostromlott területekhez biztonságos hozzáférést kért Moszkvától, hogy a világszervezet egészségügyi ellátást biztosíthasson az ottani civilek számára.

Az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt a WHO európai tagállamai múlt héten elfogadtak egy határozatot, amely lehetővé tenné, hogy bezárják a szervezet oroszországi irodáját. Pjotr Tolsztoj, az orosz parlament alsóházának alelnöke a héten beadott a dumának egy listát, amelyen a nemzetközi szervezetek és Oroszország közti megállapodásokat gyűjtötték össze. Az Interfax orosz hírügynökség értesülései szerint ezen az a lehetőség is szerepel, hogy Oroszország kilép a WHO-ból.

(MTI)

Azzal kapcsolatban, hogy Svédország és Finnország szerdán hivatalosan is beadta csatlakozási kérelmét a NATO-ba, a török elnök viszont továbbra is ellenzi a két ország felvételét, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára csütörtökön koppenhágai látogatása során újságíróknak azt mondta,

nem szokatlan, hogy nagy fajsúlyú döntések esetén eltérő vélemények legyenek a NATO-ban.

Hangsúlyozta, hogy közeli kapcsolatban vannak mind Finnországgal, mind Svédországgal, mind pedig Törökországgal, és hozzátette, hogy „foglalkoznak azokkal a problémákkal”, amelyeket Törökország kifogásolt.

Stoltenberg bizakodva beszélt a helyzetről, hiszen, mint magyarázta, „bőven van tapasztalatuk” abban, hogy miként kell véleménykülönbségek esetén „leülni és közösen megoldást találni” a felmerülő problémákra.

A NATO-főtitkár, aki szerdán személyesen vette át a finn és svéd NATO-nagykövetektől a két ország csatlakozási kérelmét, arról is beszélt, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja még sokáig elhúzódhat, ezért a szövetség tagországainak felkészültnek kell lenniük. Noha szerinte Oroszország nem érte el stratégiai céljait, nem gondolja, hogy Moszkva feladná a küzdelmet, írja az MTI.

Sauli Niinistö finn államfőt és Magdalena Andersson svéd miniszterelnököt fogadta Joe Biden amerikai elnök csütörtökön washingtoni rezidenciáján, a Fehér Házban. A skandináv vezetők Finnország és Svédország NATO-csatlakozási törekvései kapcsán tesznek látogatást az Egyesült Államokban.

Több kérdést, köztük az ukrajnai helyzetet is megvitatta telefonon csütörtökön Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke – jelenti az MTI Moszkvából.

Az orosz védelmi minisztérium által kiadott szűkszavú tájékoztatás szerint az amerikai részről kezdeményezett kapcsolatfelvétel során a felek „megvitatták a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket, beleértve az ukrajnai helyzetet is”. Ez volt az első kapcsolatfelvétel a két vezérkari főnök között február 11. óta.

Geraszimov és Milley hat nappal Szergej Sojgu orosz és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kapcsolatba lépése után beszélt egymással. Azt a hívást is a Pentagon kezdeményezte és a mintegy egyórás eszmecsere során amerikai tájékoztatás szerint Austin azonnali tűzszünetet sürgetett Ukrajnában.

A két miniszter ezt megelőzően február 18-án, vagyis egy héttel az Ukrajna elleni orosz háború kezdete előtt tárgyalt egymással. Március 24-én John Kirby, az amerikai védelmi tárca szóvivője azt mondta, hogy Austin és Milley is kereste a telefonos kapcsolatfelvétel lehetőségét orosz hivatali partnerével, de Moszkva kitért ez elől.

Március 1-jén a felek a szíriaihoz hasonló konfliktusmegelőző vonalat létesítettek, mert a két hadsereg műveleti területe közel került egymáshoz; az orosz haderő többször hajtott végre csapást a NATO-tag Lengyelország határai közelében, ahol amerikai egységek állomásoznak. Pénteki amerikai közlés szerint a vonal működését naponta kétszer is ellenőrizték, de érdemi párbeszéd nem folyt rajta Austin és Sojgu kapcsolatfelvételéig.

A fehérorosz rezsim szintén felelős az Ukrajna elleni orosz háborúért, ugyanúgy viselnie kell a nemzetközi jogból eredő összes jogi következményt, és ezért az Oroszországgal szemben bevezetett minden szankciót alkalmazni kell Fehéroroszország esetében is – jelentették ki az Európai Parlament (EP) képviselői csütörtökön.

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén kézfeltartással elfogadott állásfoglalásukban a képviselők elítélték a fehérorosz rezsim szerepét az Ukrajna elleni háborúban.

Elítélték a támogatást, amellyel Minszk lehetővé tette az orosz csapatok és fegyverek számára, hogy áthaladjanak Fehéroroszország területén, használják a légterét, tankoljanak és katonai lőszereket tároljanak ott. Felhívták a figyelmet Oroszország megnövekedett szerepére Fehéroroszországban, beleértve a pénzügyi befolyást is, ami véleményük szerint komoly kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy Minszk képes-e szuverén döntések meghozatalára.

Az EP üdvözölte az Európai Bizottság javaslatát az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciócsomagról, és felszólította az uniós tagországokat, hogy biztosítsák annak átfogó és gyors végrehajtását. Hozzátették: ezeket az intézkedéseket Fehéroroszország esetében is alkalmazni kell. Hangsúlyozta továbbá, hogy átfogó vizsgálatot kell folytatni az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök rezsimje által a fehérorosz nép ellen elkövetett bűncselekmények ügyében.

Az EP elítélte a fehérorosz büntető törvénykönyv közelmúltbeli módosításait, melyekkel visszaállították a halálbüntetést terrorcselekmények előkészítése vagy kísérlete esetén. A törvényt a rezsim könnyen felhasználhatja politikai ellenfeleivel szemben – figyelmezettek az EP-képviselők.

(MTI)

Törökország továbbra sem támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, jelentette ki Recep Tayyip Erdogan államfő a TRT török állami televízióban fiatalokkal folytatott beszélgetésében.

Svédország és Finnország szerdán hivatalosan is beadta csatlakozási kérelmét a NATO-ba, a török elnök azonban változatlanul ellenzi a két észak-európai ország felvételét a katonai szövetségbe.
Erdogan a török ifjúság és sport nemzeti ünnepe alkalmából beszélgetett fiatalokkal. Az MTI tudósítása szerint elmondta, hogy már a szövetségeseknek is jelezték, hogy nemet fognak mondani a két ország NATO-csatlakozására. Hangsúlyozta, hogy nem terveznek eltérni az eddigi álláspontjuktól.

Ezúttal is azzal vádolta a két skandináv országot, hogy nem csak pénzügyileg, de fegyverzettel is támogatják a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot.

Törökország vétója könnyen megakaszthatja Stockholm és Helsinki, a legtöbb NATO-tagállam által szorgalmazott, felvételét, ugyanis az új tagok csatlakozását konszenzussal, mind a 30 NATO-tagállamnak jóvá kell hagynia.

Ne javasoljanak Ukrajnának tűzszünetet az orosz csapatok teljes kivonása nélkül, mert ez lehetetlen – kérte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja csütörtökön a Twitteren.

Leszögezte: az ukrán társadalomnak nincs szüksége egy új Minszkre, mert az nem képes szavatolni, hogy a háború néhány éven belül ne kezdődjön újra. Podoljak a háromoldalú, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből létrehozott, úgynevezett minszki összekötőcsoportra utalt, amelyet a Donyec-medencei fegyveres konfliktus tárgyalásos rendezésére hoztak létre.

Amíg Oroszország nem áll készen területeink teljes felszabadítására, a mi tárgyalási platformunk: fegyverek, szankciók és pénz,

hangoztatta az elnöki tanácsadó.

https://twitter.com/Podolyak_M/status/1527181698026418176

Az Ukrajinszka Pavda hírportál emlékeztetett arra, hogy jelenleg szünetelnek a béketárgyalások Kijev és Moszkva között, utóbbi szerint az ukrán fél szakította meg a folyamatot. Podoljak viszont Moszkvát tette ezért felelőssé. Azt mondta, hogy több oka is van az egyeztetések szünetelésének, köztük az, hogy „Oroszország nem érti meg, hogy a háború már semmilyen értelemben nem az ő szabályai, menetrendje vagy tervei szerint zajlik, és nem ismeri fel, hogy teljesen más feltételek mellett kell kilépni a háborúból, mint amivel korábban indokolták annak elindítását”.

Közben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Twitter-bejegyzésében kijelentette, hogy Ukrajna EU-tagjelölti státust vár el, és sértőnek tartja, ha cserébe más formátumokat ajánlanak fel neki.

Az Ukrajna európai perspektívájával kapcsolatos stratégiai kétértelműség, amelyet egyes európai fővárosok az elmúlt években követtek, kudarcot vallott, és véget kell nekik vetni,

mondta Kuleba, hozzátéve, hogy szerinte „ez csak felbátorította” Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Leszögezte, hogy Ukrajnának nincs szüksége semmiféle pótmegoldásra, mert azzal Ukrajnát másodosztályúként kezelnék, és ez sérti az ukránok érzéseit.

Strategic ambiguity on Ukraine’s European perspective practiced by some EU capitals in the past years has failed and must end. It only emboldened Putin. We do not need surrogates for EU candidate status that show second-class treatment of Ukraine and hurt feelings of Ukrainians.

— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) May 19, 2022

(MTI)

Oroszország Ukrajna elleni háborújának negatív hatásai miatt segítséget kell nyújtani az uniós háztartásoknak és a vállalatoknak, hogy azok továbbra is támogassák az Oroszországgal szembeni fellépést és az ukránok védelme érdekében szükséges tevékenységeket – foglaltak állást az Európai Parlament képviselői csütörtökön.

Az EP brüsszeli plenáris ülésén a háború szociális és gazdasági következményeiről elfogadott állásfoglalásukban a képviselők azt hangoztatták, hogy az európai uniós tagállamoknak fokozniuk kell szociális kiadásaikat, és a kiszolgáltatott, de életképes vállalkozások célzott támogatására is további forrásokat kell szánniuk.

Hangsúlyozzák, hogy a háztartások vásárlóerejének fenntartása érdekében a bérnövekedésnek figyelembe kell vennie a hosszú távú inflációt és a termelékenység növekedését. Emellett az európai szociális ellenálló képességet növelő, ideiglenes csomagot kell összeállítani, amely összehangolná az uniós szociális jóléti és védelmi rendszerekre vonatkozó intézkedéseket és eszközöket.

Az állásfoglalásban a képviselők arra figyelmeztettek, hogy az Ukrajnában zajló háború, valamint az unió Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni hozott szankciói hatással vannak az EU koronavírus-járványt követő gazdasági helyreállítására. Ezért azt javasolták, hogy a tagállamok vessenek ki ideiglenes adókat az energiaipari vállalatok rendkívüli bevételeire, kobozzák el az orosz oligarchák vagyonát, és kezeljék még rugalmasabban az uniós költségvetést. Felül kell vizsgálni a többéves pénzügyi keretet, rugalmasabban kell alkalmazni az állami támogatásra vonatkozó szabályokat, az Európai Bizottságnak pedig készen kell állnia, hogy szükség esetén új gazdaságtámogató programokat indítson – tették hozzá.

(MTI)

Különleges nemzetközi törvényszéket kell létrehozni, és bírái elé kell állítani Oroszország politikai vezetőit, katonai parancsnokait és szövetségeseiket az Ukrajna elleni agresszió során elkövetett bűntettek miatt, jelentették ki az Európai Parlament képviselői csütörtökön.

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadott, az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelemről szóló állásfoglalásban az MTI tudósítása szerint az EP-képviselők felszólították az uniós intézmények vezetőit, hogy tegyenek meg mindent az orosz és fehérorosz vezetők felelősségre vonásáért a háborús bűnök, emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és az ukrajnai agresszió során elkövetett bűncselekmények miatt.

Véleményük szerint a vonatkozó vizsgálatoknak és az azokat követő büntetőeljárásoknak az orosz fegyveres erők háborús bűnökben részt vett teljes személyzetére és a kormányalkalmazottakra is ki kellene terjednie.

Az EP-képviselők különleges nemzetközi törvényszék felállítását szorgalmazták, amely az Ukrajna ellen elkövetett orosz agresszió bűncselekményeit vizsgálná ki és megbüntetné azok elkövetőit, köztük Oroszország és szövetségeseinek politikai vezetőit és katonai parancsnokait. A különleges nemzetközi törvényszék felállítására azért van szükség, mert az ilyen ügyek elbírálására a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) nincs hatásköre, közölték.

A képviselők azt kérték, hogy az uniós intézmények a lehető leghamarabb minden szükséges emberi és költségvetési erőforrást biztosítsanak a törvényszék létrehozásához.

Kiemelték: az atrocitások, többek között a települések válogatás nélküli bombázása, az erőszakos kitelepítések, a tiltott lőszerek használata, a konfliktusövezetekből az előzetesen elfogadott humanitárius folyosókon keresztül menekülni próbáló polgári lakosság elleni támadások, a civilek kivégzése, a szexuális erőszak és az emberek lakóhelyük elhagyására kényszerítése súlyosan sérti a nemzetközi humanitárius jogot. Ezen tettek mindegyike háborús bűncselekménynek minősülhet, és miattuk mostanáig nem indult büntetőeljárás, emlékeztettek.

A portugál-román védelmi együttműködés kiterjesztéséről és elmélyítéséről írt alá megállapodást csütörtökön Bukarestben a két ország védelmi minisztere António Costa portugál és Nicolae Ciuca román kormányfő jelenlétében.

A két miniszterelnök megerősítette: az Ukrajna elleni orosz agresszió idején Portugália és Románia együttműködik a NATO védelmi és elrettentő képességének megerősítésén a keleti szárnyon, és mindkét ország támogatja Finnország és Svédország csatlakozását a NATO-hoz. Úgy értékelték: Finnország és Svédország felvétele erősíteni fogja a NATO-t, semlegességük feladását pedig Oroszország idézte elő azzal, hogy a nemzetközi jogot megsértve katonai agressziót indított egy független, szuverén állam ellen.

Portugália a földrész nyugati szélén helyezkedik el, de semmi kétsége nincs afelől, hogy védelmének keleti határa itt, Romániában és a többi keleti NATO-országban kezdődik. A határaik védelme nemcsak azt jelenti, hogy megvédjük magunkat, hanem azt, hogy megvédjük bármely szövetségesünket is,

hangsúlyozta Bukarestben a portugál miniszterelnök.

Costa szerint szükség esetén meghosszabbítják a portugál katonák hat hónapra tervezett romániai küldetését. A román védelmi tárca április közepén közölte: mintegy 220 portugál katona érkezik Romániába. A portugál miniszterelnök csütörtök délután Klaus Iohannis román államfő és Nicolae Ciuca miniszterelnök társaságában a dél-romániai Caracalra látogatott, ahol a NATO Romániában alakult dél-keleti nemzetközi hadosztályparancsnoksága keretében szolgálatot teljesítő portugál katonai alegységekkel találkoztak.

A román miniszterelnök szerint a kiváló portugál-román katonai együttműködés példája volt az, hogy Románia F-16-os harci repülőgépeket vásárolt Portugáliától. Bár sem a román védelmi tárca közleménye, sem a két miniszterelnök nem részletezte, hogyan akarják bővíteni a két ország katonai együttműködését, újságírói kérdésre válaszolva Ciuca azt azért tisztázta, hogy nem a román védelmi ipar kap portugál megrendeléseket, ez az ágazat ugyanis Romániában nem a védelmi, hanem az ipari tárca hatáskörébe tartozik.

A sajtóértekezleten elhangzott, hogy Portugália támogatja Románia integrálását a schengeni övezetbe és Románia hasznosítani szeretné a megújuló energiaforrások felhasználásában szerzett portugál tapasztalatokat.

Ciuca aggodalmát fejezte ki az Odesszát ért támadások és a térségben élő román közösség sorsa miatt, rámutatva: csütörtökön meghaladta az egymilliót a Romániába érkező ukrajnai menekültek száma.

(MTI)

George W. Bush korábbi amerikai elnök szerda este beszédet mondott Dallasban, ahol Winston Churchillhez hasonlította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt – önmagát pedig egy elszólás következtében leginkább Putyin orosz elnökkel hozta párhuzamba.

A Newsweek beszámolója szerint az ifjabbik Bush a tíz perces beszédében Putyinról és az Ukrajna ellen folytatott háború gonoszságáról akart beszélni, de nem teljesen úgy sikerült, ahogy tervezhette.

Ez lett az eredménye a fékek és ellensúlyok hiányának Oroszországban: egy ember döntése, hogy teljesen indokolatlan és brutális inváziót indít Irak ellen

– mondta Bush, majd zavarodottan hozzátette:

Ukrajnára gondolok.

A 2011. szeptember 11-i támadások idején éppen George W. Bush volt az Egyesült Államok elnöke, a következő években pedig véres háborúkba bocsátkozott Afganisztánban és Irakban – az utókor ítélete szerint részben a merényletek megtorlásának igénye vezethette ide az elnököt.

2003-ban az USA megtámadta Irakot, az inváziót pedig Bush elnök kritikusai gyakran „brutálisnak” és „indokolatlannak” nevezték. Az amerikai katonai műveletek során több tízezer iraki civil és négyezer amerikai katona vesztette életét.

Timothy D. Snyder amerikai történész, a Yale tanára 17 posztban foglalta össze a Twitteren, hogy mire lehet számítani Putyintól az orosz-ukrán konfliktus folytatásában – vette észre a 444.hu. A posztokat szemlézve a lap emlékeztet rá, hogy a Közép- és Kelet-Európát kiválóan ismerő kutató pár éve levezette, hogy Putyin az 1920-as években kiérlelt fasizmus programját valósítja meg.

A történész szerint az orosz elnököt értelmetlen megóvni attól a felismeréstől, hogy veszít, mert erre magától rá fog rájönni, és meg fogja védeni magát.

Az orosz hadsereg szerinte nincs sarokba szorítva. Ha a megszálló erő vereséget szenved, az egységek egyszerűen visszavonulnak a határon át Oroszországba.

Putyin a kutató szerint a virtuális valóságban uralkodik, ahol mindig van menekülési útvonal. Ukrajnában viszont nem lehet őt sarokba szorítani, mert Ukrajna valóságos hely. Snyder szerint más társadalmakban az emberek nehezen tudják felfogni, hogy Putyin olyan diktátor, aki irányítja az országa médiáját, és a témát megváltoztatva uralkodik. Putyin állandóan témát vált: amikor Oroszország legutóbb megtámadta Ukrajnát (a Krím elfoglalásáról lehet szó), a médiája egyik napról a másikikra Szíriáról kezdett beszélni, az oroszok pedig mentek utána.

Amikor Oroszország idén februárban lerohanta Ukrajnát, a média gyorsan átállt arról, hogy az invázió lehetetlen, arra, hogy elkerülhetetlen, az oroszok pedig ezt a váltást is elfogadták.

Ha tehát Oroszország a valóságban vereséget szenved, Putyin simán győzelmet hirdet a televízióban, és az oroszok hinni fognak neki, vagy úgy tesznek, mintha hinnének.

A történész azt írja, értelmetlen a való világban „menekülőutat” kínálni, amikor Putyinnak nem kell más, csak egy virtuális világ, amit teljesen ő irányít. Menekülőútról beszélve csak nevetnivalót adunk az orosz vezetőknek az egyébként nehéz időkben.

Az biztos, hogy Putyin tévedhet, és túl sokáig vár a virtuális világ győzelmének kihirdetésével. Ebben az esetben elveszíti az erejét.

Úgy látja továbbá, hogy azt orosz elnök hatalma mindaddig teljes lesz a média felett, amíg a hatalma meg nem szűnik. Nincs olyan, hogy a való világban tett cselekedeteink ebben változást hoznának.

Snyder szerint groteszk arra kérni az ukránokat, hogy igazítsák a háborúval kapcsolatos döntésekeit az orosz televíziós producerekhez, akik amúgysem a való világból kapják az iránymutatást. Ha félreértik Oroszországot a „sarokba szorítás” és a „menekülőutak” kliséivel, akkor a háború tovább tart, mivel

elvonja a figyelmet az orosz vereség egyszerű szükségszerűségéről.

Zelenszkij viszont Putyinnal ellentétben demokratikusan megválasztott elnök, felelősnek érzi magát a népéért, és egy olyan világban kormányoz, ahol mások is számítanak.

Ukrajnának van sajtója, amit nem a kormány irányít. Zelenszkij nem tud egyszerűen témát váltani. Minden fontosabb döntésbe be kell vonnia az embereit. Putyinnal ellentétben neki párbeszédet kell folytatnia a népével, hogy véget vethessen ennek a háborúnak. Ezért segítségre van szüksége, mind a háború megnyeréséhez, mind ahhoz, hogy el tudja mondani az ukránoknak, mi következik.

Az orosz katonáktól eltérően az ukránoknak nincs hova menniük, nem tudnak csak úgy hazamenni, mert a háborút az ő országukban vívják. Ők annyit tehetnek, hogy isszatérnek az otthonaikba, és újjáépítik azokat.

A háború befejezése a történész szerint azt jelenti, hogy többet kell gondolni az ukrán népre és a jövőjére, és kevesebbet kell aggódni olyan problémákon, amikkel Putyinnak valójában nem is kell szembenéznie.

De ebből a Nemzetközi Vöröskereszt eddig csak százakat regisztált a Genfi egyezmény alapján.

Az orosz védelmi minisztérium reggeli tájékoztatása szerint hétfő óta összesen 1730 harcos adta meg magát az Azovsztal acélműben, ebből 771-en az elmúlt huszonnégy órában. Az orosz védelmi minisztérium szerint „a fekvőbeteg-ellátásra szorulók egészségügyi intézményekben kapnak segítséget” Novoazovszkban és Donyeckben.

Az orosz állításokat független forrásból nem ellenőrizék. Az ukrán fél nem közölt friss tájékoztatást sem az Azovsztalt acélművet elhagyók számáról, sem az orosz foglyok cseréjével kapcsolatos tárgyalások aktuális állásáról.

Az orosz védelmi minisztérium szerdán azt közölte, hogy mintegy 1000 ukrán katona adta meg magát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden arról beszélt, hogy Oroszországgal folytatódnak a tárgyalások az Azovsztalban tartózkodó utolsó ukrán katonák evakuálásáról.

A Nemzetközi Vöröskereszt közben bejelentette, hogy több száz olyan ukrán hadifoglyot vett nyilvántartásba, akik ezen a héten hagyták el az acélművet.

A Nemzetközi Vöröskereszt regisztrációs folyamata során a hadifoglyok kitöltenek egy-egy űrlapot személyes adatokkal, ezen feltüntetik a névüket, születési idejüket és a legközelebbi hozzátartozójuk nevét is. Ez lehetővé teszi a Vöröskereszt számára, hogy nyomon kövesse a hadifoglyokat, és segítsen nekik kapcsolatot tartani a családjukkal.

Az 1949-es Genfi ​​egyezmény alapján az aláíró országok kötelesek azonnali hozzáférést biztosítani a Nemzetközi Vörökeresztnek minden hadifogolyhoz, bárhol is legyenek fogva tartva. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a segélyszervezet munkatársai tanúk nélkül kérdezzenek a hadifoglyoktól, és a látogatások időtartamát, gyakoriságát nem szabad indokolatlanul korlátozni. Amikor pedig azt a körülmények lehetővé teszik, a konfliktusban részes feleknek minden lehetséges intézkedést meg kell tenniük a halottak felkutatására és összegyűjtésére – áll a Nemzetközi Vöröskereszt közleményében.

(Guardian/CNN)

Ljudmila Deniszova ukrán emberi jogi ombudsman szerint 231 gyermek halt meg a február 24 óta tartó orosz invázió következtében, és 427 gyermek megsérült.

Az emberi jogi biztos hozzátette: a számokat az előzetes nyomozásokból gyűjtötték össze, és „egyéb forrásokból, amelyek megerősítésre szorulnak”.

Csütörtökön Washingtonban találkozik Joe Biden amerikai elnök Sauli Niinistö finn elnökkel és Magdalena Andersson svéd miniszterelnökkel. A találkozó a két ország NATO-tagfelvételi kérelme miatt vált esedékessé. Az elmúlt napokban előbb a finnek aztán a svédek jelentették be hivatalosan a csatlakozási szándékukat az észak-atlanti katonai szövetséghez. Ezt a lépést az Ukrajnát sújtó orosz invázió okozta biztonsági fegyegetéssel magyarázták, a Kreml finoman megfogalmazott fenyegetése szerint azonban  ez a lépés nem használ Európa stabilitásának. Az orosz fél közölte azt is: nem fogak beletörődni a lépésbe.

Törökország közben egyértelművé tette: ellenzi a két ország csatlakozási kérelmét, azzal vádolva meg az államokat, hogy törökellenes szélsőségeseket támogatna. Más NATO-tagállamok ugyanakkor biztonsági garanciákat ajánlottak Finnországnak és Svédországnak arra az időre, amíg elbírálják  akérelmüket. A két ország ígéretet kapott arra, hogy segítséget is nyújtanak nekik, ha netán agresszió érné őket.

Joe Biden szerdai nyilatkozatában meleg fogadtatásáról és támogatásáról biztosította Finnország és Svédország tmámogatási kérelmét.

A legfrissebb brit hírszerzési tájékotató szerint egy sor orosz katonai felsővezetőt rúgott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai orosz invázió kudarcai miatt.

Közéjük tartozik Igor Oszipov admirális, aki a Fekete-tengeri flottát irányította, és a Moszkva hadihajó elsüllyesztése után függesztették fel.

Szintén kirúghatták Szergej Kiszel altábornagyot, akit korábban a Harkiv elfoglalására tett kísérlet kudarcáért függesztettek fel a szolgálat alól.

Valerij Gerasimov tábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke és a védelmi miniszter első helyettese a tájékoztatás szerint egyelőre a helyén marad, de nem lehet tudni, hogy meddig élvezi még Putyin elnök bizalmát.

Az ukrajnai invázióban részt vevő sok vezető orosz tisztviselő figyelmét köti le, hogy elkerülje a személyes felelősségre vonást az orosz hadműveleti kudarcokért

– áll a közleményben, amely szerint ez a körülmény tovább terheli az erősen központosított orosz vezetési struktúrát.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 19 May 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/qqKi2Uagzx

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/1JYJHtSWRT

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) May 19, 2022

Orosz fennhatóság alatt álló területen található börtöntáborba szállították azt több mint 900 ukrán katonát, akik korábban a mariupoli Azovsztal acélműben védekeztek az orosz megszállók ellen.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zaharova szerdán azt mondta, hogy kedd óta 959 ukrán katona adta fel magát. Közülük 51-et ápolnak sérülései miatt, a többieket pedig a Donyeck régió oroszok által ellenőrzött részén található Olenivka város egykori börtöntáborába szállították.

Az AFP hírügynökség szerint a kijevi védelmi minisztérium fogolycserében reménykedik az ukrán foglyok hazaszállítása érdekében. A katonák sorsa továbbra is bizonytalan: Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem árulta el, hogy hadifoglyokként vagy bűnözőkként kezelik-e őket.

Az ukrán védelmi minisztérium azt ígérte, hogy “mindent megtesz”azoknak a megmentése érdekében, akik továbbra is az Azovsztal acélgyár alatti alagútrendszerben vannak, de elismerte, hogy nincs katonai műveletek végrehajtására lehetőségük.

(BBC)

Interjút adott az amerikai MSNBC tévécsatornának Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője.

A nagyjából tíz perces interjúban sok mindenről szó esett, például a Mariuloban rekedt ukrán katonák kilátásairól, és megerősítette azt is, hogy  részleges sikereket értek el az ukrán erők Harkiv térségében.

Az interjú végén Jermak arról beszélt, hogy ha a háborúba folytatódik, akkor további országok is bevonódhatnak a konfliktusba.

Az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint minél tovább tart a háború, annál nagyobb a veszélye annak, hogy az más országokra is átterjed majd.

Először az Oroszországgal határos államokat fogja érinteni, majd lehet, hogy még több országot érintő háború lesz

– fogalmazott Andrij Jermak az MSNBC műsorában.

A Világbank szerdán bejelentette, hogy 30 milliárd dollárt bocsát rendelkezésre az orosz-ukrán háború következtében a világot fenyegető élelmezésbiztonsági válság megfékezése céljából – számolt be a Reuters hírügynökség. Az élelmiszer-ellátással kapcsolatos válsághelyzet lehetséges legfőbb oka, hogy a háború megszakította a két ország gabonaexportjának nagy részét, amelynek meghatározó jelentősége van a világ gabonaellátásában.

A teljes összeg 12 milliárd dollárnyi új és 18 milliárd dollárnyi már jóváhagyott forrást tartalmaz – közölte a nemzetközi pénzintézet.

Az élelmiszerárak emelkedése pusztító hatással van a legszegényebbekre és a legsebezhetőbbekre

– vélekedett David Malpass, a Világbank-csoport elnöke nyilatkozatában.  Szerinte a piacok tájékoztatása és stabilizálása érdekében kiemelt fontosságú, hogy az élelmiszertermelő országok egyértelmű nyilatkozatokat tegyenek a jövőbeni termelésnövekedésről, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára.

A Világbank közlése szerint a felajánlott összeggel a mezőgazdaságot, a szociális hálót a magasabb élelmiszerárak szegényekre gyakorolt ​​hatásainak enyhítését célozzák meg, valamint vízellátással és öntözéssel kapcsolatos projekteket. A források nagy részét Afrikába és a Közel-Keletre, Kelet-Európába és Közép-Ázsiába, valamint Dél-Ázsiába irányítják. Az ukrajnai háború gabonaellátásra gyakorolt ​​hatása ugyanis ezeket a területeket sújtja leginkább.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szintén tervezi, hogy 500 millió eurót bocsát rendelkezésre élelmiszerbiztonsági célokra, valamint mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedelmének finanszírozására az Ukrajnának és a háború által érintett szomszédos országoknak szánt 2 milliárd eurós csomagból. Ukrajna ebből az összegből 200 millió eurót, a szomszédos országok pedig 300 millió eurót kapnának.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a szokásos csatornáin keresztül nyújt finanszírozási támogatást.

A dél-ukrajnai Melitopolt magában foglaló régió katonai közigazgatási szerve szerdán újabb ellenállási akciókról számolt a városból. Melitopolt a háború kezdete óta megszállva tartják orosz csapatok.

Az AlJazeera az Associated Press hírügynökség értesülésére hivatkozva azt írja: gránát robbant egy orosz parancsnoki állomás közelében, amit tűzharc követett. Áldozatokról nem érkezett jelentés.