Az akciót az úgynevezett Halhatatlanok Zászlóaljának egy csapata hajtotta végre.
kurdisztáni munkáspárt
Az olajban gazdag Rozsava többségében arabok lakta egyik tartományában keltek fel helyi törzsek a kurd vezetéssel szemben, politikai és gazdasági sérelmekre hivatkozva.
Az elnök pártja, az Igazság és Fejlődés Párt (AKP) 2002 óta indul a választásokon, azóta mindegyiket meg is nyerte, a mostani szavazataránya viszont a második legrosszabb.
A kurd milíciák megtorlást helyeztek kilátásba a szíriai és kurdisztáni hadállásaikat ért vasárnapi török légicsapások miatt.
Hét év után először robbantottak Isztambulban, ami ismét kiélezheti az évtizedek óta tartó török-kurd konfliktust.
Azt is elismerte, hogy a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) megrendelésére hajtotta végre a robbantást.
Törökország április végén megindította újabb Észak-Irak és Észak-Szíria elleni katonai műveleteit, melynek célja a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) kiszorítása a török határ mellől.
A tanárnő a kurdok mellett szólt. 15 hónapot kapott, terrorpropagandáért.
A Kurdisztáni Munkáspárthoz köthető Kurdisztáni Szabadság Sólymai nevű csoport vállalt magára a merényletet.
A török rendőrség éppen el akarta fogni őket, amikor robbantottak.
A török médiahatóság hírzárlatot rendelt el.
Putyin áprilisban támogatásáról biztosította a szíriai kurdokat, mivel szerinte hatékonyan lépnek fel a terrorizmus elleni küzdelemben.
A merénylők öt ember halálát okozták, 39-en megsebesültek.
Beyaz Öztürk műsorába betelefonáló tanárnő azt kérte, hogy állítsák le a vérontást, amire a műsorvezető megtapsoltatta a közönséggel.
A robbanószerkezeteket egy utas táskájában találták az isztambuli Esenler buszpályaudvaron.
A gyanúsítottakat az utóbbi két napban állították elő, korábban két férfit vettek őrizetbe gyanús tweetjeik miatt.
A török államfő szerint a menekültválság gyökere az Aszad-rezsim által folytatott, államilag támogatott terrorizmus.
