karsai lászló

Különös fénytörést ad a magyar államfő utazásának, hogy a megválasztását követően közéleti vita keveredett az édesapja holokauszt idején tanúsított magatartásáról.

Az Alkotmánybíróság vezetőjeként nem mondott igazat apjáról Sulyok Tamás Karsai László szerint.

A történész szerint nem volna szükség hazugságokra, ha az új államfő nem próbálná a kommunizmus áldozatának beállítani saját magát és az apját.

A DK elnöke keményen nekiment az új államfőnek.

A történész szerint Sulyok Tamás vagy tudatosan hazudik az apjáról, vagy egy nagyon könnyen megtéveszthető ember.

A történész szerint a DK elnökének el kellene bocsátania történész tanácsadóit, ha vannak.  

Gerő András legújabb vitacikkében azt állítja, hogy ő már megírta a Sorsok Háza „koncepciójának jelen állását.” Indulatos, személyeskedő mostani

Feldmájer Péter azért kért bocsánatot, mert Schmidt Máriát a Mazsihisz keddi sajtótájékoztatóján „az ott jelenlévő egyik személy … durván sértegette, mélyen megalázta”.

A magyarországi zsidóság jogfosztásának folyamata már a zsidótörvények előtt megkezdődött és az 1944-es deportálásokkal százezrek számára egészen a kegyetlen végkifejletig fokozódott. Többek között ennek részleteit ismertették A Háborús mindennapok a hátországban és a hadszíntéren 1939 - 1945 című kétnapos szegedi konferencia második napjának előadói.

A Fővárosi Törvényszék – egyelőre nem jogerős ítéletében – elmarasztalta Karsai Lászlót, amiért egy tévéműsorban neonácinak nevezte a Jobbikot - számol be a Népszabadság szombati száma.