Belföld

Karsai László: Zuroff egy megélhetési nácivadász

Kunstár Csaba
Kunstár Csaba

2012. 07. 11. 18:07

A szegedi történész szerint a bécsi székhelyű Simon Wiesenthal Központ vezetője visszaél az intézmény alapítójának nevével.

Korábban a témában:

Karsai László, a Szegedi Tudományegyetem történészprofesszora szerint Efraim Zuroff, a bécsi székhelyű Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi tagintézetének vezetője visszaél az intézmény alapítójának, Simon Wiesenthalnak a nevével. Elmondta, “ha élne Simon Wiesenthal, valószínűleg nem támogatná azt a tevékenységet, amit Zuroff mint megélhetési nácivadász művel”.

Mint mondta, Csatáry László rendőrtisztként vett részt a kassai zsidóság deportálásában, és az, hogy ő jelenleg Zuroff listáján az első helyen áll, annak tudható be, hogy a magyar holokauszt után 68 évvel próbál még mindig “legalább egy, többé-kevésbé életben lévő háborús bűnöst találni”.

“Zuroff annak ellenére folytatja tevékenységét, hogy az izraeli titkosszolgálat és egyéb illetékes szervek évtizedekkel korábban abbahagyták az egyre öregebb “és bizonyos ütemben kihaló háborús bűnösök üldözését” – tette hozzá a történész, aki emlékeztetett arra: 2004-ben a Zuroff-fal folytatott sajtópolémia során megjósolta neki, hogy Magyarországon nem talál egyetlen háborús bűnöst sem, akire a vádat be lehet bizonyítani, és ebben igaza lett, mert egyedül az Ausztráliában élő Zentai Károly – akire egyébként ő lelt rá Zuroff helyett – került elő.

Kiemelte: amit a jelenleg a Zuroff-listán első helyen álló Csatáry tett, az valóban “embertelen, kegyetlen” volt. A távollétében megtartott népbírósági tárgyaláson is elhangzott és a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság jegyzőkönyveiben is szerepel az a visszaemlékezés, miszerint a női foglyokat arra kényszerítette Csatáry, hogy saját kezükkel ássanak árkot, ennek a célja nyilvánvalóan a megalázásuk volt – jegyezte meg.

Karsai László annak a véleményének adott hangot: figyelembe véve, hogy Csatáry részt vett a kassai gettó létesítésében, és a gyűjtőtáborban kegyetlenkedett, 3-5 évnél nemigen kapott volna többet. A történész úgy látja, Csatáry “tudta, vagy legalábbis nagyon erősen sejtette, hogy a halálba viszik a zsidókat”, de ezt a bíróság előtt nem lehet bizonyítani.

Felhívta a figyelmet arra, a korabeli népbírósági tárgyalásokon egyszer sem sikerült bizonyítani, hogy azok, akik részt vettek a gettók megszervezésében és a deportálásban, tudták volna, hogy a halálba viszik az embereket.
Arról is szólt, hogy az 1944-es közigazgatási iratokban azt tüntették fel a deportált zsidó emberekkel kapcsolatban: “ismeretlen helyen tartózkodnak”, vagy a német katonaság, illetve rendőrség “ismeretlen helyre szállította” őket. Ezzel igyekeztek bizonyítani a helyi végrehajtók, hogy semmiről nem tudtak – tette hozzá.

Kitért arra, hogy ha mindenkit felelősségre szerettek volna vonni 1945 után, aki részt vett a zsidóság kifosztásában és deportálásában, akkor mintegy 200 ezer embert kellett volna bíróság elé állítani. Ha minden csendőr vagy rendőr századost, illetve alacsony rangú tisztet kivégeztek volna, akkor “lefejezték volna a Horthy-korszak hivatalnoki és csendőri-rendőri elitjét”.

Karsai László közölte, Csatáry a nyilasokkal együtt elmenekült a háború végén az országból, ami bizonyítja, hogy ő tudta magáról: “jelentős mennyiségű vaj van a fején”.

Efraim Zuroff kedden Budapesten, Az utolsó esély akció – küzdelem a náci háborús bűnösök felelősségre vonásáért című könyve magyar nyelvű kiadásának bemutatóján arról beszélt, hogy szeretnék elérni: a magyar hatóságok gyorsítsák fel az eljárást Csatáry László ügyében, tekintettel az egykori táborparancsnok életkorára. Mint mondta, a jeruzsálemi intézmény Csatáry Lászlót tartja a legkeresettebb háborús bűnösnek az egész világon.

A Fővárosi Főügyészség április 20-án közölte, hogy Budapesti Nyomozó Ügyészség tavaly szeptemberben rendelt el nyomozást háborús bűntett elkövetésének gyanúja miatt a 95 éves Csatáry László ügyében Efraim Zuroff feljelentése alapján. Az ügyészség akkor azt közölte, hogy még nem hallgattak ki senkit gyanúsítottként.

A The Jerusalem Post és a Háárec című izraeli lapok korábban azt írták, hogy Csatáry László Magyarországon él. Ő is Kanadába emigrált a háború után, de 1995-ben fény derült háborús szerepére, és megfosztották kanadai állampolgárságától, ezután elhagyta az országot.

Csatáry a Simon Wiesenthal központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15.700 zsidó ember Auschwitzba deportálásában.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.