kádár jános

„Az oroszok minket is elfoglaltak.” Ez van.

Kádárt 1938-ban bomlasztani küldték a szociáldemokrata pártba, ami jól ment neki, miként az avantgard grafikákhoz szintén volt tehetsége. Sorozatunk folytatásában nőügyeket, egy bizonyos ágydeszkát, öltönyt és a vágyott cipőt is sorra vesszük, miközben Csermanek János megszűnik létezni.

Kádár János egyre mélyebb depresszióba süllyedt, miután „árulásáért” társai kiközösítették. A feloldozást a szegedi Csillagban kapta meg Rákositól – igaz, először egy kasszafúróban vélte felismerni a nagy vezért.

Sztrájtörőkkel csapott össze a tüntető tömeg, az ifjú Csermanek János állítólag véletlenül keveredett a bunyóba. Adott és kapott is rendesen, izzott benne az adrenalin, majd megtalálta igazi közegét a munkásmozgalomban.

Ez heti hírlevelünk, a 24/7 beköszönője.

A nincstelen leányanya, Csermanek Borbála mindent megtett fia taníttatásáért, és sikerült is a maximumot kihoznia a helyzetükből. A későbbi pártfőtitkár fiatalon is szegénységben, de bohém módon élt, piros nadrágot és festett bajuszt viselt.

Mint minden héten, most is mutatjuk, mi érdekelte leginkább olvasóinkat egy éve ilyenkor.

Egy akkori protokolltól eltérő politikusfotó, amit nem elkészíteni, hanem megjelentetni volt a nehezebb. De mit keresett Kádár János a Keleti peronján?

A forradalom leverésének évfordulójára.

A kádári retorika szerint '56-ban börtöntöltelékek, „horthyfasiszta” ellenforradalmárok raboltak, fosztogattak és gyilkoltak az utcákon. Mi az igazság? És lehetett volna Kádár akár a Nagy Imre-per vádlottja is? Eörsi László történésszel beszélgettünk.

Szikora a párhuzamot Orbán és Kádár között abban látja, hogy mindketten ellenszélben kormányoztak.

Szólásszabadság és kabaré a nyolcvanas évek második felében. Tangó és Kes.

Óriási tétek, előkészített partik, aranyozás a Tangó és Kes podcastban.

1972–1974 között számos olyan intézkedést sikerült elfogadtatniuk Kádárral és környezetével, amelyek ellentmondtak az 1968-as reform szellemének.

Kádár János utolsó erejével felállt a kórházi ágyból, és Nagy Imre két héttel korábban megtartott újratemetésére indult volna.

Az ittas férfi mindenképpen a párttitkárral akart beszélni.

És megszabta, hogy síremléke az első Nemzeti Színház egy kövéből kell készüljön.

”Ha a forradalom 1956 őszén nem csak néhány napig vagy egy hétig győzedelmeskedik, ha nem vonulnak be az oroszok újra, ha az amerikaiak nem

A rendszerváltás Tоварищи, конец! című legendás plakátját az azóta Kossuth-díjas grafikus, Orosz István készítette. Akiről tudni, hogy íróként is remek. Ma az ötvenes éveket és a Kádár-rendszert megrajzoló Páternoszterből matinézunk.

A színész szerint lassan inkább focizni kéne, a színházakat stadionokká alakítani, de beszélt Kádárról és a jól időzített halálról is.

A XX. századi magyar történelem egyik legfontosabb alakja hatéves koráig élt a somogyi Kapolyon.

Grósz Károly évekig vívott szélmalomharcot Nagy Imre szellemével, a kivégzett kormányfő emléke politikailag és emberileg is válságba sodorta.

A modern újságírás másfél évszázadában igazán tömeges elsőlapos megjelenést egyedül 1956 forradalma és az Orbán-rendszer kapott, a világsajtó alapvetően a nyugatos mintakövetés elvárásait kéri számon a magyar politikán – nyilatkozta a 24.hu-nak Tölgyessy Péter. Kétrészes interjúnk első fele.

A Katona József Színház Főtitkárok című előadása száraz, lánctalpas dokumentumdrámában mesél a Rákosi-korról és Kádár János felemelkedéséről.