Hetilap: Lapszámok

Kollár Zoltán, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem egyetemi tanára 1992-ben megjelent könyvében (Stabilizáció vagy modernizáció. A latin-amerikai gazdaság az ezredforduló előtt, BKE Budapest, 1992.) még bizakodóan értékelte a latin-amerikai gazdaságok modernizációs esélyeit. A most megjelent könyv egészen más benyomást tesz az olvasóra. Bármilyen gazdasági folyamat, mutató, gazdaságpolitika kerüljön is szóba, valahogy mindig kiderül: nem oldja meg [...]

Forrás: Automobil-Produktion, 1994. 6. Mutatók Európa Japán A termelékenység évi növekedése 3-4 % 5-7 % Hiányzási ráta 5-20 % 1% Szállítási pontosság 80-100 % nagyobb, mint 90 % Minőséggel kapcsolatos költségek (az összes költség %-ában) 5-20 % 1% A beszállítók száma 40-700 100 körül Egy autóra jutó átlagos összeszerelési idő 36 óra 18 óra

Magyarországon mindennapos gyakorlat, hogy felvesznek egy beteget egy kórházi osztályra, majd hamarosan kiderül, hogy az adott körülmények között képtelenek meggyógyítani – ekkor beutalják egy másik kórházba vizsgálat céljából, onnan esetleg egy harmadikba (mondjuk egy klinikára), majd a végén – rehabilitációs célzattal – “vissza a feladóhoz”. Ez az, amit az Egyesült Államokban már nem lehet megcsinálni. [...]

Bokros Lajos vélekedése szerint az egészségügyi szférában az államnak nagyon keményen el kell különítenie az alapellátást és az úgynevezett kiegészítő ellátásokat. A már említett európai civilizációs normák alapján elmondható: a rendelkezésre álló szolgáltatások nyolcvan százaléka az alapellátás körébe tartozik majd. Az alapellátást éppen ezért semmiképpen sem lehet biztosítási alapon megoldani – ez a szféra mindenkor [...]

Szó szerint súlyos örökséggel kell gazdálkodni a magyarországi fuvarozóknak. A belföldi szállítás derékhadát adó IFA-k többsége, átlaga tízéves. A mintegy százezer darabos teherautópark (egyebek között 74 ezer IFA, hatezer Kamaz, négyezer Rába) csaknem tizedét, évente mintegy nyolc-tízezer teherautót kellene lecserélni a száraz technikai észérvek szerint. A valóságban azonban ennek töredékét sem cserélik le, mert bizonytalan [...]

A Nissant Magyarországon fogalmazó Summit Motors Hungary nyugodtan készül hazánk EU-tagságára, hiszen autói 2000-re európai gyártmányok lesznek, Spanyolországban és Angliában készülnek majd. A haszongépjárművek és a terepjárók mind spanyol termékek. Mégis sokszor meg kell küzdeni a márkának az előítéletekkel, hogy a Nissan csak egy japán márka maradt. Ma már kiállítási tárgy az ősteherautó

Az utakon még nem fejeződött be a rendszerváltás. Legalábbis az árufuvarozók többsége még típusváltás előtt áll. A döntést sürgeti, hogy a békésen pöfékelő kamaszkorú IFA-kon, büdös Barkasokon Magyarország nem gördülhet be néhány év múlva a kényes Európa kapuján. A százezres, zömében matuzsálemi teherautópark azonban alig cserélődik. A szükséges négy-hatezer helyett évente csupán néhány száz új [...]

Lisztharmat- és peronoszpóra-fertőzések miatt rossz állapotban érte az idei tél a szőlőket. A majd’ húszfokos fagyok tovább csökkentették a legyengült, magas művelésű ültetvények esélyeit. A helyenként gyors olvadás azonban kevés időt ad a felkészülésre, növényvédelemre, a metszés befejezésére. Nem lesz meglepetés, ha a meleggel meginduló nedvkeringéssel, a metszett végén könnyező szőlővel együtt sírnak majd a [...]

(MÓDOSÍTÁSOK NÉLKÜL, A TÖRVÉNYEK ELSŐ VÁLTOZATÁNAK BEVEZETÉSE) Forrás: WIIW, EBRD Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia A külföldi tőkebefektetéseket szabályozó első törvény 1985. 1986. 1972. 1985. Vállalatokban 100 %-os külföldi tulajdon engedélyezése 1989. 1988. 1988. 1989. Adminisztratív árszabályozás megszüntetése 1991. 1989. 1968., 1991. Csődtörvény 1993. 1990. 1991. 1993. Kétszintű bankrendszer (kereskedelmi bankok alapításának engedélyezése) 1990. 1989. 1987. [...]

A magyar tudósok, feltalálók az elmúlt 100 évben sok találmánnyal járultak hozzá az automobilizmus fejlődéséhez. Gondoljunk csak Csonka János és Bánki Donát karburátorára, Galamb József T-Fordjára, Járay Pál áramvonalas karosszériaelvére, János Viktor Fiat-Lancia-Alfa-Romeo autó- és motorkonstrukcióira. A közelmúltban rehabilitált Jendrassik György első gázturbináját 1929. március 12-én szabadalmaztatta. Az első használható, aránylag kisméretű gázturbinát 1938-ban építette [...]

Nem terméktanácsi adatok szerint az ország mintegy 120 ezer hektár szőlőterületéből kevesebb mint százezer a termő ültetvény. Az elmúlt tíz évben kevés kivétellel nem telepítettek, pedig évente legalább négyezer hektár új ültetvényre lenne szükség. A fajtaszaporítás, elsősorban a korábbi borfelesleg hatására, szinte leállt. Alig találni megfelelő – vírusmentes – belföldi szaporítóanyagot, az ára annak is [...]

Egy-egy valóban új szerkezeti megoldásokkal kirukkoló személyautó megtervezésére és sorozatgyártására akár két-három milliárd német márkát is költenek a nagy autógyárak. A költségek csökkentésére egymással együttműködnek a márkák, például a közös motorgyártás vagy az egy üzemben készített típust más-más márkajelzéssel hozzák forgalomba. Néhány gyár azzal csökkenti az önköltséget, hogy növeli a külső alkatrész-beszállítók arányát. Hasonló a [...]

Az OECD-tagság előfeltétele az IMF-megállapodás volt. Az IMF-megállapodás utolsó előfeltétele a társadalombiztosítási büdzsé hiányának maximálása és annak elfogadtatása. Az elhíresült kormányülésen a volt pénzügyminiszter előterjesztéseit jórészt elutasították – le is mondott -, a tb-hiányt viszont szentesítették. Most következik a pénzügyminiszteri tárca folytatásos regényének újabb fejezete. Bokros Lajos rendkívül kemény pénzügyminiszter volt: a róla elnevezett stabilizációs [...]

Alapár, fuvarköltség, vám (9-14 százalék), vámpótlék (8 százalék), vámkezelési díj (1 százalék), statisztikai illeték (1 százalék). A személygépkocsiknak számító terepjárók vételárába ezen felül – üzemmódtól függően – a 10-32 százalék fogyasztási adó és a 25 százalék áfa is társul. A múlt és a jelen találkozása Ma már kiállítási tárgy az ősteherautó Napjaink jellegzetes japán terepjáró [...]

Véleményünk szerint az állampolgárok lakásgondjain az állam a legegyszerűbben és leggyorsabban a különböző adófajták számának és mértékének drasztikus csökkentésével tudna segíteni. Jelenleg a túladóztatás a legfőbb oka annak, hogy az állampolgárok nemhogy új lakások építésére nem képesek kellő számban, hanem a felújításokat, karbantartásokat sem tudják megfelelő mértékben elvégezni. Természetesen az adókönnyítéseknek együtt kellene járniuk a [...]

Akár büszkék is lehetnénk a hazai gazdasági jogalkotás teljesítményére – legalábbis, ha csak a meghozott törvények számát néznénk, s nem érdekelne bennünket a törvények minősége. Sovány vigasz, hogy a gazdasági jogalkalmazás színvonala még a jogalkotásét is alulmúlja. Az 1968-as gazdasági reform, illetve a politikai rendszerváltás előtti gazdasági törvényhozás eredményeként a piacgazdaság legalapvetőbb törvényei Magyarországon már [...]

Avatatlan szemnek úgy tűnhet, hogy az autóipari beszállítás csupa tréfa, móka, kacagás. Biztos piacot jelentenek számukra a multinacionális cégek, amelyek ráadásul nagy tételben rendelnek, s időben fizetnek. A szakértők ezzel szemben kegyetlen globális versenyről, alacsonyan tartott árakról, extrém minőségi követelményekről és más hasonlókról beszélnek. A KGST-leosztásban a járműiparból Magyarországnak az autóbuszgyártás jutott. A 70-es évektől [...]

A hagyományos keleti márkáknak nagy erőpróba lesz, hogy az európai piacon egyre szigorúbbak a biztonsági, környezetvédelmi előírások. A 67 százalékban orosz és 33 százalékban kanadai HungaroKamaz Kft. ugyan 1991-ben alakult, de tényleges autóforgalmazási tevékenységét 1993-ban kezdte meg a magyar piacon. A társaság 1993-ban 95 darab, 1994-ben 120 darab és 1995-ben 140 Kamaz teherautót értékesített. Ezzel [...]

Vészesen hullámzik a magyar bortermelés. A nyolcvanas években átlagosan még ötmillió hektolitert érleltek, a hárommillió hektoliteres exportcsúcs után azonban mélypont következett. Tavaly a rendszerváltás utáni időszak kiviteli rekordját érte el az ágazat, ám a következő évekre egyes szakemberek újra krónikus belföldi borapályt várnak. Más “hordóstratégák” ugyanakkor kelet-európai borpiaci offenzívát jósolnak. A szélsőséges változások egyik oka, [...]

Az ezredfordulóra kelet-európai boroffenzívát jósolnak a szakértők. A bolgárok, magyarok, románok, egyes délszláv nemzetek eláraszthatják a nemzetközi piacokat összesen 5-6 millió hektoliteres exportjukkal, olcsó és addigra jó boraikkal. A Kárpát-medence talajának, mikroklímájának egyéni zamatú szőlő lehet a gyümölcse. E természeti kincsből – megfelelő szakértelemmel és ráfordítással – a húsz borvidéken különleges borokat készíthetnek a borászok.

ALBÁNIA 1992 óta gyakorlatilag semmiféle mennyiségi megszorítást nem alkalmaz az importot, és csak nagyon keveset az exportot illetően. 1995 májusában a parlament elfogadta a legújabb vámtörvényt, amely három új vámtarifát léptetett életbe: 7 százalékot a nyersanyagokra, gépekre és felszerelésekre, amely cikkek azelőtt vámmentesek voltak; 25 százalékot a legtöbb fogyasztási cikkre; és 40 százalékot a luxuscikkekre. [...]

Manapság több ország szakemberei is “megszállás” alatt tartják az MHB-t. A hitelezési, döntési folyamat, továbbá a kockázatkezelés javításában éppen a PHARE által támogatott szakértőként az egyik ír kereskedelmi bank, a Bank of Ireland próbál meg segíteni. A treasury részlegnek a brit Crown Agent banktanácsadó cég súg. Mint arról már beszámoltunk (Figyelő, 1996/11. szám), a lakossági [...]

Azon export-termékcsoportok részesedése a teljes exportból, amelyek esetében az egységérték magasabb, mint a megfelelő import-termékcsoport egységértéke. Csehország és Szlovákia esetében az 1988-as és az 1991-es adatok Csehszlovákiára vonatkoznak. Forrás: Economic Commission for Europe, Economic Bulletin for Europe, vol. 47, 1995 1988. 1991. 1993. 1994. Csehország 7,5 22,9 18,7 17,8 Lengyelország 19,4 25,9 28,9 24,8 Magyarország [...]

Forrás: WIIW és nemzeti statisztikák t 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. (előzetes adatok) Csehország 56,7 11,1 20,8 10,0 9,8 Lengyelország 70,3 43,0 35,3 32,2 29,0 Magyarország 35,0 23,0 22,5 18,8 29,0 Szlovákia 61,2 10,0 23,2 13,4 12,0