1895.: Uhri Imre kovácsmester lovas kocsikat, haszonjárműveket kezd gyártani, javítani. 1920-24.: Bővül a profil, tehergépkocsi-felépítményeket is készít az ekkor már 100-150 főt foglalkoztató üzem. 1926.: Az Uhri-cég a MAVART rendelésére favázas autóbusz-karosszériákat állít elő. 1936.: A BSZKRT tenderén induló Uhri Testvérek Karosszéria és Járműgyár fémkarosszéria készítésével pályázik. 1936-44.: Az 1200 dolgozót foglalkoztató gyárban hadi célú [...]
Hetilap: Lapszámok
A projekt keretében egy hasonló felmérés készült a Lengyelországban műkődő, részben vagy egészben külföldi tulajdonban levő vállalatokról. Az eltérő piacnagyságot is figyelembe véve nem véletlen, hogy ott a magyarországinál 15 százalékponttal kisebb az exportorientált kategóriába sorolható cégek részaránya. Érthetően dominálnak azok a cégek, amelyek a magyarnál háromszor nagyobb lengyel piac ellátását célozzák. Az exportorientált, külföldi [...]
A hosszú távú megtakarítások piacán az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak egyre komolyabb kihívást jelentenek a hitelintézetek, biztosítók számára. Elsősorban a nyugdíjpénztárak karrierje ível töretlenül fölfelé, ám a lakossági, munkáltatói pénztárcákból egyre több forint csordogál az egészség- és önsegélyező pénztárakba is. A tagtoborzás korát élő rendszer immár magán viseli a "megállapodás": a vagyon és létszámbéli koncentráció jeleit is.
A parlament előtt lévő nyugdíjreform egyik fontos eleme a tőkefedezeti pillér, azaz a kötelező magán-nyugdíjpénztárak felállítása. Ezekhez részben épp a sikeresen működő önkéntes pénztárak szolgáltak mintául, amelyek bár bizonyos szempontból új konkurenseik támadnak- alighanem még profitálhatnak is mindebből.
Mindenekelőtt a biztonság az, amit a pénztártól az ügyfelei elvárnak – derül ki a Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) áprilisi jelentéséből; amelyben a kutatók a nem nyugdíjas felnőtt korú lakosságot kérdezték. A válaszadók fele ezt a tényezőt sorolja az első helyre, még akkor is, ha a pénztár esetleg ily módon kevesebbet fizet. A biztonság igénye egyébként [...]
Egyre több magyar vállalat lépi át a határokat - nemcsak keleti, de nyugati irányban is. Ott aztán hasonló szerepbe kerülnek, mint amilyent nálunk játszottak az ide terjeszkedő cégek. A tőkekivitel hasznosságára kezd ráébredni az állam is, így ennek támogatására kockázati tőketársaság alakul.
Az önkéntes pénztárak közötti választásnál döntő lehet, hogy a kiszemelt intézmény miként sáfárkodik a gondjaira bízott pénzzel. A piac tisztulásával és a verseny erősödésével - a befektetési alapokhoz hasonlóan a pénztárak közül is ott számíthatnak gyors növekedésre, ahol a hozam meghaladja a konkurenciáét, és más pénzforgatási lehetőségeknél is vonzóbb az új tagok számára.
Egyre több magyar befektető szánja rá magát, hogy idegen földön is kipróbálja a szerencséjét és tehetségét. A modern argonauták egyrészt felfedezték, hogy ma még viszonylag könnyen megvethetik lábukat a gazdaságilag elmaradott régiókban, ahol egyelőre nem kell öldöklő harcot vívniuk az ezen a terepen bizonytalanul mozgó multikkal. A tőkeportyák azonban korántsem csak a keleti területekre korlátozódnak: [...]
A nyugdíjpénztárak számának gyarapodásával egyre több fejtörést okoz a hosszú távú megtakarítást keresőknek, miként igazodjanak el a pénztárak "kínálati dzsungelében". jelenleg már közel háromszáz pénztár kínálja szolgáltatásait; többségük nyitott - azaz az "utcáról" is fogad tagokat. A tagok jó részének azonban gyakran még arról sincs fogalma: kik állnak az általuk választott szervezet mögött, és az hogyan gazdálkodik a pénzükkel.
Mellékletünkben ezúttal az öles léptekkel gyarapodó önkéntes kölcsönös pénztárakat vesszük nagyító alá. Beszámolunk a szféra eddigi eredményeiről, a fejlődés várható irányairól. Hangsúllyal tárgyaljuk, hogy milyen szerepet kaphat a pénztári intézményrendszer a küszöbönálló nyugdíjreform során; mely pénztárak alakulhatnak át a kötelező befizetések befogadására is alkalmas szervezetekké. Ugyanakkor praktikus tanácsokat kívánunk adni a jelenlegi és leendő pénztártagoknak [...]
Sajnálatos félreértés folytán a Figyelő 1997. június 5-i számában a törvénnyel ellenkező állítás szerepel az OBA nevének reklám céljára való felhasználására vonatkozóan. A szöveg helyesen a következőképpen hangzik: “Tilos ugyan a betétbiztosításra, illetve az OBA-ra vonatkozó információkat reklám céljára felhasználni, de nem tiltott a betéti okiraton (szerződésben) a biztosítottság tényének feltüntetése.” JÁNOSSY DÁNIEL, AZ ORSZÁGOS [...]
Jövőre befejeződik a Matáv szolgáltatást támogató rendszerének (OSS) országos kiterjesztése. Addigra valamennyi előfizető ügyfél- és műszaki nyilvántartása, a napi hívások adatfeldolgozása és konkrét számlázása is ezen a rendszeren fut majd keresztül.
Néhány hónapos csúszással június 16-án kezdte szétosztani új telefonkönyvét a Matáv Rt. a fővárosiaknak. Az osztrák nyomdából folyamatosan szállítják a köteteket, 62 postahivatalba. Az összesen 780 ezer könyvpárból az első héten már félmillió megérkezett.
Gyökeres szemléletváltást és érdemi áttörést jelent a hazai Internet világában a Monor Telefon Társaság (MTT) kezdeményezése, amely szerint júliustól percenként csupán 2 forintot kell fizetniük azon telefontulajdonosoknak, akik vonalukat internetes kalandozásra használják. A valamennyi napszakra érvényes ár a Matáv nappali helyi hívású tarifájánál 66 százalékkal olcsóbb, igaz, percenként 71 fillérrel drágább az országos koncessziós éjszakai [...]
Az iparban időnként születnek divatos megoldások. Ilyenek voltak a minőségbiztosítási és szervezési rendszerek, az SAP-technológiák, a számítógépes termelésirányítás és szervezés eszközei. Csodát vártak e megoldásoktól, ám az rendre elmaradt. Ma az Internetet dicsőítik. Hamar kiderült azonban, hogy a világháló sem jelent gyógyírt mindenre, bár az irányításban és a kereskedelemben az utóbbi esztendőkben kétségkívül ez hozta a legforradalmibb átala
A számítógépek robbanásszerű elterjedésével azok egyik legnagyobb és nélkülözhetetlen árnyékipara, a hálózatépítés is milliárdos ágazattá vált Magyarországon. A nyolcvanas évek "muszáj-herkulesei" által létrehozott vállalkozások most találják szembe magukat a növekedés kényszerével és veszélyeivel. Aki ugyanis nem akar a nagyobb üzleteknél örök alvállalkozóvá válni, annak előre kell menekülnie.
A stabilitási és növekedési paktum célja, hogy a költségvetési hiányok ne szaladjanak el (a GDP 3 százalékán belül maradjanak); az infláció és a kamatlábak tartósan alacsony szintűek legyenek; fenntartható gazdasági növekedés valósuljon meg magas foglalkoztatási szint mellett. A paktum legfontosabb elemei a következők: – Minden tagállam vállalja, hogy középtávon nullszaldós vagy szufficites költségvetési egyenleget alakít [...]
A gazdaságnál fejletlenebb orosz távközlési ipar számos ellentmondással és feszültséggel terhes. A külföldi befektetők, akik fellendüléshez segíthetnék ezt az iparágat, egyelőre óvatosan érdeklődnek a központi fejlesztések iránt. Nem bíznak még eléggé az orosz gazdaságban és politikában ahhoz, hogy belevágjanak az egyébként jelentős profittal kecsegtető nagy kalandba.
Fordulóponthoz érkezett a hazai távközlés, hiszen a szolgáltatóknak júliustól kínálati piacot kell teremteniük saját területükön. A tavalyi teljesítés alapján azért remélhető, hogy fél év alatt mindenhol kielégítik az igények kilenctizedét, egy éven belül pedig 98 százalékát. A 14 koncessziós társaság elmúlt évi működését vizsgálva háromnál mennyiségi, hétnél minőségi elmaradást tapasztalt a Hírközlési Főfelügyelet (Hif).
Az Európai Unió (EU) kormányfőinek amszterdami csúcsértekezlete sok kérdést a szőnyeg alá söpört. Bármilyen remélt intézményi reformnál nagyobb erővel hat azonban az egységes európai pénz 1999. január elsejére tervezett bevezetése, s az annak értékállóságát garantáló stabilitási paktum. Az euró és a világgazdasági verseny fogja kikényszeríteni az egységes európai gazdasági tér kialakulását, a közösség bővítését. Az egység ára pedig a szociális és
Medgyessy Péter pénzügyminiszter, a nyugdíjreformmal kapcsolatos törvényjavaslatok országgyűlési vitáját elindító expozéjában elszólásértékű őszinteséggel mondta el: a kormány által javasolt változások célszerűségéről és szükségességéről leginkább az önkéntes nyugdíjpénztárak nagy sikere, gyors fejlődése győzte meg.
A kezdő vállalkozók jóval több figyelmet szentelnek alaptevékenységükre, mint a jogszabályokra, a piaci környezetre. Pedig a jólinformáltság már fél siker – állítja Lengyel Tibor, az Euroexpert Holding Rt. elnök-vezérigazgatója. A társaság, amely 1989-es megalakulása óta csaknem száz ügyfelet gyűjtött maga köré (könyvvizsgálattal, könyveléssel, gazdasági- és adótanácsadással, kereskedelmi szolgáltatásokkal, számítás- és irodatechnikával foglalkoznak), felfedezte magának az [...]
A konvergencia-kritériumok teljesítése 1996-ban (százalék) Infláció Költségvetési deficit/GDP Állam- adósság/GDP Hosszú lejáratú hitelkamatok Ausztria 1,7 4,3 71,7 6,5 Belgium 1,6 3,3 130,6 6,7 Dánia 2,2 1,4 70,2 7,4 Finnország 0,9 3,3 61,3 7,4 Franciaország 2,1 4,0 56,4 6,6 Görögország 8,4 7,9 110,6 15,1 Hollandia 1,2 2,6 78,7 6,3 Írország 2,1 1,6 74,7 7,5 Luxemburg 1,3 [...]
A nagy termőterületen vagy nagy állatállománnyal gazdálkodók tudják, tapasztalják, hogy a különböző adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésekor világos: szinte esély sem lesz az amúgy ugyanazon üzemről szóló adatok összegzésére, együttes értékelésére. A magam tevékenysége során azt furcsállom a leginkább, hogy a termésbecslés során miért nem támaszkodnak jobban a már működő falugazdász vagy gazdajegyző hálózatra. Ezt az intézményt [...]
