A hazai lízingszakmának mindenekelőtt kiszámítható szabályozórendszerre és tőkeerős cégekre van szüksége - véli a Magyar Lízingszövetség tavasszal megválasztott elnöke. Szerinte az idén életbe lépett hitelintézeti törvényben definiált pénzügyi lízing egyre nagyobb jelentőségre tesz majd szert, ám a vállalkozások ma még szinte kizárólag a tartós bérleti, illetve operatív lízing konstrukciókat igénylik.
Hetilap: Lapszámok
A fő célok Támogatások (milliárd ecu)* 1. Azon régiók fejlődésének és strukturális alkalmazkodásának elősegítése, amelyek a fejlődésben elmaradtak 94,0 2. A hagyományos iparágak hanyatlásával küzdő régiók szerkezetátalakításának támogatása 7,4 3. A hosszú távú munkanélküliség leküzdése és a fiatalok foglalkoztatási integrálódásának elősegítése 15,5 4. Az iparban és a termelési rendszerekben bekövetkező változásokhoz való munkaerő-piaci alkalmazkodás elősegítése [...]
November ötödikére tűzte ki a Fővárosi Bíróság a lassan két esztendeje felszámolás alatt lévő WVM Lízing és Pénzügyi Rt. kötvénykibocsátásai körül zajló per soron következő tárgyalását. Az eredmény tehát lapzártánkkor még nem ismert, ám az ügy kimenetele több szempontból is precedens értékű lehet.
Napjainkban szokás a távközlés forradalmáról, de legalábbis hihetetlen átalakulásáról beszélni. Amennyire látványos ez a metamorfózis, sokszor annyira ellentmondásos is. A mobiltelefonálás piacán ugyan rendszerint több szolgáltató vetélkedik egymással, ám ha az OECD-országokban élő előfizetők vezetékes telefonra vágynak, csak kevesebb mint egy százalékuk választhat több szolgáltató között.
A kisvállalkozónak nevezett többszázezres hazai sokaságnak legfeljebb egyötöde tekinthető a szó klasszikus közgazdasági értelmében vállalkozónak - vagyis olyannak, aki tőkeként gazdálkodik az üzletbe befektetett erőforrásokkal. A döntő többség ezzel szemben egyszerűen megélhetést keres a "vállalkozásban", méghozzá úgy, hogy többletmunkát értékesít, szabadidejét munkával tölti vagy önálló tevékenységet folytat. Ez azonban valójában nem vállalkozás
Forrás: A cégek előrejelzései; a központi költségvetés jövő évi tervezete Budapest Bank GKI Gazdaságkutató Kopint-Datorg Pénzügyminisztérium 1997. 1998. 1997. 1998. 1997. 1998. 1997. 1998. A GDP változása (százalék) 3,0 3,5-4,0 3,3-3,5 4,0-5,0 3,0 3,5-4,0 2,0-3,0 3,0-4,0 Az ipari termelés változása (százalék) 7,5 6,5-7,5 7,5 8,0 6,0-7,0 6,0-7,0 – – A lakossági fogyasztás változása (százalék) 1,0 [...]
A Dunaferr-csoport tavalyi halmozott nettó árbevétele 147 milliárd forintra rúgott, ami a Figyelő TOP 200-as listájának negyedik helyéhez volt elegendő. A konszolidált nettó árbevétel elérte a 89,8 milliárdot – ennek alapján a cég a hatodik helyet foglalná el a hazai vállalkozások rangsorában, s ugyanez a helyezés illetné meg az alkalmazottak létszámát illetően is. Az exportértékesítés [...]
A Hungalunak egyesek szerint azért sikerülhet ez év végéig, némi nyereséggel magánkézbe adnia az alumíniumipart, mert az ágazat sorsát - szerencsére - sem az Antall-kormány sem a Horn-kabinet nem tekintette szívügyének. Mivel Európában élénkülés tapasztalható és idehaza is erősödnek az alumínium nagy felhasználói (az autógyártók, a csomagolóipari valamint az építőipari cégek), a piac új szereplőinek talán lesz elég idejük arra, hogy felvértezzék
Az elsők között a Matáv jelentkezett elektronikus adatcserével a hazai piacon, tavaly nyáron. Ha a Matávnak sikerül megállapodnia a bankokkal, akkor a jövőben a szolgáltatási számlák és a bérfizetések jelentős része a rEDInetre kerülhet.
A párizsi és New York-i értéktőzsdére október 20-án vezették be a francia nemzeti távközlési társaság, a France Télécom részvényeit, melyek a várakozásoknak megfelelő áron mutatkoztak be. A cég forgalmát tekintve tavaly a világ negyedik legnagyobb telekommunikációs szolgáltatója volt.
A japán Oki Data Corporation immár öt éve van jelen a magyar piacon. Nevét azonban még most is viszonylag kevés hazai irodában ismerik, holott például Skandináviában - a Volvo után - ez a második legismertebb márkanév.
A magyar kormány a WTO-val nemrég aláírt megállapodásában nem vállalt kötelezettséget az 1800-as frekvencián működő mobiltelefon-szolgáltatásra. Az optimisták szerint ez nem zárja ki, hogy az illetékes tárca jövőre kiírja a tendert. A jelenleg használt 450 és 900 megahertzen működő hálózatok egyes régiókban nem tudnak több előfizetőt kiszolgálni.
A különböző gazdasági előrejelzések jövőre egybehangzóan a növekedés erősödését vetítik előre, méghozzá különösebb egyensúlyromlás nélkül. Az export és a beruházások további bővülése mellett kismértékben már a fogyasztás is emelkedhet, ugyanakkor az infláció és a kamatok csökkennek. A kutatók azt remélik, hogy a javuló gazdasági környezetben az ő prognózisaik iránt is megnő majd a fizetőképes kereslet.
MILLIÁRD FORINT * Várható Forrás: Dunaferr Rt. 1994. 1995. 1996. 1997.* Értékesítés nettó árbevétele 51,0 78,3 89,8 108,0 Mérleg szerinti eredmény 2,9 4,6 4,4 5,5 Saját tőke 32,0 36,8 41,5 46,5 Beruházások 4,1 6,5 5,7 16,8 Költségvetési befizetések 8,1 11,6 16,5 18,0
Október elsejétől teljes körű kommunikációs csomagot kínál üzleti ügyfeleinek a Matáv. A telekommunikáció integrációján alapuló szolgáltatásegyüttes legfőbb címzettjei a kis- és középvállalatok, de a tervek között más cégtípusok hasonló jellegű kiszolgálása is szerepel.
A Matáv október 15-étől éves átlagban 30 százalékkal csökkentette belépési díjait. Az egyéni fővonalért ezentúl 10, az üzletiért 33 százalékkal kell kevesebbet fizetni.
Az előrejelzések készítői igyekeznek az eddiginél jobban kiszolgálni az üzleti élet szereplőit. A GKI-prognózis megrendelői között – mint azt a Figyelő érdeklődésére Hegedűs Miklós vezérigazgató-helyettes elmondta – túlsúlyban vannak a bankok, a befektetési társaságok, a biztosítók, a kormány és a pártok. Ezenkívül egy százegynéhány tagból álló, lassan szélesedő vállalati kör tartozik még az előfizetőik közé. [...]
Sikeresek voltak a Dunaferr-csoport reorganizációs intézkedései: az eredményesség három év alatt 6 milliárd forinttal javult. 1993-at még 1,5 milliárd forint veszteséggel zárták, ám az akkor kidolgozott hároméves válságkezelési program nyomán tavaly már 4,5 milliárd forintos konszolidált mérleg szerinti eredményt könyvelhettek el. Az adózás előtti eredmény idén akár a 8 milliárd forintot is elérheti.
A TQM örökös fejlődése közben megfáradt minőségügyi harcosok számára nyújthat új dimenziót a hat szigma rendszer. Az Egyesült Államokból importált minőségkategória színt vihet a TQM-robotba, hiszen általa a minőségügyi vezető névjegyére akár azt is ráírhatja, hogy feketeöves mester. Természetesen a módszernek korántsem ez a legnagyobb haszna, sokkal inkább a selejtes termelés szinte nullára redukálása.
Elsősorban a kereskedelemben, másodsorban az élelmiszeriparban kívántak tulajdont szerezni azok a főként budapesti, 41-50 év körüli társas vállalkozók, akik E-hitelt vettek fel – derül ki a Promei Modernizációs és Integrációs Projekt Iroda Kht. felméréséből. A szeptember közepi összesítés szerint a hitelfolyósító hitelintézetek jelenleg 14 ezer 445 E-hitelt igénybe vevő ügyfelet tartanak nyilván. Közülük 12 ezer [...]
A józan belátás vagy a TQM-szemlélet mellett lassan a kényszer is a minőség felé tereli a magyar agrárvállalkozásokat. A külpiac elvárásai mellett már itthon is aduvá kezd válni a minőségbiztosítási tanúsítvány, így nem meglepő, hogy exportőrök és belföldi értékesítők egyaránt "papírt" akarnak termelésük megbízhatóságáról. A cégek azonban más-más rendszert alkalmaznak céljaik elérésére.
Vállalkozót teremtett-e az Egzisztencia-hitel, avagy inkább forrásszűkébe "fojtja" az új tulajdonost? A kérdés eldöntését sokan az idei évre bízták, amikor is az E-hitelben részesültek közel fele kezd kölcsöne törlesztésének nehezebbik szakaszába: a tőke visszafizetésébe. Némi meglepetésre úgy tűnik, sikeresen. S bár a privatizációban e konstrukció mára jelentőségét vesztette - a bankok E-hiteles forgalma szinte kizárólag a kölcsönök egymás közti
Takarékbank8 1Egyes kereskedőknél 200 ezer forint; 2 Éven belüli lejáratnál; éven túl 29 százalék, s 1 százalék kedvezmény jár, ha a hitelt Budapest Bank számláról törlesztik; 3 Az idén június 30-ig folyósított fogyasztási hitelnél az éven belüli kamat továbbra is 31 százalék, a kezelési költség egyszeri 3 százalék (az éven túli hiteleknél is), a kedvezményes [...]
1990-91. Az infláció a kilencvenes évek elején felgyorsult Magyarországon. Ebben az árliberalizáció, a központi energiaár-emelések és néhány nagyobb leértékelés is fontos szerepet játszott. A motívumok közül a reálárfolyam, a reálbér, az energia és közszolgáltatási árak korrekciójának igényét tekinthetjük a leghathatósabbaknak. A reálárfolyam “karbantartását” – vagyis a leértékelést – az tette szükségessé, hogy az ország fizetésimérleg-válság [...]
