AZ 5-ÖS SKÁLÁN ADOTT ÁTLAGOS ÉRTÉK Lengyelország Csehország Magyarország Litvánia Albánia Telephely bérlése, vásárlása 2,2 (2,4) 2,5 (2,7) 3,1 (3,0) 2,7 (2,6) 4,0 (n. a.) Cégbejegyzés, hatósági engedélyek 3,1 (2,6) 2,4 (2,4) 2,1 (1,7) 2,0 (1,8) 4,1 (n. a.) Adók és tb 3,9 (4,2) 2,6 (3,2) 3,5 (4,0) 2,7 (2,8) 3,9 (n. a.) Külkereskedelmi szabályozás [...]
Hetilap: Lapszámok
Egyszerű az alaphelyzet: különböző megfontolások után a JászTel Rt. két tulajdonosa, a KPN (fő tulajdonos a Pannon GSM-ben és a Pantelben) és a Swisscom arra az üzleti döntésre jutott, hogy a vállalatot felkínálja eladásra. A Matáv Rt. – értesülve a lehetőségről – megvizsgálta annak feltételeit, s úgy döntött, hogy ajánlatot tesz a JászTel megvételére. Az [...]
Magyarországon mostanában alakul ki az a számítógépes kultúra, amely alapját képezheti az electronic banking szolgáltatások tömegesebb elterjedésének. Persze ez a megállapítás elsősorban az üzletág úgynevezett "home banking" részére - a háztartások, legfőképpen a magánszemélyek számítógépes bankkapcsolatára - igaz, hiszen a vállalatok a lakosságnál már jelenleg is lényegesen szélesebb körben használják a kizárólag őket megcélzó office banking kín
Korántsem szabad messzemenő következtetéseket levonni abból a tényből, hogy az electronic banking szolgáltatást ma még csak kevés hazai hitelintézet kínálja magánszemélyeknek is. A lakossági verseny felpörgését követően minden bizonnyal a home banking sem hiányozhat majd az egymással konkuráló bankok palettájáról.
Lengyelország Csehország Magyarország Albánia Személyes megtakarítás 6,1 (11,9) 18,6 (12,1) 9,1 (17,4) 42,9 (14,6) Visszaforgatott profit 35,7 (43,2) 38,6 (52,3) 61,8 (61,8) 35,9 (45,5) Családi, baráti hitel 0,0 (1,5) 0,0 (2,0) 0,9 (3,1) 7,0 (6,5) Belföldi bank hitele 8,2 (9,3) 14,3 (17,8) 0,0 (4,7) 0,0 (7,1) Külföldi bank hitele 3,3 (0,5) 0,0 (0,8) 0,6 (0,3) [...]
Teljes vállalati ügyfélforgalmát elektronikus útra terelné a bankok többsége az ezredfordulóra. Erre jó esélye természetesen azoknak az intézményeknek van, amelyek az elmúlt öt évben jó alapokat teremtettek a fejlődéshez. A vállalati forgalom döntő részét ily módon bonyolítja le a bankok nagyobbik hányada, és ma már az sem ritka, ha egy hitelintézetnél a tranzakciók 90 százalékát számítógépen kezdeményezik az ügyfelek.
A külföldiek által az átalakuló közép- és kelet-európai országokban létrehozott érdekeltségeknek a megfigyelők nagy része az átlagosnál magasabb megtérülést és hatékonyságot, nagyobb tőkeerőt és hitelképességet, szakszerűbb vállalati irányítást, általában jobb teljesítményt tulajdonít. Az ilyen cégeket élesebben bíráló vélemények ezzel szemben arra hívják fel a figyelmet, hogy a térségünkbe települő külföldiek sokszor csak egyszeri, rövid távú el
1 Az egyszeri díj alatt az egyes bankok eltérőt értenek, kinél ez a szoftver ára, kinél a telepítés díja, és van ahol egyszeri használati, belépési díjnak nevezik (+ áfa); 2 Az első felhasználónak, minden továbbinál havi 4500, illetve 1500 forint; 3 Képernyőnként, nem pedig havonta; 4 Kis cégeknek, nagy forgalmú ügyfeleknek ingyenes, 5 Ez az [...]
Lengyelország Csehország Magyarország Litvánia Albánia 1990. 3,0 (3,6) n. a. (3,8) 3,4 (3,6) n. a. (3,8) n. a. (n. a.) 1991. 4,0 (3,7) 4,0 (3,8) 3,6 (3,5) 3,3 (3,7) n. a. (n. a.) 1992. 3,3 (3,8) 3,4 (3,7) 3,2 (3,6) 3,7(3,6) 5,0 (4,0) 1993. 3,8 (3,7) 3,5 (3,5) 3,1 (3,7) 3,8 (3,5) 4,4 (4,0) 1994. [...]
Lengyelország Csehország Magyarország Litvánia Albánia Vagyonérték az alapítás évének végén 528 (426) 1796 (367) 300 (145) 381 (147) 956 (67) Vagyonérték 1995 végén 1462 (1738) 5412 (984) 470 (367) 725 (641) 1397 (130) Kötelezettségek állománya 1995 végén 1047 (818) 18 (880) 290 (100) 394 (410) 74 (8)
Új korszak kezdődik szeptembertől a hazai mobiltelefóniában: az eddigi hat helyett hétjegyűek lesznek a hívószámok. A piac ugyanis kinőtte a hat számjegy adta lehetőségeket. Az előfizetői kör bővülését látva a két GSM-szolgáltató már másfél éve készül erre a változásra. A telefonálóknak nem kell nagy hókusz-pókuszra számítaniuk, hiszen csak egy kilencessel híznak meg a GSM mobilszámok.
Egy távközlési cég számára az a legkifizetődőbb, ha valamilyen új szolgáltatásával nagyfogyasztókat sikerül szereznie. A Matáv szerint erre a legjobb megoldás az integrált hálózati rendszer, vagyis mindazon a távközlési elemek egységes csomagja, amelyeket korábban egyenként vásárolt és rendezett egésszé az ügyfél. Ma már egyre több tőkeerős cég hajlandó megfizetni ezt az új szolgáltatást.
Sokat változott a holland befektetők magatartása, amióta 1993-ban először megjelentek a magyar távközlési piacon. Az akkor még PTT Telecom Netherlands (ma KPN) névre hallgató nemzeti szolgáltató képviselői úgy viselkedtek, mintha egy elmaradott földrészt jöttek volna meghódítani. A fejlett technikát idehozók azonban hamar rájöttek tévedésükre. Joop C. Volkers, a Pannon GSM Rt. vezérigazgatója, aki több mint két éve dolgozik Magyarországon, már te
Bár az előző kormányzat a csatlakozási felkészülésünk sikeres részeként könyvelte el a jogközelítést, a külső szakemberek véleménye az volt, hogy hátradőlni nincs okunk. A kritikusoktól a mennyiségi szemlélet és a közösségi jog alkalmazása kapta a legtöbb bírálatot.
Élt a távközlési törvény adta jogával a Matáv: július elsejével hat dél-pesti kerületben bevezette kábeltelevíziós szolgáltatását. Az uniós követelményeknek megfelelően e tevékenységére önálló céget is alapított. Ennek ellenére az anyacéggel a háttérben a Matávkábeltv Kft. átrendezheti a piacot, esetleg fúziós hullámot is elindíthat.
Egyelőre nem teljesen EU-konform a magyar vám- és adórendszer, jóllehet jelentős módosításokra nincs szükség az uniós csatlakozásig. Az eltérések egy részét a taggá válás időpontjáig teljesíteni tudja az ország, bizonyos szabályok alól viszont átmeneti felmentést kér.
Lezárult a nagy mennyiségi előrelépés korszaka az öt körzetben négy helyi koncessziós telefontársaságot működtető Hungarian Telephone & Cable Corporation (HTCC) cégnél. Az összesen 180 ezer előfizetőjű szolgáltató a jövőben a minőségi fejlesztésekre összpontosít.
Már fél év sincs hátra addig a napig, amikortól az Európai Unió (EU) 11 államában kezdetét veszi egy új pénzügyi korszak, útjára indul a Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU). Az egységes európai valuta új helyzet elé állítja a tagállamok központi és kereskedelmi bankjait. Néhány önjelölt hitelintézet mindenesetre már jelentkező az "euró bankja" szerepre.
A Fidesz-MPP kormányprogramjában az első lépések között szerepelt egy olyan átfogó Gazdasági Minisztérium létesítése, amely nemcsak az ipari és kereskedelmi tárcát, hanem a Munkaügyi Minisztériumot is magába olvasztotta. Noha a munkaügy ezer szállal kapcsolódik a gazdasághoz, annak a gazdasági tárcába való besorolása nem indokolt.
Még szinte le sem zajlott a kormányváltás, máris ismét napirendre került a földkérdés. Torgyán József agrárminiszter jó előre bejelentette, hogy rövidesen semmissé teszik az osztrák és német illegális birtokosok zsebszerződéseit. Pedig miközben a külföldiek a törvénytelen módszerektől sem riadnak vissza, hogy olcsó magyar földet vegyenek, a főváros közelében lévő osztatlan közös parcellák gazdái képtelenek szabadulni tulajdonrészeiktől.
Szándékunk szerint törvényesen – ezt a címet viseli az a Fehér könyvként is emlegetett dokumentumgyűjtemény, amelyet az ÁPV Rt. 11 tagú felügyelőbizottságának 1995 és 1997 közötti jelentéseit tartalmazza. Az anyag esetenként nem éppen hízelgő véleményt hangoztat az ÁPV Rt. tevékenységéről. Az általános részben például azzal a meghökkentő megállapítással találkozunk, hogy a felügyelőbizottság az ÁPV Rt. [...]
A Magyar Szabványügyi Központ által nyújtott oktatási szolgáltatásokat a közepes nagyságú (50-250 főt foglalkoztató) vagy ennél nagyobb cégek veszik igénybe. A tanfolyamok általában egynaposak, fejenként 12-14 ezer forintba kerülnek. A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) oktatási központjának fő célja egy Európában is elismert személyzettanúsítási rendszer kialakítása, amely lehetővé tenné a vállalatok számára, hogy európai elismertségű személyi [...]
Várhatóan a napokban zárul le az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. "átvilágítása", amelyet a Fidesz-MPP rögtön a választások után kezdeményezett. Az még nem világos, hogy a vizsgálatot végző csapat az előző kormányzat tevékenységéről keresett-e terhelő adatokat, avagy az új kabinet privatizációs elképzeléseihez gyűjtött információkat. Az Orbán-kormány mindenesetre szűkszavú az állami vagyon további sorsáról; a várható szervezeti átal
Informatikai nagyhatalommá ugyan nem vált Magyarország, de az export eminensének számító gépipar húzóágazata lett a meredek növekedést mutató informatikai és távközlési eszközgyártás. Az ide tartozó vállalatok azonban másként kapcsolódtak be a gazdasági vérkeringésbe. A szigetszerűen működő, hazai beszállítók nélküli óriásgyártók és a főként belföldi igényekre érzékeny cégek egyaránt fellelhetők köztük.
