Hetilap: Cég+piac

Van olyan vállalat, amely felismerte, hogy nem feltétlenül érdemes saját magazinnal magához kötni a partnereit. Mint a Macmillan Business által 1996-ban kiadott Building Brands Directly című könyvben olvasható, a Digital Equipment Corporation (DEC) a Business Week International előfizetésével kedveskedik a legnagyobb brit vállalatok igazgatótanácsi tagjainak. A hetilapba aztán negyedévenként beteszi saját mellékletét az információtechnológiai fejlesztésekről, [...]
1999. 09. 29. 00:00
A szőlőtőkék neveléséből több pénz folyik be a gazdaság kasszájába, mint a nedű értékesítéséből – állítja Pócz József, a dél-balatoni borvidék elnöke, aki jelenleg 7 hektáron termeszt szőlőt, és 4 hektáron oltványokat nevel. Az utóbbi tevékenység már csak azért is megtérül, mert 50-60 százalékos állami támogatást lehet hozzá igénybe venni. Ez tartja egybe a gazdaságot. [...]
1999. 09. 29. 00:00
Az 1700 hektáros etyek-budai borvidék meghatározó feldolgozója a Hungarovin, amelynek mintegy 850 hektáros saját területe van. Ám akadnak gazdák, akik nem adják el a nyomott, fajtától és minőségtől függően 21-55 forintos kilónkénti áron szőlőjüket, hanem maguk próbálkoznak borkészítéssel. Amint azt Gombai Nagy Tibor példája mutatja, nem is eredménytelenül. A 10 hektáron gazdálkodó családi vállalkozás 7 [...]
1999. 09. 29. 00:00
Két versenytípus ismert: a galopp és az ügető. A kettő közötti különbség a legegyszerűbben úgy írható le, hogy míg a galoppnál a zsoké a lovon ül, addig az ügetőnél a hajtó kis kocsiban, úgynevezett szulkiban helyezkedik el. A galopp esetén szokás “hendikep”” versenyeket rendezni, ekkor a jobb lovak nyergébe ólmot tesznek, tehát nehezítik futásukat, így [...]
1999. 09. 29. 00:00
Nem igaz, hogy a szőlőnek hegy kell; az Alföldön is lehet finom bort készíteni – állítja Dabasi Gábor, a Kecskemétvin 2000 Kft. elnök-vezérigazgatója. Igaz, a sárfehér, a kövidinka, a kadarka hazája ritkán érlel különleges, egzotikus zamatokkal teli borokat, de friss, könnyű, üde “gyorsfogyasztásúakat” igen. Meg is van hozzá a tradíció. A kunsági ugyanis történelmi borvidék. [...]
1999. 09. 29. 00:00
Én nem iszom bort, sőt nem élek semmilyen szeszes itallal sem; szégyen, nem szégyen kiköpöm, ha kóstolok, pedig van úgy, hogy összesen száz félét is kell egy nap – árulja el Gulyás Ferenc. Furcsábbat nem is igen mondhatott volna, hiszen 15 hektár szöllejével ő a csongrád-bokrosi hegyközség elnöke. Csongrádra, a kadarka hajdani “fővárosába” még az [...]
1999. 09. 29. 00:00
Nehéz év az idei a gazdáknak – véli Fehérvári Károly, a somlói hegyközség elnöke, nyugdíjas tanárember és kistermelő. Túl sok volt a csapadék, több mint 40 napig esett. Néhányan rosszul számították ki a permetezés időpontját, emiatt a tőkék levelei megsárgultak, idő előtt elszáradtak s kevesebb tápanyagot juttattak a fürtöknek. Ennek fényében nem csoda, hogy az [...]
1999. 09. 29. 00:00
A mátraaljai borvidék Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű hegyvidéki szőlőtermelő területe, ennek ellenére kevés neves családi pincével büszkélkedhet. Ez utóbbiak egyike Szőke Mátyás 1991-ben alapított gyöngyöstarjáni pincészete. A széles fajtaválasztékot nyújtó, modern technológiával dolgozó borászat nemcsak az igényes honi borfogyasztók körében ismert, Nyugat-Európába, sőt Brazíliába is exportál borokat. Szőke Mátyás saját ültetvényeinek termésén kívül a vele [...]
1999. 09. 29. 00:00
Nem tartozik a sikertörténetek közé, pedig jók az adottságai a Bükk déli lejtőin húzódó, negyedik legnagyobb területű magyar borvidéknek. A területen működő szövetkezetek évtizedeken keresztül szőlőalapanyagot termeltek, elsősorban az Egervin, valamint a budapesti pezsgőgyárak részére anélkül, hogy árujuk palackozva, bükkaljai, bogácsi vagy tibolddaróci borként önállóan megjelent volna. Farkas Attila hegyközségi elnök beszámolója szerint a nyolcvanas [...]
1999. 09. 29. 00:00
A borszakma komoly változás előtt áll: jövőre bevezetik a jövedéki adót az alkoholtartalmú italok e családjára is. Az optimisták abban reménykednek, hogy ennek köszönhetően a bor lassan visszanyeri az utóbbi évtizedekben idehaza és külföldön egyaránt megkopott régi jó hírét.
1999. 09. 29. 00:00
A könnyű fehérborok dominanciája és régi, XII-XIII. századra visszavezethető borkultúra jellemzi a pannonhalmi borvidéket – mondja Soós Lajos, Nyúl község független polgármestere, aki maga is termelő, 3-4 hektáron gazdálkodik. Műszaki ember lévén, jól ért a borokhoz, nemegyszer díjat nyert velük. Több mint 30 éve foglalkozik a tőkékkel. Mint mondja, a vidéken sok az elöregedett szőlőtőke [...]
1999. 09. 29. 00:00
A miénk volt az első vegyes vállalat ebben az ágazatban – mondja Sikabonyi Miklós, a bátaapáti pincészet vezetője. Korábban közel húsz évig ő volt a Tolna megyei szövetkezet elnöke, majd amikor 1990-ban egy befektető csoport szállt be a gazdaságba, “nem jutott eszébe, hogy magángazda legyen”. A tulajdonosok (a részesedés sorrendjében: Piero Antinori olasz márki, az [...]
1999. 09. 29. 00:00
JELLEMZŐK KÖNNYÍTETT ELSZÁMOLÁSÚ SZŐLŐTERMELŐK EGYSZERŰSÍTETT ADÓRAKTÁRI ENGEDÉLLYEL DOLGOZÓK BOR ADÓRAKTÁRAT HASZNÁLÓK A csoportba kerülés feltételei Legfeljebb 500 négyzetméter szőlőterületet művel Az adómentes mennyiséget meghaladóan szőlőbor előállításával nem foglalkozik A szőlőt értékesíti, vagy nem szőlőbor előállítására használja fel 500 négyzetméternél nagyobb szőlőterületet művel Saját termésű friss szőlőből három egymást követő gazdasági év átlagában évente az adómentes [...]
1999. 09. 29. 00:00
Több mint 10 éve alapította meg alig hat tagú szövetkezetét Somogyi Tibor mecsekaljai borosgazda. Mint mondja, akkor még nem lehetett magánszemélyként szőlőt venni, így kényszerből választotta ezt az utat, beléptetve a szövetkezetbe családtagjait. A Pécstől Mohácsig terjedő térség még a kilencvenes évek elején is Csipkerózsika-álmát aludta, alig-alig volt ezen a területen új ültetvénytelepítés. Somogyinak Villányban [...]
1999. 09. 29. 00:00
Még az ország legnyugatibb csücskébe, a soproni borvidékre sem igen jönnek a külföldi vállalkozások a borászatba, a jövedelmezőség ugyanis csapnivaló. Az 1700 hektárnyi szőlővel rendelkező vidéken pedig csupán 1200 hektár művelhető (ezek átlagéletkora ráadásul nagyon magas, 30 év körüli), a többit ki kell vágni, mert annyira elhanyagolták az ültetvényeket – panaszolja Molnár Tibor kertészmérnök, a [...]
1999. 09. 29. 00:00
A szekszárdi borvidék egyik legismertebb termelője, Vesztergombi Ferenc 30 éve készít borokat, és az üzemi borászat ranglétráját végigjárva, 1993-ban lett magánvállalkozó. Izgatta, hogy mit tud elérni a saját portáján, egyben a hagyományok is erre kötelezték, hiszen ősei is ezzel foglalkoztak. A Vesztergombi család ugyanis az 1700-as évektől termel szőlőt a a borvidék leghíresebb dűlőiben. “Ezen [...]
1999. 09. 29. 00:00
Visszafizettem az idén az összes tartozásomat; az így felszabaduló pénzt azokra az ültetvényekre fogom költeni, ahonnan szőlőt vásárolok, így szüret tájékán látszik, hogy mennyire elhanyagoltak a környékbeli szőlők” – mondja Nagy Imre, a dörgicsei Pántlika pincészet vezetője. A hetvenes-nyolcvanas években megkezdődött már a balatonfüred-csopaki borvidék szőlőiben a minőség romlása, azután a kárpótlás még további negatív [...]
1999. 09. 29. 00:00
Hajdanán a Balaton melléke az egyik legnagyobb borvidék volt Magyarországon, az Alpok lábától egészen Csopakig, Káptalanfüredig húzódott – mondja Veress János hegyközségi elnök, aki több mint 10 hektáron műveli a szőlőt. A Csáfordi hegy tetején alakította ki gazdasági központját, innen irányítja a szüretet és acélipari üzletét. Ahogy mondja, minden nyereségét a szőlőgazdaságba öli. Lánya nagy [...]
1999. 09. 29. 00:00
Nem is számított Villányinak egykoron, aki nem készített bort – mondja Tiffán Ede a borvidék egyik legismertebb termelője, magyarázva azt, miért pont Villányban nyert teret újra a kilencvenes évek elején a családi pincészet Magyarországon. Akkoriban még máshol általában csak egy-két magángazda volt, ezen a vidéken azonban már akkor is öten serénykedtek. Azután jött a második [...]
1999. 09. 29. 00:00
A Thummerer pincészetet Noszvaj közelében az erdőben az egykori De La Motte birtok sziklába vájt pincéjében és gazdasági helyiségeiben alakították, illetve – mivel a munka még most is folyamatban – alakítják ki. A ma már 40 hektáros, ebből 20 hektárnyi termő birtokkal és korszerű borászati technológiával rendelkező Thummerer Vilmos az elsők közé tartozott, akik családi [...]
1999. 09. 29. 00:00
Olvasói sztorik