A gyenyiszovai emberekről máig nagyon keveset tudunk, az viszont biztos, hogy genetikai örökségük fennmaradt egyes népességekben.
evolúció
A Föld legősibb élőlényei természetesen a táplálkozás témakörében kommunikálnak egymással, és már köreikben is megjelennek a potyalesők, a csalók: a lusták és a hazugok.
Egy új elmélet alapján a gyakorlat az ősi emberféléknél jelenhetett meg.
A szakértők nepáli falvakban mutattak különös összefüggést a nők szülésszáma, illetve fiziológiája és genetikája között.
Egy kutatás szerint az éjfél után megsokasodó negatív gondolatoknak evolúciós okai lehetnek.
Szathmáry Eörs elmondta, mi az, aminek szerinte mindannyiunkat meg kellene ijesztenie.
A kutatóknak a vizsgálat megkezdésekor a várható változásokat is sikerült megjósolniuk.
Az öregedést gyakran az emberiség egyik nagy tragédiájának, egy megoldásra váró problémának tekintjük, pedig valójában lehet, hogy éppen fajunk előnyére válik. Utánajártunk mik okozzák az öregedést, és miért lehet szükséges, hogy megöregedjünk.
A két órával hosszabb napok egyben több napfénnyel is jártak, ami pedig sok új állat megjelenéséhez vezetett a bolygón.
A floresi ember egy kihalt faj, amely egy indonéziai szigetet lakott.
Szakértők egy csoportja az oxigén létrejöttének egy korábban nem ismert formáját fedezte fel az óceán mélyén.
Egyre több a szorongó ember. De mégis miért? Az egyik elmélet az evolúciós eltérés.
Rengeteg emlős él a Földön, és szinte mindegyiknek öt ujja van. De miért?
Nagyot tévedhettek azt illetően, hogy mikor jelenhettek meg a Földön a világító állatok.
Amerikai és japán kutatóknak sikerült elsődleges endoszimbiózist dokumentálniuk.
A távoli múltban, jóval a Homo sapiens megjelenése előtt őseink száma drasztikusan lecsökkent.
A természetes szelekció nagyban meghatározta az emberek fejlődését, egy kutatás, most rámutatott, mennyire.
Az ember által generált, rendkívül gyors klímaváltozás olyan versenyfutásra kényszeríti őket, amelynek csak kevés nyertese lehet.
Nem akármilyen technikát fejlesztettek ki a jakut lovak a túlélés érdekében.
Vérbeli tudós lévén összevetette az előnyöket és a hátrányokat.
2023 szeptemberében egészen bizarr ügy került a mexikói kongresszus elé.
Magyar és orosz kutatók vizsgálták az altaji sólyom genetikáját, eredményeik jelentős szakmai visszhangot váltottak ki.
Az emberek körülbelül 25 százalékának ma már legalább egy bölcsességfoga egyáltalán nem nő ki.
A mikroorganizmusok esetében természetesen a memória egészen más, mint nálunk.
