Hét évvel a forradalom leverése után, 1963-ban amnesztiarendelet lépett életbe Magyarországon, ám ez közel sem jelentette azt, hogy minden politikai elítéltet szabadon engedtek.
emberi sorsok
Azok, akik felnőtt fejjel élték át az 1956-os történéseket, általában történelmi és politikai vonatkozásban elevenítik fel az eseményeket. Azok viszont, akik abban az időben még csak gyerekek voltak, ma már, a hatvanas éveikben járva, egészen másképp és másra emlékeznek. Leginkább a félelemre.
Szüleim és nagyszüleim egy Debrecenhez közeli községben, Monostorpályiban éltek. Édesanyám - pályakezdő tanítónő - mindössze 18 éves volt az 1956-os forradalom idején. Két meghatározó élményét nekünk is gyakran elmesélte arról, hogy milyen hatása volt a fővárosi és a debreceni sorsfordító eseményeknek a falvak népére.
Seibriger Erzsébet azon kevés gyerekek egyike, akiknek a lelkébe beépült 1956. Édesapja, Dr. Seibriger András soha nem titkolta, hogy a forradalom időszaka alatt sebesülteket látott el. A Sziklakórház, ahol ez történt, nem volt tabu a családban – de a következményeket lánya is megérezte, húsz évvel később hiába jelentkezett négyszer az orvosi egyetemre, megbélyegzett gyerekként nem vették fel.
Az ‘56-os forradalom után a magyar rádióhallgatók nagy kedvence lett a Honvágy című dal, melyet először Boros Ida előadásában vettek fel. A dal keletkezése és útja legalább olyan kanyargós, mint előadójáé.
Messze még az újabb ingatlanválság, most érdemes bevásárolni. Egy USA-ban élő, mára sikeres ingatlanossá lett '56-os magyarral beszélgettünk magyarságról, Trumpról, kommunizmusról.
