Újabb epizódjához érkezett az Animatiqua és a 24.hu közös sorozata. Premier.
budapest ostroma
Előbb egy sugárút álma, majd a házak általános állapota volt az indok.
Újabb epizódjához érkezett az Animatiqua és a 24.hu közös sorozata. Premier.
Egy, a németek elől elbújni akaró tizedesnek adta kölcsön.
Hét képen át mutatták be Fischer József álmának kicsavart verzióját.
Az épületben most időszaki kiállítás nyílt, így betekinthettünk a belső terek egy részébe.
A főként stencillel falra került, néhány soros orosz feliratokat a Vörös Hadsereg katonái hagyták a városban.
Van a történésznek közéleti feladata? Miért nem tekinti Ungváry Krisztián főművének legnagyobb példányszámban megjelent kötetét, a Budapest ostromát? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ Nyáry Krisztián a Buksó első epizódjában.
Máig fővárosi házak ezrei úszták meg a felújítást. Egy blog ezeket gyűjtötte össze.
A Budapest ostromában megsérült Mária-szobor helyére állított autószerelő a hetvenes évekre idejétmúlttá vált, Rákoshegyen azonban új életet kezdhetett.
Egyes visszaemlékezések szerint az oroszok a „Hiba futsz,hiába menekülsz” című slágert bömböltették hangszórókból, miközben Budapest védői mészárszékre rohantak a kitörés során 1945. február 11-én.
A két világháború közti színházi- és filmvilág meghatározó tervezője elsőként, alig néhány héttel a fegyverropogás megszűnése után tette közzé a város képét teljesen átrajzoló ötleteit. Máig egyetlen darabka valósult meg belőle.
Egy céges buliból ment haza a Makai Viktóriát megtámadó férfi, akinek a combján több védekezésből eredő karmolást találtak a nyomozók.
Budapest német parancsnoka 1945. február 11-én parancsot adott a kitörésre, maga pedig az Ördög-árok csatornájában, a föld alatt próbálta elkerülni a tűzvonalat.
Szovjet díszsortűz jelezte 1945. február 13-án délben, hogy Budapest elesett. A fővárosiak számára ezzel a háború véget ért, ám a "felszabadításban" nem volt köszönet.
A budapesti ostromgyűrűből kitörő katonák hősi halottak. Szélsőjobbos indíttatású mítoszokra azonban nincs szükségük sem nekik, sem nekünk.
Hetven éve, 1944. szeptember 23-án lépte át a trianoni magyar határt a Vörös hadsereg. Áprilisig folytak a harcok az országban.
A németek nem adták Budapestet, a szovjetek pedig nem voltak hajlandók megkerülni. A hónapokig tartó pusztításról fotók beszélnek a legékesebben.
A Kitörés napja neonáci ünnepnap már több mint egy évtizede. Budapest ostroma viszont fekete folt a fővárosiak és általában a magyarok emlékezetében is.
