Alig van EU-s ország, mely a nyomunkba érne.
bérek
Hiába az Európai Uniót és az ukrajnai háborút hibáztató kormányzati kommunikáció, a magyar lakosság egyre inkább úgy érzi, az ország vezetése felelős azért, hogy nem keresünk elég pénzt a tisztes megélhetéshez. További aggodalmat okoz a vendégmunkások jelenléte és a háziorvosi rendszer elégtelen működése.
Tovább nőnek a bérek az IT-szektorban.
Kiemelték: az igazságügyi területről elvándorló dolgozók pótlása komoly nehézséget okoz és „kreatív megoldásokat” igényel.
Az utóbbi négy évben a termékek és szolgáltatások jelentős része jobban drágult, mint amennyivel a mediánkeresetek és a nyugdíjak emelkedtek.
A NER-es építőipari vállalatoknak a jelentős hányada valójában nem igazán végez építési munkát.
Egy magyar bíró panasszal fordult az Európai Bizottsághoz a fizetések miatt.
A nyugati országok előnye úgy tűnik behozhatatlan.
Célkeresztben a lengyelek.
Ez derült ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Forrás Társadalomkutató Intézet közös kutatása alapján.
A szakszervezet csak a hírekből értesült az új előírásról.
Valószínű, hogy sok dolgozó nem elégszik meg 5-10%-os emeléssel a tavalyi reálbércsökkenés után.
A jobb módúak meg lehet, hogy nem is érezték.
Mintha nem lett volna őrült drágulás időközben.
Vegyes indexálást és nyugdíjfelzárkóztatást sürgetnek.
A kkv-vezetők 77 százaléka egyáltalán nem adna béremelést a következő 12 hónapban, de garantálható, hogy nőni fognak a keresetek.
De mit mond az MNB?
A fizetések elértéktelenedése néhol már a munkavégzést veszélyezteti.
A LMP társelnöke szerint az oktatás és a szociális szféra valamennyi gondját megelőzi az alacsony fizetés.
A megtermelt jövedelemből kevesebb jutott a bérekre.
Az Európai Unióban tavaly átlagosan 22,9 eurót kerestek óránként az alkalmazottak, Magyarországon 9,1 euró volt az órabér. Dániában 41 eurót, (15 ezer
Nyilvánossá teszik az uniós cégek bértábláit, és felszámolják a nemek közti bérkülönbséget.
A miniszterelnök szerint a brüsszeli szankciók is okolhatók a vállalat tönkretételéért.
