15 százalék felett nőtt egy év alatt a keresetek középértéke.
átlagkereset
Olyan szabályozást alkottak, hogy a kabinetnek ne legyen teendője.
A magyar dolgozóknál csak a bolgárok kerestek rosszabbul.
A GKI a lakhatási válság kapcsán kiemelte, hogy országosan a teljes lakásállomány 12,5 százaléka, míg Budapesten az összes lakás 16,7 százaléka áll üresen.
A hivatal szerint 12,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A vízügyi és a gyermekvédelmi dolgozók a leginkább alulfizetettek az állami szférában.
Még mindig bőven kétszámjegyű emelkedést mért a KSH.
Pontosítottak az elképzelésen.
A teljes munkaidős alkalmazottak mintegy felénél nemigen volt biztosított a keresetből az átlagos megélhetés.
A nettó kereset mediánértéke 359 200 forintot ért el.
A magyar átlagfizetés az uniós átlag felét sem érte el.
Igaz, a nettó kereset mediánértéke csak 363 900 forint.
Orbán bére szép magasan kiemelkedik az átlagos emberek keresetéhez képest az EU-s vezetők mezőnyében.
Régiós összehasonlításban.
Ausztriában a legkisebb fizetés a négyszerese az itteni minimálbérnek.
Hiába nőnek lassabban a fővárosi fizetések, az előnyük utcahossznyi a szegényebb vidéki megyékkel szemben.
A reálkeresettel kapcsolatban 10 százalékos növekedést mértek.
A reálkereset is emelkedett, 10,4 százalékkal.
Az állami fenntartásban maradt öt egyetemből háromban tiltakoznak a munka- és a bérviszonyok ellen.
Jelenleg az EU-s átlagkereset 67 százalékát viszik haza átlagban a magyar munkavállalók.
A statisztikai hivatal tíz százaléknál magasabb reálkerest-növekedést mért az előző év azonos időszakához képest.
Budapesten van olyan kerület, ahol bruttó 950 ezer forint környékén alakult az átlagkereset.
Ez megegyezik a 2023. októberi növekedéssel.
A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14 százalékkal, a reálkereset 3,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
