A közelmúlt politikai botrányairól kérdeztük a kormánypárti megemlékezőket a Nemzeti Múzeumnál.
1848-as forradalom és szabadságharc
Bem József magyar serege olyan kicsi volt Segesvárnál, hogy az oroszok cselre gyanakodtak.
Viktória királynő is szót emelt az érdekében.
A főváros visszavétele a szabadságharc egyik legdicsőbb pillanata volt.
Nemzeti ünnep van, amiről a hazai hírességek sem feledkeztek meg.
A magyarok istene történelmi és biblikus háttérrel bír, Petőfivel égett be a magyar köztudatba: a szabadságot jelentette társadalmi, politikai, vallási és nemzeti értelemben egyaránt.
Táncsics Mihályt egyedüli fővárosi politikai rabként szabadították ki, ám egy év múlva már arról szólt a pesti tréfa, hogy ismét le kellene csukni.
Bemutatták Göteborgban a Guerillát, a 48-as szabadságharcot eláruló dezertőrről szóló magyar filmet. A világpremieren beszélgettünk az alkotókkal és a közönséggel.
Csapó Vilmos síppal, dobbal, hatalmas ricsajjal ment a Sión átkelni készülő ellenség agyára, amely meg is adta magát, ahogy Perczel Mór hada megérkezett. A magyar honvédek és népfelkelők gyakorlatilag vér nélkül arattak hatalmas diadalt.
Batthyány Lajos és a 13 aradi vértanú utolsó szavai arról árulkodnak, hogy igazságtalannak tartották az ítéletet, mégis mind bátran, büszkén vállalták a halált. Hősként viselkedtek az utolsó pillanatig.
Összesen 12,5 millió forint értékben bocsátották ki az első magyar papírpénzeket. Ma 160 éve.
A sikert politikusaink remek helyzetfelismerése és a tömegek támogatása hozta el. No, meg a nemzetközi helyzet.
Az ifjúsági szervezet képviselői látják a párhuzamot a Békemenet és a forradalom között, és megküzdenek a kormányért.
Egy ingyenes kalandjátékkal visszacsöppenhetünk az 1848-as Budapestre, ahol rajtunk múlik, sikerre visszük-e a forradalmat.
A Bánk bán évekkel korábban készült, mint ahogy a kor, amelynek szellemét megidézte, elkezdődött volna.
Etnikai homogenitás? Nagy szarban lettünk volna. Világos?
Na kitalálták már, történelmünk mely fontos szereplőit igyekszik elhallgatni a magyar közoktatás?
Azt mondta, ha ágyúja nem talál célba, a második lövésnél ő maga áll a csöve elé.
Másfél évig folytak a kivégzések, a megtorlás célja a magyar elit megsemmisítése volt.
Az utókorban rendre felmerül, ha honvédeink Jellasicsot űzve Bécsig mennek 1848-ban, talán átírhatták volna a történelmet. Utánajártunk.
"Ha lőfegyverrel nem láttathatik, kaszával áljon ki" - hívta hadba halálbüntetés terhe mellett a férfiakat Noszlopy Gáspár, a magyar gerillaharcos. Még 1849 után is az ellenállást szervezte.
Még a bíró is úgy tudta, hogy miután a képtelen vádak alapján elítéli a miniszterelnököt, a császár kegyelemben fogja részesíteni. De Ferenc Józsefnek édesebb volt a bosszú.
Komoly vita után indult a honvédsereg Buda felszabadítására 1849 tavaszán. Görgei megígérte, védőt nem hagy életben, ha az ostrom alatt a császáriak Pestet lövik.
Élet-halál harc kezdődött Magyarországon, miután az országgyűlés 1849. április 14-én kimondta a "hitszegő, áruló" Habsburg dinasztia trónfosztását.
