Bánsági Ildikó, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő családi történeteket osztott meg a Palikék Világa Három igazság című műsorában. Sokat mesélt pár éve elhunyt édesanyjáról – aki egyébként a műsort vezető Palik László orosztanára is volt –, akinek utolsó kívánsága az volt, hogy halála után hamvai egy részét szórják a Dunába, hogy eljuthasson a Fekete-tengerig. Bánsági Ildikó és gyerekei, a szintén színész Gáspár Kata és Gáspár Gergely zenész ezt meg is valósították, azonban nem minden alakult terv szerint.
Nem egészen úgy csinálták, ahogy szerettük volna, mert a hamvakat egy olyan sittes zsákba rakták, ami soha nem tudott volna kinyílni, ötven év múlva sem. Úgy jöttünk rá, hogy volt egy kis mise – éppen Covid volt, tehát elég bonyolult volt a dolog –, és onnan indultunk a Duna-partra. Esős idő volt, bokáig sár, minden. Találtunk egy helyet, de nem tudtuk, hogy a hídról kellene szórni, úgyhogy a partról csináltuk. Ott volt egy fa, ami bedőlt a víz felé. Kapaszkodtunk, mint a mesében, amikor kihúzzák a répát. Egyikünk fogta a másikat, Kati volt legfelül, és akkor ő bedobta rózsákkal, és mentünk haza a többivel, és akkor otthon volt a ceremónia. Telefonált a testvérem másnap, hogy még mindig ott van a csomag. Másnap megint telefonált. Katival odamentünk, kihúztuk a partra, nem volt nálunk sem kés, sem olló, ziherejsztűvel téptük fel. Fújt a szél. Szeretetteljes, gyönyörű és mégis groteszk helyzet volt, ahogy én ültem a kocsiba, a lányom meg küszködött az elemekkel. Így tudta ezt megoldani. Úgyhogy anyu lehet, hogy már eljutott a Fekete-tengerig
– elevenítette fel a történetet a színésznő.
A teljes beszélgetést a YouTube-on lehet megtekinteni.
