Zséda a Nők lapjának adott interjút, amiben mesélt a karrierje alakulásáról, a Budáról Pestre költözéséről és az életében, felfogásában bekövetkezett változásokról is. Július elején nagykoncertet ad majd, ami a Díva címet kapta, de mint mondja, ő más nevet adott volna neki. Lírának keresztelte volna a koncertet, Bán Teodóra, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad igazgatója viszont úgy találta, ez nem elég ütős, és némi szomorúságot is sugall.
Persze, valóban »díváztak« le már engem annyiszor az idők során, de mégis más, ha az ember plakátokon hirdeti ezt magáról. Kicsit talán nagyképűnek éreztem. Mert szerintem ezt a jelzőt meg kell szolgálni, ki kell érdemelni, már ha a szó valódi értelmében szeretnénk rá gondolni, nem úgy, ahogy sokan használják. Mert nem attól lesz valaki díva, hogy flitteres estélyit vesz fel
– mondta a lapnak, de végül mégis rábólintott a Dívára.
Arra jutottam, hogy mostanra már tényleg annyi minden van mögöttem, hogy talán mégiscsak megszolgáltam. Hiába jön mindenfelől – pláne Magyarországon – az az üzenet, hogy csak a fiatalságnak van értéke, én pont fordítva gondolom. Szerintem Andie MacDowell, Jane Fonda, Sophie Marceau képvisel igazi értéket, azok a nők, akik mögött gazdag, sűrű, fényes intellektussal és tehetséggel végigvitt évek vannak, és még most is van mit mondaniuk. Én az ilyen időtlen nők közé szeretnék tartozni, akikre nemcsak a szexi korszakukban figyelnek oda, hanem később is.
Zséda hozzátette, hallott mostanában fiatal énekesnőkről, akik bejelentették, hogy elég volt, és maguk mögött hagyják a pályát. Elismerte, hogy az énekesnői hivatás valóban nehéz, de mint mondja, nem tudja, hogy az illetők mire gondoltak, milyen lesz majd.
Valóban nagyon nehéz, és rengeteg küzdelem vár arra, aki végigcsinálná. Márpedig én szeretném végigcsinálni, ha lehet. És közben mindig nőnek érezni magam, olyan nőnek, aki tudja, miért is állt oda az emberek elé. Aki a hangján túl is képes mesélni nekik. Mert ott van az arcán, a mozdulataiban minden, amit legbelül te is pontosan ismersz. Ami mindannyiunkban közös. Mert ezek az igazán valódi dolgok.
Az énekesnő arról is beszélt az interjúban, hogy amíg korábban félelemmel gondolt például arra, hogyan alakul egy koncertje, ma már izgalommal tekint az egészséges kiszámíthatatlanságra.
Nem fenyegetést jelent már, hanem lehetőséget. És hogy ez tulajdonképpen jófélén izgalmas dolog. Hasonlóképp vagyok az élettel is. Rájöttem, milyen butaság mindig a legrosszabbra készülni, és szorongásban élni. Miért ne lehetne arra gondolni, hogy a bizonytalan kimenetelben ugyanúgy benne van az is, hogy jobb lesz, mint amire számítottál, nem csak az, hogy rosszabb?
Mint mondta, jelenleg nagyon jól érzi magát, az életében elkezdett összeállni a kép, ehhez viszont az is kellett, hogy végre magára is tudjon figyelni. Mindez fizikailag is az előnyére vált, több testi tünete is megszűnt, amikre korábban gyógyszert kellett szednie.
