Negyvenes nő vagyok és kétszer is megcsaltak. A férjemmel négy év együttjárás után esküdtünk örök hűséget, majd négy év házasság után derült ki, hogy megcsal. Megváltozott a viselkedése, gyanakodni kezdtem, majd be is igazolódott a gyanúm. Egyszer mosás alkalmával a dzsekijében találtam egy levelet, megnéztem, a nője küldött levelet a szüleinek. A levélben egy mondat mindent borított nálam, a nő azt írta a szüleinek a férjemről, hogy »úgy nézzetek erre az emberre, hogy a leendő jövendőbelim«. Akkor lebuktam, a férjem észrevette, hogy megtaláltam a levelet. Gyerekünk nem született, három év különélés után elváltunk. Hosszú évek után megismertem valakit, aki ugyan nem volt elvált, de külön élt a feleségétől. Tizenhárom évig éltünk együtt, amikor is az egyik ismerősömmel összebútorozott, és mindezt rámfogta, hogy azért történt, mert én is megcsaltam őt valamelyik barátjával. Féltékeny volt, pedig hiába, mert inkább a karomat vágnám le, minthogy azt a disznófejűt átöleljem. Miután elváltunk, tíz évvel később felhívott, miután a barátnője kirúgta, és azt mondta, rájött, én voltam az igazi. Megmondtam neki, hogy én meg arra jöttem rá, hogy nem te vagy az igazi. Ezek után volt pofája megkérdezni, hogy haragszom-e rá.
Az olvasói levelet Máriától kaptuk, természetesen ez is álnév, ahogy mindenki másnak is biztosítjuk az anonimitást.
Mit lehet tenni?
A féltékenység a bizalom hiányát jelenti a párkapcsolatban, és sajnos sokan úgy vélik, joguk van azt is tudni, hogy éppen mit gondol a mások, miért arra gondol, miért nem rá gondol a nap 24 órájában. Pedig a gondolataink, a vágyaink, a fantáziánk a sajátunk, mindkét félnek a párkapcsolatban fontos megtartania a saját határait, önmagát, mint autonóm személyt. Amikor az egyik fél úgy érzi, a szerelmének titkai vannak, azzal azonosítja, hogy nem bízik kettejükben, nem bízik benne, pedig mindössze arról van szó, hogy teljesen normális, ha megvannak a maga titkai és azokat megtartja magának. A Facebook, az Instagram jó alapot adnak a féltékenyebb partnereknek arra, hogy hergeljék magukat, és arra is, hogy boldogabb, jobb, szebb kapcsolatra vágyjunk, mint ami van – ennek jó eszköze a megcsalás. A mai korban olyan világban élünk, amikor a hűtlenség egy konkrét társadalmi jelenség, pedig azóta létezik, amióta van házasság és az ahhoz kapcsolódó házasságtörés. Jogunk van önmagunknak lenni, és valóra váltani a vágyainkat, ezt pedig sokan úgy élik meg, hogy akkor szabad a vásár, hiába fogadtak hűséget valakinek. A remény, hogy talán az új partnerrel boldogabb lehet a párkapcsolat, rengeteg férfit és nőt késztet arra, hogy nyisson egy harmadik fél felé. „A viszonyok nem a szexről szólnak általában, hanem a vágyódásról, a figyelem és a különlegesség érzése iránti vágyódásról” – mondja Esther Perel párterapeuta, aki szerint a tiltott dolog iránti vágy erős motiváció lehet a hűtlenkedésre.
A hűtlenség után is van tehát élet a párkapcsolatban, házasságban, és lehetséges, hogy a mélyen megélt fájdalom felszabadítja azokat a gátakat, amiket addig valamiért nem tudtak lerombolni. Mély, őszinte beszélgetésekkel és a hűtlen fél vallomásával kezdődhet el a kapcsolatban megélt törés gyógyítása. Ez az, amire sokan nem képesek, mert nem éreznek bűntudatot amiatt, hogy félreléptek, de lehet, hogy azért sem éreznek bűntudatot, hogy megbántották a partnerüket. A megcsalt fél gyászol, olvasónknak ez a gyász nem ismeretlen, hiszen kétszer is megtörtént ez vele. A gyászban fontos megtalálni a saját önbecsülés felépítéséhez vezető utat, ami a gyakorlatban egyet jelent azzal, hogy olyan emberekkel vegye magát körül, akik támogatják, akikkel jól érzi magát, nevethet, újra megtalálhatja az örömet az életben.
A gyógyulás minden esetben az önmunka, ez pedig a szerető barátokkal, családtagokkal kezdődik. Akár megtartják a kapcsolatot és dolgoznak rajta, akár nem, a gyász folyamatán mindketten végigmennek, mindketten megélik a veszteséget. Sokféleképpen lehet árulást elkövetni egy kapcsolatban, ilyen például az erőszak, ilyen, ha elhanyagolják egymást, az is árulásnak tekinthető ha az egyik partner lenézi a másikat és szavakkal bántja, és a szexuális kapcsolat egy külső személlyel szintén árulás. Párterapeuta segíthet abban, hogy a trauma, amit megéltek a megcsalással, új perspektívát nyisson meg a házasságban, hogy mélyebb, tartalmasabb szerelmet éljenek meg együtt. Ha pedig közösen nem megy, mert olyan mértékű a probléma, hogy már együtt nincs tovább, akkor az esetből tanulva jobb, minőségibb párkapcsolat várhat mindkettejükre valaki mással.
A sorozatunk többi cikkét ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: Besenyei Violetta