Szórakozás

Egy magyar influenszer úgy döntött, soha többet nem vásárol a Zarában, H&M-ben és társaikban

Búcsút intett a fast fashion márkáknak és erről videót is csinált.

Ahogy lesz nagyjából tízezer követő felett mindenkiből influenszer (alatta önjelölt influenszer), úgy válnak a videók egyre hasonlóvá: megmutatják a havi kedvenceiket, üres flakonokkal és hozzájuk fűzött „ennek szerettem az illatát” kísérettel prezentálják, milyen termékek fogytak el a háztartásukban az elmúlt hetekben, a legnépszerűbbek viszont a „haul” videók. Ebben megmutatják a közelmúlt beszerzéseit, ami annyira elfajult, hogy most már nemcsak ruhákat, de tisztítószereket és a Wish-ről vagy a százforintos boltból származó haszontalan kacatokat is belevesznek a videóikba.

És ami talán káros is picit: azokat a termékeket, amiket bemutatásért cserébe ingyen kapnak meg ellenőrizetlen hátterű kínai webshopoktól.

Nagy illúzióink ne legyenek: ha egy ruha nagyjából tíz-húsz dollárba (átszámítva három-hat ezer forintba) kerül ingyenes szállítással, akkor azokat a lehető legborzasztóbb körülmények között állítják elő, ráadásul már a videón keresztül is izzadós anyagból készülnek.

Kevés kivételtől eltekintve influenszerlét alappillére itthon, hogy vagy bemutassuk, mennyire jól élünk, vagy azt, hogy milyen életre vágyunk. Utóbbira jellemző inkább a teljesen felesleges halmozás, a nagy megtekintéssel rendelkező haul videókhoz pedig jó alapanyag lehet népszerű influenszereknek a kínai webshopok által kínált lehetőség: nagyjából kétszer húsz percnyi feladatuk van azzal, hogy egyszer megrendelik a ruhákat, utána pedig bemutatják videóban.

Csakhogy ez több szempontból rossz:

  • a túlfogyasztás korában teljesen felesleges generálni a haszontalan vásárlásokat;
  • az említett ruhadarabok csak kevés esetben állnak tökéletesen a megrendelőjének, ezért is van, hogy a haul videók után soha az életben nem látjuk azokat a videósokon – maximum egy fotó erejéig Instagramon;
  • ismeretlen hátterű cégeket támogatunk, azaz nem tudjuk pontosan, hogy milyen körülmények között, hány éves emberekkel készülnek a ruhadarabok Ázsiában, hogy aztán mi mosolyogva mutathassuk meg, hogy milyen jól áll nekünk a picit elvarratlan, mellben szűk, kicsit foszlós, poliészter ruha.

A legtöbb rémtörténetet a néha már irreálisan alacsony áron operáló fast fashion boltokról hallani: ezek azok az üzletek, akik mesteri gyorsasággal koppintják le a nagy divatházak dizájnjait, hogy aztán párhetes rotációban a boltjaikba küldjék őket. Aztán ha már a leárazás végén ezer forintért se viszik el őket, akkor maximum elégetik a maradékot. Többi között emiatt sem vásároltam már évek óta se a Zaránál, se a H&M-nél: egyszerűen nekem egy semmilyen nadrág vagy póló nem ér meg tizenezreket, használtruha boltokban ugyanazt megtalálom töredék árért.

Erre az elgondolásra jutott nemrég Szilva is, aki magyar influenszer és Szilvaglam nevű YouTube-csatornájára pár napja töltött fel egy videót, amiben arról beszél, búcsút int a fast fashion márkáknak.

A negyedórás videót teljes terjedelmében ajánljuk, már csak azért is, mert Szilva összeszedetten beszél, jogosan érvel és nem úgy mesél az élményeiről, hogy a néző azt hiszi, valamit rá akarnak erőszakolni. A kisfilm akár egy étkezés mellett is megnézhető, a főbb dolgokat kiemelem, de azért mindent nem:

  • év elején még online boltokból rendelt, de aztán egyre több fast fashion bojkottról szóló videót nézett, amik meggyőzték őket;
  • úgy döntött, (főleg etikai okokból) nem vásárol fast fashion boltokban, plazába se jár majd, maximum magyar tervezőktől vagy etikus tervezőktől vesz;
  • a ruhaipar rengeteg szemetet termel és nem csak a silány minőség miatt;
  • azt felejtsük már el, hogy minden ruhát egyszer vagy egyszer se veszünk fel;
  • ha mégsem olyat vettünk, amit tudunk hordani vagy otthon már nem tetszik, ajándékozzuk el.

És hogy mi a tanulság? Nem kell mindenkinek így élnie holnaptól, viszont ha kicsit is törődik valaki a környezetével, vagy azzal, hogy mekkora lábnyomot hagy a Földön, akkor érdemes végiggondolnia, hogy biztosan attól fogja-e jobban érezni magát, ha szétvásárolja magát vagy ha húsz százalékos kedvezményért tolong a plazákban a kuponos napokon.

Hogy ne csak a rossz dolgokról beszéljünk influenszerek esetében, íme két pozitív példa, amibe belefutottam:

  • AvianaRahl nemrég egy komoly betegségről, a fibroadenomáról beszélt egy videójában.
  • Bitay Andi hónapok, évek óta következetesen mutatja meg Instagramon, hogy miként éli a kacatmentes, környezetbarát verziójú életét.

Kiemelt kép: Instagram/Szilva

Ajánlott videó

Olvasói sztorik