Eljött március utolsó hétvégéje, vagyis kezdetét veszi a nyári időszámítás. Vasárnap hajnalban kell az óra mutatóját egyel előrébb állítani, igazán jó hír, hogy ezzel tovább lesz világos: szombaton még 18:11 a napnyugta pontos időpontja, vasárnap este pedig már 19:12 lesz. A „leghosszabb napon, június 21-én egészen 20:46-ig láthatjuk csillagunkat a horizont felett.
Az átállás még az egészséges embereket is megterheli, a szervezetnek nagyjából egy hét kell az alkalmazkodáshoz. És akkor egészen pontosan a nyári időszámításra való áttérésre:
Ez már az utolsók egyike
Az Európai Parlament a héten megszavazta az évenként kétszeri óraátállítás eltörlését: azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. A kormány még nem foglalkozott a kérdéssel, az Országos Meteorológiai Szolgálat szakemberei a téli időszámítás állandóvá tételét támogatnák.
Ebbe a kérdésbe most nem megyünk bele, azt viszont érdemes sorra venni, milyen hátrányokkal jár az óraállítás, miért írtuk azt, hogy gyötrelmes hét elé nézünk.
Nyűgös, dekoncentrált, fejfájós
A szakemberek tökéletesen egyetértenek abban, hogy az óraátállítás eltörlése már csak egészségügyi szempontból is indokolt. Az alvás és az ébrenlét ritmusa évezredeken keresztül alakult ki, mesterséges megzavarása negatívan hat a szervezetre. Van, aki pár napon belül alkalmazkodik a fáziseltolódáshoz, másnak akár több mint egy hétre van szüksége, de addig az emberek többsége megszenvedi az óraátállítást:
- rosszabb közérzet,
- alacsonyabb teljesítmény,
- csökken a koncentráció képessége,
- ingerlékenység,
- alvási nehézségek és fáradtság.
Az alvási nehézségek, az alváshiány hosszabb távon nagyon komoly egészségügyi problémákat idéz elő, itt írtunk ezekről bővebben. A mostani óraállítás hatásai jó esetben néhány nap alatt elmúlnak, de a következő egy hét sokak számára lesz gyötrelmes.
Illusztráció: LOIC VENANCE / AFP
