24 éves lány vagyok, a szerelem terén általában csalódtam eddig. Egy évvel ezelőtt megismerkedtem valakivel, és első látásra szerelem volt a részemről, de a részéről sajnos nem. Nagyon sokat kellet tennem azért, hogy az enyém legyen, és nagy nehezen sikerült is, majd négy hónap után kijelentette, hogy ő megpróbálta ezt az egész párkapcsolatot, de nem szerelmes belém. Jobban szeret mint egy barátot, de kevésbé szeret, mint a szerelmét. Nagy nehezen beletörődtem, de aztán pár nap múlva írt nekem, hogy szeretné, ha ezt az egész szakítás dolgot inkább szünetnek tekintenénk. Természetesen a válaszom igen volt. Kibékültünk, most minden jó, de bennem van az a mondata, hogy nem szeret engem mint szerelmét. Azóta folyton azon agyalok, mi lesz, ha megint kijelenti, hogy ő mégse szeret, vagy ez csak egy hirtelen felindulás volt. Miért jött vissza hozzám, ha nem érzett szerelmet?
Az olvasói levelet Klaudia (ál)nevű olvasónktól kaptuk, aki a levele alapján bizonytalan a párkapcsolatában.
Mit lehet tenni?
A szeret vagy nem szeret kérdéskör gyakori problémának nevezhető, már a nyolcvanas-kilencvenes években is ez a kérdés foglalkoztatta a fiatal felnőtteket, a kérdéseket a fiataloknak szánt magazinokban olvashattuk. A szerelem akkor jó, ha kölcsönös és érett, addig pedig nagy utat teszünk meg mindannyian. A plátói szerelemtől kezdve az éretlenig mindenfélén átmegyünk, és ebben az első látásra szerelem is benne van, ami leginkább a külsőségekről szól, nem pedig a belső tulajdonságokról. Amikor azt érezzük, hogy megremeg alattunk a föld és első látásra belezúgunk valakibe, az nem más, mint erős testi vonzalom, amit fokoz, ha az illető ránk mosolyog, beszél hozzánk. Úgy érezzük, meg akarjuk kapni, ott és akkor, ez az a fajta szerelem, ami rengeteg költőt, filmrendezőt és zeneszerzőt megihletett már.
Olvasónk azt írja, hogy mindent megtett, hogy elnyerje a férfi kegyeit, és ahogy szakítottak, a dinamika megfordult, a férfi kereste őt. Mivel a történetet csak egy oldalról ismerjük meg a levélből, így csak tippelni lehet: elképzelhető, hogy a férfi úgy érezte, sok neki az egész, és kér egy kis szünetet. Ahhoz pedig, hogy ezt elérje, bevetett mindent, még azt is, hogy olyat mondott, ami talán csak féligazság. A szerelem ugyanis többféle lehet, és nem törvényszerű, hogy szerelem legyen első látásra mindkét fél részéről. A szerelem lehet olyan is, ami idővel alakul ki, és ahogyan megismerik egymás személyiségét, jellemét, hibáit úgy mélyül el. Lehet, hogy a férfi ebben van benne, és minél inkább megismeri olvasónkat, annál inkább mélyülnek az érzelmei.
A távolság hasznos, a jó párkapcsolat dinamikája tulajdonképpen nem más, mint egy állandó közeledés és távolodás, nem feltétlenül a fizikai értelemben véve. Ahogy zajlik velünk az élet, más ingerek is érnek, megismerünk másokat is, alakul a kapcsolatunk is. Amikor azt érezzük, hogy a másik fél picit fojtogató, sok valamiért, akkor érdemes szünetet tartani, hiszen ezzel változtathatunk a kialakult rossz sémákon. Érdemes önbizalomépítéssel foglalatoskodni, ezzel is mutatva, hogy a másik fél nélkül is jól boldogulunk. A szünet ideje alatt ne keressük, ne írogassunk félóránként, és ha lehet, akkor a Facebook-profilját se frissítgessük naponta, ne kérjük számon, hogy hol volt este, hanem adjunk teret egymásnak. A jó kapcsolat alapja az autonómia.
Olvasónk akkor építhet ebből a kapcsolatból mélyebb szerelmet, ha hagyja, hogy a férfi lépjen, ő invitálja randira, moziba, étterembe, ha teret ad neki arra, hogy kezdeményezzen. Mindez nem jelenti azt, hogy nem szerelmes a másik, egyszerűen csak másfajta ember, másabb családi kötelékben nevelkedett, máshogyan szeretné a kapcsolatot kezelni. Az agyalás azon, hogy szeret-e vagy sem, egyelőre felesleges, és a mi lesz, ha típusú gondolatmenetek is csak rombolóak. Könnyű ezt mondani ugye, de valóban érdemes a negatív gondolatok helyett inkább arra gondolni, hogyan éljünk magunkkal jobban, mivel lepjük meg saját magunkat, hogyan válhatnánk azzá az emberré, akik szeretnénk lenni. Az önismereti munka saját magunkon kiút lehet az ilyen típusú válságokból.
A sorozatunk többi cikkét ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: Besenyei Violetta
