Harag, düh, csalódottság teljesen normális érzések
A romantikus kapcsolatok velejárója a szakítás, a csalódottságot, az elutasítást már kamaszkorban is átéljük valamennyire a plátói szerelmek időszakában. Felnőttkorban, amikor arra rendezkedünk be, hogy közösen éljük le az egész életünket, a válás, szakítás az érzelmek széles skálájával jár együtt. Haragot érzünk, dühöt, csalódottságot, szégyent, szomorúságot, sokan depresszív hangulatban lesznek és nehezen tudnak kilábalni ebből. A tünetek az álmatlanság, az egészség romlása, immunrendszer gyengülése, sokaknál valóban szívproblémák is megjelenhetnek az összetört szív szimbólumaként, ezenkívül a fogyás, étvágytalanság is jellemző tünetek. Ilyenkor tulajdonképpen a közeli hozzátartozó halálával együtt járó gyász folyamatát éljük át.
A szerelmi kapcsolatok a szenvedélyből, intimitásból és elkötelezettségből tevődnek össze, a párkapcsolatokat nagy általánosságban különböző fázisok jellemzik. Például a szenvedélyes szerelem az első fázisban van, mielőtt a kapcsolat a stabilabb szakaszokba lépne.
Attól függően, hogy melyik párkapcsolati szakaszban szakítunk egymással, másképpen éljük meg az érzelmi elszakadást, amit az egyéni preferenciák és az érzelmi intelligencia is meghatároz. A szakítás után érzett fájdalom értelemszerűen igen különböző lehet. Van azonban pár trükk, hogyan lehet ezt a fajta gyászt jól feldolgozni. Pszichológusok, szexológusok kutatásai bizonyítják, hogy saját magunkat szó szerint képesek vagyunk kikaparni ebből az állapotból, ha szeretnénk – azt hozzá kell tenni, hogy vannak emberek, akik szó szerint imádnak szenvedni, akkor érzik azt, hogy igazán élnek. Pedig a párkapcsolat negatívumainak tisztázásával számukra is könnyebb lenne az élet.
Negatív ex
Szakítás után általában felhívunk egy barátot, leisszuk magunkat a sárga földig és sajnáljuk magunkat. Aztán jönnek a mindennapok, a sajgó fájdalommal, amiben topogunk hetekig, hónapokig. Kivéve, ha megtanuljuk, hogyan éljük túl ezt a helyzetet. A párkapcsolat negatív oldalának mérlegelésével biztosan csökkenthető a fájdalom.
Ezek lehetnek ilyesmik, hogy
- túl ragaszkodó volt,
- túl sokba került anyagilag,
- nem volt hajlandó komolyan venni,
- nem lehetett vele elmenni sehova, satöbbi.
A következő kérdéseket érdemes feltenni, és akár írásban is megválaszolni maguknak segítségképpen:
- Milyen idegesítő szokásai voltak?
- Mikor volt tiszteletlen velünk szemben?
- Kihasznált valamikor?
Ha a válaszok megvannak, gondolkozzunk ezen pár napig, majd térjünk rá az érzelmek átértékelésére. Azaz: fogadjuk el a szakítással járó fájdalmat, ez együtt jár a szerelmi kapcsolatokkal, és nem tart olyan sokáig. Ha vannak még érzések az ex iránt, akkor azokat is fogadjuk el, életszerű, amit érzünk, és senki nem képes rá, hogy egy másodperc töredéke alatt kitörölje az érzéseit. Azt a kérdést hatékony ilyenkor feltenni magunknak, hogy jó-e, ha olyasvalakit szeretünk, akivel nem tudunk együttműködni. Erre csak egy válasz létezik, amivel ha szembenézünk, máris könnyebb lesz.
A legnagyobb segítséget az jelentheti, ha elfoglaljuk magunkat, azaz figyelemelterelésképpen a hobbinkra vagy más új sportra, tevékenységre helyezzük a hangsúlyt az életünkben. Sokan a munkába temetkeznek, ez nem annyira jó megoldás, de célt ér, az kétségtelen. Az új nyelv tanulása, a zene mint hobbi, tanfolyamok, önismereti csoportok, jóga, kosárlabda mind segítséget nyújthatnak. Fontos, hogy olyan tevékenységet találjunk, amiben örömünket leljük, egyébként az egész nem ér majd semmit. A figyelemelterelés rövid távon gyors megoldást ad annak ellenére, hogy a fájdalom természetesen jelen lesz. Az új tevékenység kitölti majd azt az űrt, amit egyedül kellene töltenünk, és amit addig közösen, együtt töltöttünk az exünkkel.
A fájdalom el fog múlni, akár így, akár úgy. Ha nem tápláljuk azzal, hogy mindennapi kapcsolatban maradunk az exszel, hogy összejárunk szexelni, és újra meg újra megpróbálkozunk egymással, hátha működik, akkor máris van esélyünk egy boldogabb, harmonikusabb párkapcsolatra. Az az egy dolog biztos, hogy mint mindent, a szakítás utáni gyász kezelését is meg lehet tanulni, és a saját előnyünkre fordítani. Ez a fajta tudás létfontosságú az egészséges és harmonikus érzelmi élet megtartásában.
Kiemelt kép: 24.hu/Besenyei Violetta
