Napfelkelte a mitrovaci erdészház ablakából.
A felkelő nap sugarai az Zaovine-tavon.
„Eladó telek”.
Délnyugat-Szerbia természeti különlegessége, a fakó keselyű állomáshelye, az Uvac-kanyon.
Akasztják a hóhért.
Ház a Drinán, amit 1968-ban a helyi kajak-kenu klub elnöke építtetett, mára Bajina Basta jelképe.
A 71 éves Miroljub Marinovic a Sjeničko-tó mellett nőtt fel, bejárta a világot, járt Új-zélandon is, amikor meglátogatta a testvérét Ausztráliában, de a szíve mégis hazahúzta a családi birtokra, ahol feleségével sajtkészítésből élnek.
Stojkanovic Dusan a nyári szünetben, szabadidejét a barátaival a Drina folyón épített, gáttal mesterségesen felduzzasztott Perucac-tó strandján tölti.
Dobrina Filipovic még mindig kézzel szövi a fonalat.
A nap utolsó sugarai sárgára festik a völgyet.
A Tara Nemzeti Park leghíresebb kilátója, a Banjska Stena.
A bal oldalon Szerbia, jobb oldalon Bosznia-Hercegovina, a két országot a Drina festői szépségű völgye választja el egymástól.
Aggastyánok közt ifjú sarjad.
A Tara Nemzeti Parkot különleges állat- és növényvilágának köszönhetően, Európa legértékesebb és leggazdagabb ökoszisztémái közé sorolták.
A Tara Nemzeti Parkot 1981-ben hozták létre.
A park háromnegyedét erdőségek borítják, területén harmadidőszaki növényfajok fordulnak elő.
A 80 méter mély Perucac-tavon még nem kezdődött meg a standszezon, de már sokat megmártóztak a 24 fokos vízben.
A park területe mintegy 220 négyzetkilométer, magassága a tengerszinthez képest 250 és 1500 méter között váltakozik.
Kiemelt fotó: Jaksity Iván
