- Ezek a mai fiatalok, nekik már semmi sem szent!
- Mi régen azt sem tudtuk, mi az a drog!
- Egy kortyot sem ittunk, mégis jól éreztük magunkat!
Aki találkozott már nála idősebb emberrel (a legtöbben találkoztunk), az tudja, hogy az idősebbek általában nem csak tapasztaltabbak, hanem okosabbak is, mint az ifjabb társaik. Ebből logikusan következik, hogy a kicsit idősebbek kicsivel tudnak többet az életről, a jóval idősebbek pedig sokkal. Otthon a híradó közben szinte mindenkinek végig kellett már legalább egyszer hallgatnia az unásig ismételt
kezdetű gondolatokat, amelyek rendszerint arról szóltak, hogy régen közel sem volt annyi züllés, mint amennyi ma van.
Ez a gondolkodás persze nem feltétlen korfüggű, sokan már fiatalon is olyan erős szavakkal dobálóznak, hogy “beteg az emberiség”, vagy ott van a már jól ismert kommentelőbölcsesség,
Nos, ha már unjátok, hogy egyesek folyamatosan a romló közerkölcsön és az elfajuló fiatalságon agonizálnak, akkor mentsétek el és ha szükséges, szigorú ábrázattal, egyenes mutatóujjat lóbálva vegyétek elő ezt a cikket, mert most olyan pofont kapnak a károgók, hogy a tajgetosz pozitív adja majd a másikat.
Most jön a jó rész
Az Egyesült Államokban a Michigan Egyetemen 1990 óta végeznek arra vonatkozó kutatásokat, hogy milyenek a fiatalok drogfogyasztási szokásai. A minden évben elvégzett anonim teszt viszonylag nagy mintával dolgozik (évente 45 ezer 8. és 10. osztály közötti tanulót kérdőíveztetnek), így még a kultúrális és politikai különbségeket figyelembe véve is tanulságos eredmények születnek évről évre.
Az egyetem felmérései természetesen nem csak és kizárólag a klasszikus értelemben vett drogokra terjedtek ki, rákérdeztek arra is, hogy ki mennyi kávét, cigarettát, és alkoholt fogyaszt napi, heti vagy havi rendszerességgel. Ez többek között azért is fontos, mert a kérdőív nem tesz álszent módon különbséget az alkohol és mondjuk a marihuánafogyasztás között.
Az elmúlt évtizedekben a dohányzás népszerűsége csökkent a legdurvábban a tinik a körében. 1991-ben még a megkérdezettek 11%-a szívott el egy nap fél doboznál több cigit, 2016-ra ugyanez az arány már csak 1,8%-os volt. A marihuánafogyasztás is csökkent valamelyest, a 90-es évek elején a középiskolások 11,8%-a szívott füvet, ez a szám a 2016-os adatok szerint már csak 9,4%-ot mutatott. Az alkoholfogyasztás adatai a marihuánához mérve számban és az arányokat tekintve is hasonlóan alakultak.
A szakértők nem biztosak benne, hogy mi okozhatja a lassú, de biztos csökkenést, mivel rövid távon a kábítószer és az alkoholellenes kampányok hatásai eddig nem voltak egyélrteműen nyomon követhetők. Ennek ellenére mégis sokan azt gondolják, hogy a drogok elleni hadjáratok most végre, negyed évszázad után célba értek.
