A Beatrice frontembere több téma kapcsán is címlapokra került az elmúlt hetekben, az mno.hu interjújában most Nagy Feró a kolozsvári botrányos koncertről, a migráns témában tett kijelentéseiről és a Desmond Child nevéhez köthető Egy szabad országért című dalról is kifejtette véleményét, de elárulta azt is, miért nem csatalakozik azokhoz, akik Bayer Zsolt kitüntetése miatt visszaadták lovagkeresztjüket.
“Iszonyúan fáj, ha lerasszistáznak. Főleg, ha ilyen aljas módon teszik. A múlt héten mindenki azt kérdezte tőlem, hogy mi volt az a botrány Kolozsváron. De hát nem volt semmilyen botrány, mert nem történt semmi” – mondta el Feró, aki bár félti Európát, picit finomított korábban tett kijelentésén, miszerint “ezer százalék, hogy a migránsok minden nőt megerőszakolnának“.
“Ezen már pontosítottam: nem ezer százalék, csak a fele. Ez persze egy költői túlzás volt, ami annyit jelentett, hogy nem jók a tapasztalataink. Azt érzem, hogy amit eddig kiharcoltunk a nők védelmében, annak hamarosan vége. És nem értem, ezt a csajok miért nem veszik észre. Mi persze még toleránsak vagyunk, nálunk nem gyújtottak fel egy menekülttábort sem, Németországban ez mindennapos esemény, még ha nem hallunk is róla azonnal. Ez vajon véletlen?” – fejtegette a zenész, aki részvevője a nagy port kavaró, sokat kritizált ’56-os emlékdalnak , aminek véleménye szerint eleve esélyt sem adtak az emberek.
“Nem elegáns a hatvanadik évfordulóba belepiszkítani. Ha ez a dal született, akkor ezzel ünnepeljünk. Az egészet sajnos Desmond Child rontotta el. A sajtótájékoztatón ugyanis azt mondta, Orbán Viktor kérte fel a dalszerzésre. És ahogy a miniszterelnök neve elhangzott, ennek a dalnak már esélye sem volt. Sikerült, ahogy sikerült, mégis egy világhírű zenész csinálta. És még valami: ha írok egy dalt húsz évvel ezelőtt, az attól még az én dalom, és azt csinálok vele, amit akarok. Ez nem lopás. A dal korábban egyetlen YouTube-videón hangzott fel egy egyetemi zenekar előadásában. Maradjunk tehát annyiban, hogy eddig nem is létezett” – véli a rocker, aki egy percig sem gondolkozott azon, hogy korábban kapott lovagkeresztjét vissza kellene adnia, bármilyen okból is.
“Amit kaptunk, azt meg kell becsülni, örülök, hogy gondoltak rám egyáltalán. És hogy ki kap még rajtam kívül, nem érdekel. Egyébként jobb előre gondolkodni. Mondják azt, hogy ne haragudj, tőled nem kell semmi. De ha már átveszem, ne várjak az alkalmas pillanatra, hogy visszaadhassam. Ha megtiszteltetésnek éreztem, amikor kaptam, érezzem annak mindig, függetlenül attól, hogy kinek adták még oda. És különben is, mit adnék vissza, az csak egy dísz a lelkemen”.
