Milyen érzés 7 év után újra televíziózni?
Felemelő! Ma már biztosan tudom, hogy ha meg is próbáltam elnyomni magamban, ez az egész nagyon hiányzott. Így lett ismét teljes az életem.
Megbánta, hogy visszatért a képernyőre?
Nem!
Miért mondott igent Kökény-Szalai Vivien felkérésére?
Mert a tanult mesterségemben ennyire és ekkora szeretettel engem még nem hívtak és nem fogadtak, mint most. Erre nem tudtam, és nem is akartam nemet mondani!
Mennyire van megelégedve önmagával a Tények műsorvezetőjeként?
Nagyon kedves, hogy kérdezi, de erre a válaszadás joga önt, mint újságírót, és legfőképpen a nézőket illeti meg. Nekünk, műsorkészítőknek a napi adás végén lejár a mandátumunk. A néző, ahogy szokták mondani, a távirányítójával szavaz, és a döntése megmásíthatatlan.
Mit gondol, miben kellene még fejlődnie?
Mindenben. A mi hivatásunk a folyamatos fejlődésről, fejlesztésről szól. Abban a pillanatban, amikor egy televíziós elégedetten hátradől, akkor és ott, hitem szerint veszített, mert a néző ezt megérzi, és elkezdi unni. Ez egy izgága szakma, ahol az ember mindig újat, jobbat akar.
Nyomon követi a Tényekkel kapcsolatos internetes kommenteket?
Igen.
Mi jelenti önnek a legnagyobb kihívást a TV2-nél?
Az, hogy mi csapatként, a Tényekből megcsináljuk Magyarország piacvezető hírműsorát! Erre szerződtem a többiekkel együtt, és ezen dolgozunk nap mint nap.
Hogyan megy a közös munka Gönczi Gáborral?
Harmonikusan. Azaz nagyon, nagyon jól! Mi szinte együtt kezdtünk el televíziózni, ennek már közel két évtizede, és mivel mindig egy szerkesztőségben dolgoztunk, ezért aztán nagyon jól ismerjük és szeretjük egymást.
Mennyire volt nehéz visszaszoknia a magyar hétköznapokba?
Semmilyen nehézséget nem okozott. Ráadásul a TV2 és a közvetlen kollégáim nagyon sokat segítettek és segítenek a zökkenőmentes átállásban.
Megnehezíti a napjait, hogy férje és gyermekei nélkül költözött vissza Magyarországra?
Nem. Ez egy közös döntés volt, és ezen döntés mentén éljük a mostani életünket.
Családja nyári látogatása után lehetséges, hogy a gyerekek már magyar iskolában kezdik az évet?
Erre ma nem tudok még válaszolni. Előbb legyenek itthon, aztán a nyár végéig majd ezt is kitaláljuk.
