Tovább folytatódik a nyílt levelezés Görög Zita és Gyárfás Tamás között, amit a modell-műsorvezető tegnapi, Facebookon közzétett írása indított el. Az úszószövetség elnöke meglepően hamar válaszolt az uszodai erőszakbotránnyal kapcsolatos aggodalmakra; erre pedig még maga Görög Zita sem számított. Legújabb posztjában megdöbbenésének és kételyeinek egyaránt hangot ad.
“… Örülök a preventív tervnek, szorítok mielőbbi megvalósításáért, de közös érdek, hogy ön felismerje: a kirobbant botrány lehetőséget adott a kezébe, hogy tisztázza a korábbi hasonló ügyeket, es úgy vonuljon be a sporttörténetbe, mint aki a sportsikerek mellett erkölcsileg is rendbe rakta a szövetséget. Hogy egy újabb példával éljek: hiába van tulajdonosváltás a pékségben, amíg a patkányok a pincében randalíroznak, vagy esetleg egy ideig lapítanak.
Mindannyiunknak fontos, hogy a sportág visszanyerje az emberek bizalmát és bajnokaink nyugodtan készülhessenek a közelgő olimpiára, és nem úgy, hogy közben azt találgatják róluk, vajon mit élhettek át ezidáig.
De nem csak a bajnokokról, és arról van szó, hogy tőlük egy nyílt levelet sem láttam, amelyben kiálltak volna az ön véleménye mellett. Hanem azokról a nőkről, és esetleg férfiakról, akik áldozatai lehettek az erkölcsileg nem megfelelő sportoktatásnak. Ezzel például Kósa és Csapó urak felejthetetlen nyilatkozataira gondolok.
Mint írja, a “a mi sportágunkra messze nem ez jellemző”. Ebben benne rejlik annak lehetősége, mintegy ráerősítve Kósa úr szavaira, hogy más sportágban is előfordulhattak hasonló esetek. Vagy csak egy érzékenyítő tréningre volna szükségük az uraknak? Azzal, hogy ki miért szenvedett meg, úgy érzem, sem önnek, sem nekem nincs jogom foglalkozni. Én nem végeztem jogi tanulmányokat, ön pedig nem nő.
Érdekes, amit az etikai kódexről említ – sajnálatos dolog, hogy kódexbe kell foglalni egy számomra ennyire egyértelmű dolgot” – írja többek közt Görög Zita, aki rossz tapasztalatai után csak bízik abban, ezúttal meg is valósulnak az elnök által ígért változtatások.
“Kérem, hogy a levelem ne vegye támadásnak. A kérdéseimet pártoktól, és politikai nézetektől mentesen teszem fel, és így reagálok megtisztelő válaszára. Remélem, hogy ebben az esetben nem úgy ér véget ez a párbeszéd, ahogyan egy előző miniszterelnök is meghallgatta a cukorbeteg gyermekekért tett erőfeszítéseim – majd nem tett semmit.”
