Amikor tükörbe nézett Steiner Kristóf, különös dologra lett figyelmes, amit rögtön ki is postolt Facebook oldalára.
“Hűha. A felső fogsorom előbújt, mint a tavasz első virágai. Három évtizeden át ignoráltam a felnőttek intő szavait, melyek szerint ló fogaim lesznek, ha nagy leszek, ám mivel semmiféle erre utaló jelet nem fedeztem fel, tovább hódoltam káros szenvedélyemnek, az ujjszopásnak” – kezdte.
“Alvás közben, moziban, az írásban elmélyülve, amikor depis voltam, vagy amikor egyszerűen csak egy kis lelki békére vágytam, a jobb hüvelykujjam volt a legjobb barátom. A rajztanárnőm még csiliporba is mártotta az ujjamat, hogy leszoktasson. (Ez már gimiben volt.) Van valakinek jó tippje, hogyan szokhat le egy harmincéves férfi az ujjszopásról?” – kérdezi ismerőseit és barátait.
“Ha abba kell hagynom, abbahagyom anélkül, hogy a dolog miértjébe különösebben belegondolnék. Az ember mindent analizálgathat, de minek. Nyilván ugyanaz a gyökere, mint a lábak és karok állandó kereszteződésének, a körömrágásnak, a pattanásnyomkodásnak, a hajrágcsálásnak és pödörgetésnek. Mindenkinek vannak ilyenjei” – vélekedik. Azt azonban leszögezte, muszáj leszoknia, mert tényleg “menetelnek előre” a metszőfogai.
