Szórakozás

Rendőrt hívott férjére a TV2 botrányhősnője – porig alázták

Amikor az ÖsszeEsküvők első élő adásában elmondta, hogy kétgyermekes édesanya, fogadni mertünk volna, hogy nem lesz a Rezidenciába költöző tizenkét lány között. Tévedtünk. Olyannyira, hogy Mása a valóságshow egyik legnépszerűbb szereplője lett. A nézők ötször szavazták vissza az orosz származású játékost, akár nyerhetett is volna. Interjú.

– Amíg a többiek nyugodt, stabil körülményekkel a hátuk mögött költöztek be a Rezidenciára játszani, te az életed megoldását vártad a valóságshow-tól…

– Azt tudtam, hogy történnie kell valaminek.  Reméltem. Csinálnom kell valamit. A játék előtt már egy ideje negatív irányba tartott az életem, nem voltam jól lelkileg. Sőt, azt éreztem, nem élek, csak létezem. Amikor jelentkeztem a valóságshow-ba, persze, gondoltam arra is, hogyan bírom ki a gyerekek nélkül, azt azonban tudtam, ha beválogatnak, édesanyámnál jó helyen lesznek.

– Mégis a gyerekkérdés volt, amiért a legtöbben támadtak…

– Tudom, tudom, de így utólag biztos vagyok benne, hogy jó döntést hoztam. Anyukám imádja a kicsiket, akik három hónap alatt szinte megtanultak oroszul. Szerető közegben voltak a nagymamánál, a nyelvtudás meg kifejezetten előnyükre válhat. El is határoztam, hogy e téren is fejlesztem őket, hogy ne felejtsék el, amit megtanultak.

– Amikor kiderült, hogy még férjnél vagy, kis híján kizártak a játékból. Hol tart most a válásotok?

– A Rezidencián aláírtam a papírokat, ha szerencsém van, már csak hetek kérdése, hogy hivatalosan is független legyek…

– Számítottál arra, hogy kiderül, még nem váltál el?

– Amikor beköltöztem, bevallom, egyáltalán nem gondoltam erre. Nem a játék vége vagy a nyeremény járt a fejemben, hanem csak az, hogy kiszakadjak a megszokott közegemből. Onnantól meg minden ment a maga útján… Az azért különös érzés volt, hogy a fináléig is eljutottam.

–  Találkoztál azóta a férjeddel?

– Amikor szombaton reggel hazajöttem, megdöbbenve tapasztaltam, hogy azóta is itt lakik. Nem akart elmenni, kénytelen voltam kihívni a rendőröket. Intézkedésre aztán nem került sor: elszaladt. Azóta nem láttam…

– Ha lezajlik a válóper, hogyan oldjátok meg a láthatást?

–  Ezt törvény szabályozza, mint ahogyan a tartásdíjat is. Nem hiszek benne, hogy fizetni fog, az esetben pedig én is megtagadhatom tőle, hogy idejöjjön…

– A gyerekek mennyire kötődnek a papához? Nem sínylik meg, ha nélküle kell felnőniük?

– Amikor együtt éltünk, imádták. Pedig nem sokat foglalkozott velük. Csak hazajött és ment is tovább. Volt is apjuk, meg nem is. Most azonban, hogy Moszkvában voltak, nőtt közöttük a távolság, nem hiányolják. Persze, én is azt szerettem volna, ha életünk végéig egy család leszünk.

– Amíg bent voltál a Rezidencián, Zoli kígyót-békát kiabált rád. Nagyon fájt ezzel szembesülnöd?

– Nem is vártam tőle mást, hiszen a házasságunk alatt is elmondott mindennek. Nem hitte el, hogy nem csalom meg, aztán egy idő után nem is érdekelt. Az azonban kegyetlenül rossz volt, hogy a porig rombolta az önbizalmamat. Úgy éreztem, megfulladok mellette. Hiába beszélek három nyelven, folyamatosan a fejemhez vágta, hogy nem vagyok jó semmire… Most már tudom, hogy ez nem igaz. Nem sok ideje vagyok még kint, de az ismerőseim máris megjegyzik, hogy sokat változtam. Megerősödtem.

–  Érdekesen alakult a fiúkkal a helyzeted a Rezidencián. A játék elején úgy tűnt, egy pár lesztek Marcival, a végén pedig vállaltad, hogy a fináléban Alekosz menyasszonya leszel… Akár feleségül is mentél volna hozzá? Tartod majd velük a kapcsolatot?

– Marcival akár jól is alakulhatott volna. A párizsi út nagyon szép volt. Egy pár már biztosan nem leszünk, de vannak közös zenei terveink. Alekosz …, ő  ellentmondásos  személyiség. Ahogy láthatták, sokszor rettentően idegesített. Máskor azonban, ha „levette az álarcát” kedves volt, olyankor bármiről el tudtunk beszélgetni. Ezért is mondtam neki „igent” a végén. Nem tudom, mi lett volna, ha nyerünk, de úgy gondoltam, butaság lett volna lemondani arról, hogy ott legyünk a fináléban. Vele is abban maradtunk, hogy találkozunk, azt mondta, kíváncsi a gyerekeimre is.

– Most, hogy a fél ország megismert, milyen terveid vannak a jövőre nézve?

– Egyelőre csak örülök, hogy újra a családommal lehetek. De az is jó érzés, hogy most már tudok újra álmokat szövögetni. Lehet, hogy énekelni tanulok, képzem a hangomat. Azt nem tudom, hogy az ismertség által milyen további lehetőségeim lesznek… Az is lehet, hogy továbbra is fordításból élek.

– És a szerelem?

– Ez még mindig nagy kérdés. Éppen azért jelentkeztem ebbe a valóságshow-ba, mert itt a párkeresés volt a lényeg.  Persze annak ellenére óriási élmény volt, hogy nem találtam meg a szerelmet. De keresem. Olyan nő vagyok, aki csak egy jól működő kapcsolatban tud maximálisan boldog lenni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik