Forma-1

Búcsúzik a pilóta, aki lázadóból egy kicsit mindenki kedvencévé változott

Clive Mason/Getty Images
Clive Mason/Getty Images
Nem mindenki szerette Sebastian Vettelt, amikor a Forma-1-ben bemutatkozott, vagy amikor legyőzhetetlenül ült a sportág trónján. Elképesztő pályafutása végére azonban békére lelt és a legtöbb rajongó szívét is elnyerte. Érzelmes lesz a búcsú.

2020. december 13-án egy jól ismert hang szólt bele a Ferrari csapatrádiójába, de mindenki nagy meglepetésére nem beszélni kezdett. Adriano Celentano Azzurro című dala csendült fel átköltött szöveggel. Sebastian Vettel ezzel a meglepetéssel mondott köszönetet azért a hat évért, amit az istállónál tölthetett.

Az idényzáró futamon nem volt esélye pontot szerezni, 14. helyen zárt Abu-Dzabiban, majd a következő évben átült az Aston Martin autójába. Két év sem telt el azóta, Vettel pedig ismét búcsúzik. De már nemcsak egy csapattól, hanem az aktív pályafutásától.

Rengetegen elkísérték szombaton, mikor utoljára bejárta a pályát:

Vettel pályafutása lenyűgöző ívet írt le. Ahogyan az lenni szokott, már rendkívül fiatalon csak az autókért élt, annyira ügyesnek bizonyult, hogy már 11 évesen a Red Bull akadémiájára került. Elképesztő ütemben lépegetett előre a különböző kaliberek között. Mint minden német versenyzőnek, így persze Vettelnek is Michael Schumacher hőse, a hétszeres világbajnok pedig ódákat zengett róla.

Robert Kubica kanadai horrorbukása miatt már 19 évesen debütált, sőt pontot is szerzett az USA-ban. Kisvártatva nemcsak a Sauber BMW beugró versenyzője volt, hanem állandó ülést kapott a Toro Rossónál, a 2008-as, esős Olasz Nagydíjon bezsebelt győzelme jelezte, hogy egy leendő klasszishoz van szerencsénk. Lehengerlő volt, nem kellett hozzá sok idő, hogy előrébb lépjen a rangsorban és a Red Bullban is megvillantsa tudását: 2010 és 2013 között senki sem tudta legyőzni, sorban szállította a négy világbajnoki címet, egymás után döntögette a rekordokat.

Közben viszont a Mercedes bámulatos fejlődésen ment keresztül és miután 2014-ben Lewis Hamilton megtörte a Vettel-szériát, a német versenyző példaképe nyomdokaiba lépve a Ferrarihoz igazolt.

Scuderia Ferrari via Getty Images A beteljesült álom, Sebastian Vettelt bemutatták Kimi Räikkönnen csapattársaként 2015-ben.

Vettel hat idényt húzott le a Ferarrinál, amely azonban nem mindig tudta fölvenni a versenyt előbb a Mercedesszel, majd a Red Bullal. A 2017-ben és 2018-ban is második lett a pontversenyben, de apránként nyílt az olló és elhúztak Hamiltonék. Vettel rettentően frusztrálttá vált. Korábban is akadtak botrányos húzásai, a Red Bullban kimondottan rossz viszonyt ápolt csapattársával, Mark Webberrel. 2010-ben összeütköztek Törökországban, majd három évvel később a Maláj Nagydíjon Vettel nyíltan szembement a csapatutasítással, és megelőzte az ausztrált a futam végén.

A heves vérmérséklet, indokolatlannak tűnő kockázatvállalás a Ferrarinál is jellemző volt rá, azonban az olaszok már nem tudtak olyan autót összerakni, ami mellett ezek a hibák belefértek. Ez további frusztrációt szült, Vettel pedig úgy érezhette, ha nem vállal sokat, sosem kerülhet az élre.

2017-ben Azerbajdzsánban Hamilton a biztonsági autós fázis alatt lassított, amivel megzavarta Vettelt, majd a német pilóta húzta rá a kormányt brit ellenfelére. Ugyanebben a szezonba Vettel Szingapúrban okozott balesetet, amivel nemcsak ő, hanem Verstappen és Kimi Räikkönen is kiesett. A következő évben sorban jöttek a hibák, Kínában, Ausztriában, Franciaországban és Olaszországban is büntetést kapott, Azerbajdzsánban viszont csak simán nem jött be egy merész manővere. A legnagyobb pofon azonban Németországban érte, ahol rém csúnya bakival esett el a futamgyőzelemtől. Ez a hazai pályán elbukott futam alighanem végképp padlózta Vettelt, elég meghallgatni, ahogy a csapatrádióban elcsukló hangon beszél.

Ezt követően Charles Leclerc érkezésével végképp a másodhegedűs szerep jutott számára, amit nehezen emészthetett meg. Egyrészt a monacói nagyon könnyen felvette a ritmust a csapatnál, másrészt

fel kellett dolgoznia, hogy a legnagyobb álma nem válhat valóra: nem lesz a Ferrarival világbajnok, nem léphet Schumacher nyomdokaiba.

Miközben a Red Bull és Mercedes közötti csatába már nem volt beleszólása, az Aston Martinban békére lelt. Újra mosolygós lett, viccelődött a csapattársaival, látványosan felszabadultabbá vált a pályán kívül. Érthető, hogy megkönnyebbült, mivel a Ferrarinál mindig óriási a nyomás, hogy csúcson pörögjön mindkét pilóta, még akkor is, ha éppen gyengébb autót építettek az adott évben. Vettel F1-es imádata persze nem hagyott alább – a színfalak mögött készült játékos videókban például simán felsorolta időrendi sorrendben az összes világbajnokot –, de a figyelmét már jobban lekötötték az olyan ügyek, mint az egyenjogúság, vagy a globális felmelegedés. A környezetszennyezésre többször is felhívta már a figyelmet, legemlékezetesebb húzása egyértelműen az volt, amikor a 2021-es Brit Nagydíj után szemetet szedett a lelátóknál.

Vettel a logikus döntést hozta, mégis elbukott

A visszavonuló Vettel kapcsán a legtöbbek számára az a kérdés, miért Max Verstappen tudta megtörni Lewis Hamilton dominanciáját. A Ferrari német versenyzőjének küldetése volt, hiszen ő akart az új Schumacherré válni, ő akart hétszeres vb-győztesként történelmet írni. Mégsem sikerült egyszer sem legyőznie a Mercedes versenyzőjét. Utólag könnyű azt mondani, hogy a Red Bullnál kellett volna maradnia, de erről még Christian Horner is elismerte, hogy 2015-ben ez még nem tűnt biztosnak.

„Hatalmas szerepe van a csapatunk történetében, élvezet volt a közös munka. Elhivatott volt, kérlelhetetlenül hajszolta a lehető legjobb eredményt és sebességet. Talán a legkeményebben dolgozó pilóta, aki eközben egy remek fickó is. Amikor távozott, szerintem nem hozott rossz döntést. Nem voltunk versenyképesek a Mercedesszel, a Ferrari pedig úgy tűnt, nagyon felfelé ívelő pályára került, míg a Renault-tól nem várta senki, hogy magára találhat.

Számára ez volt a megfelelő és logikus lépés, hiszen a Ferrari csábítása is komoly tényező, de a tény, hogy Michael Schumacher nyomdokaiba léphet eldöntötte a kérdést. Mi nem garantálhattuk, hogy versenyben leszünk az autónkkal.

A helyzet azonban, hogy a legkevésbé kielégítő magyarázat tűnik kézenfekvőnek arra nézve, miért nem jött össze a vb-cím a Ferrarival. A Mercedes egyszerűen túl jó volt. Miközben a Ferrarinál mindenkire őrült nagy nyomás nehezedett, többször is elhibázták a taktikai döntéseket és elég sok drámáról lehetett hallani az istálló környékén, a Mercedesnél mindenki magabiztos és nyugodt volt. Az egyik, ha nem a legjobb motort és autóban az egyik legjobb versenyző ült Lewis Hamilton személyében. Valtteri Bottas szinte tökéletes második számú pilóta, aki nem balhézik és elviseli, ha nem ő jön ki győztesen a taktikázásból, vagy ha csak segíteni kell a társát. Mindenki tudta a dolgát, precízen, szinte hiba nélkül hozták le a versenyeket sorban. Ez pedig rettentő idegesítő lehetett az ellenfelek számára.

Különösen igaz lehetett ez a Ferrarira, amelyben nagy csata játszódott le 2017 és 2018 között. Az eredményeket követelő vezetőségben többen is harcoltak a helyekért, majd jött a nagy csapás: tüdőrákban elhunyt az ikonikus vezérigazgató, Sergio Marchionne. Noha az ő felelőssége a megfelelő emberek kinevezése lett volna, valójában, jóval nagyobb befolyása volt az istálló életében. Számtalan pletyka keringett arról, hogy valójában Marchionne mozgatja a szálakat, ő hoz mások helyett döntéseket. Vezetése alatt a Ferrari 2016-ban a helyére került, összefogta a csapatot és úgy tűnt, Vettellel csatába szállhatnak a vb-címért. Halála után azonban összeomlott a kártyavár, Maurizio Arrivabenétől a futamokon történt bakikat kérték számon, míg Mattia Binottótól azt várták, hogy gyorsabban haladjon az új alkotóelemek tervezésével és gyártásával, de emellett is hallani lehetett belső viszályokról. Ilyen gondja Hamiltonéknak egy percig sem volt.

Ebbe a zűrzavarba keveredett bele Sebastian Vettel, akinek a Red Bullos rendszerből érkezve gőze sem volt arról, hogyan kellene kezelni ezt a helyzetet. Miközben ő lett a csapat poszterarca, a sztár, aki megváltónak érkezett, az autók és stratégiák mellett a Ferrari belső politikáját is végig kellett néznie. Valószínűleg szétforgácsolódott a feladatok és stresszes meetingek között, a tanácstalanságát pedig talán az is mutatja, hogy 2018-ban úgy nyilatkozott, ha tehetné, nagyon szívesen kikérné Michael Schumacher véleményét.

Sokkal inkább érdekelnének a gondolatai a csapattal való együttműködésről és a Forma-1 politikájáról. Ezekben az ügyekben nyilvánvalóan nagy tapasztalata van azokból az időkből, amikor a Ferrarinál versenyzett.

Eközben a Red Bull őrült sokat fejlődött, 2019-re a visszaeső Ferrarit legyőzve a Mercedest vette célba, ráadásul Max Verstappen személyében egy született bajnok ül a volánnál. Ha Vettel akkor a csapat tagja marad, talán neki is esélye lett volna erre, de egyrészt talán soha vissza nem térő alkalmat mulasztott volna el, másrészt tíz évvel idősebb is, mint Verstappen. Ki garantálta volna neki, hogy 30 éves korában újra világbajnok lehet? Azt a csapatot választotta, amelyik esélyesnek tűnt. Utólag derült ki, hogy nem jött be a számítása.

Vettelből, a zabolázatlan lázadóból, a győzelemért mindent feláldozó vakmerő harcosból karrierje végére egy apafigura lett. A mindent elsöprő lendületből egy visszafogott, szelíd fickó vált, aki inkább már a jó ügyekre akarta használni a hírnevét. Mick Schumacher többször is mesélt róla, hogy sokat segített neki a honfitársa, szárnyai alá vette, miközben a legtöbb versenytársa is elismerően beszél Vettelről. Az elvárásoktól mentes csapatban lehiggadt versenyző nagyon szerethető figura, még azok számára is, akik korábban nem kedvelték a stílusát. Jól áll neki ez a habitus is, az ő visszavonulása – főleg a harsány, vicces és szörnyen szórakoztató Daniel Ricciardo kiválásával egyszerre – komoly érvágás lesz a Forma-1 számára. A búcsúja is jól illik ebbe az új Vettelről alkotott képbe: az Aston Martin pilótája áruba bocsát néhány fényképnyi helyet a sisakján, amelyekre licitálhatnak a rajongói.

Azt szeretném, ha velem lennétek akkor, amikor az utolsó köreimet futom az F1-ben

– írta a 35 éves klasszis, aki jótékony célra fordítja majd az így kapott pénzt.

Ennél testhez állóbb 299., egyben utolsó futamot nehéz elképzelni a német versenyzőnek. Méltó búcsú lesz és valószínűleg szem nem marad majd szárazon. Különösen miután csak annyit kért, emlékezzenek rá úgy, mint egy figyelmes, kedves srácra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik