„A Szovjetunió segítségével elért eredményeink évszázados elmaradást pótoltak” – jelentette ki Czinege Lajos honvédelmi miniszter, aki 1966. április 4-én az ünnepi beszédet mondta a rádióban és televízióban.
A mára újból töretlen hivatalos oroszbarátság abban is megmutatkozott, hogy a hadseregtábornok előző este a hazánkba érkező Alekszej Arhipovics Leonov szovjet űrhajóst fogadta Ferihegyen.
Minálunk öt napot töltött, ezalatt részt vett koszorúzási ünnepségeken, kitüntették a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének gyémántokkal ékesített I. fokozatával, és kilátogatott a kettős bajnoki mérkőzésre a Népstadionba.
Könnyedén vette a Fradi, de így is ötöt lőtt
Ott az első meccs az FTC–Diósgyőr volt. A Géczi – Novák, Mátrai, Szűcs, Páncsics – Varga, Rákosi – Karába, Németh, Albert, Fenyvesi összetételű zöld-fehérek simán 5-1-re győztek, sőt a Népsport azt írta: „Ha a Ferencváros nem veszi ilyen könnyedén a találkozót, akkor a Diósgyőr ezzel a játékfelfogásával még több gólt kaphatott volna.”
A Népszabadság kiemelte, hogy „új szerepkörében, a jobbfedezet helyén jól mutatkozott be Varga Zoltán, aki ügyes szervezője és részben karmestere volt a játéknak”. Tátrai Sándor, az FTC edzője viszont leszögezte: „Vargából eszünk ágában sincs fedezetet faragni, kényszerből állítottam erre a posztra, Juhász Istvánt ugyanis pihentettem.”
Fáradt lehetett a harminckét éves Fenyvesi Máté is, mert – amint azt a Képes Sport felidézte – rálépett a labdára, és elesett. Vadas György szabadrúgást ítélt az FTC javára. „Miért, mi volt ez?” – kiáltott fel valaki. A mellette ülő higgadtan válaszolt: „Műemlékvédelem.”
Virággal, klubzászlóval köszöntötték Leonov alezredest
Gondos volt az újpesti és az angyalföldi csapatkapitány is: Göröcs János és Berendy Pál virággal és klubzászlóval köszöntötte a díszpáholyban helyet foglaló Leonov alezredest, a Szovjetunió Hősét, aki az MSZMP és a magyar kormány meghívására repült Budapestre. A korabeli tudósítás szerint „a közönség percekig lelkesen ünnepelte a hazánk felszabadításának emlékünnepélyére érkezett kedves vendéget”.
Majd a két csapat a pályán úgy ment, mint a szél. A játékosok nem akartak meghűlni, ezért az őszies tavaszban nagy iramot diktáltak vagy Leonovot akarták meglepni az űrfutballal.
