A ceremónia elején Ricardo Carvalho, a portugálok védője hozta be az Európa-bajnokság győztesének járó Henri Delaunay-trófeát. Carvalho 2004-ben hazai pályán elvesztette a görögök elleni döntőt, de 2016-ban tagja volt a franciákat a párizsi fináléban legyőző csapatnak, ezt rajta kívül csak Cristiano Ronaldo mondhatta el magáról.
A portugáloknak a sorsolásnál is szerep jutott, Nuno Gomes és Vítor Baia segédkezett a két korábbi ír klasszis, Ronnie Whelan és Robbie Keane mellett.
A magyar válogatott a negyedik kalapból várhatta a sorsolást, és az volt a nagy kérdés, kit kapunk az első két kalapból. Szerencsére csak egy nagyágyú jutott nekünk, méghozzá a nyáron vb-döntőt játszó Horvátország, amelyet még egyszer sem tudtunk legyőzni.
A második kalapból a Gareth Bale-lel felálló Walest kaptuk, amely 2016-ban elődöntőt játszhatott az Eb-n, nem lesz könnyű feladat, de még mindig jobban jártunk velük, mint a németekkel.
Az ötödik kalapból Azerbajdzsánt kaptuk meg, amelynek a klubcsapatai az elmúlt években jelezték, mennyit fejlődött az azeri futball, úgyhogy velük is vigyázni kell.
Reménykedni lehet és kell is, ugyanakkor ebben a csoportban lehetünk akár másodikok vagy ne adj Isten utolsók is. Márciusban kezdődnek a selejtezők, reméljük, Marco Rossinak is összejön majd az, amit a Dárdai Pál, Bernd Storck páros képes volt elérni a legutóbbi sorozatban.
Csoportonként az első két helyezettek jutnak tovább, a maradék négy helyet a Nemzetek Ligája rájátszásából töltik fel.
