Foci

Nemzetek Ligája: „Előjött a magyaros firnyák”

Három korábbi szövetségi kapitány értékeli a Marco Rossi által újragondolt válogatott Nemzetek Ligájában mutatott produkcióját és esélyt latolgat a 2020-as Eb-csoportkörre.

Kedd este befejeződött az első alkalommal kiírt Nemzetek Ligája csoportköre. A magyar labdarúgó-válogatott a C osztály harmadik legjobb csoportmásodikjaként fejezte be a küzdelmeket, így a 2018-as vb selejtezőhöz képest egyel lejjebb csúszva, a negyedik kalapból várhatja az Európa-bajnoki selejtezők jövő vasárnapi dublini sorsolását.

Marco Rossi, ha csodát nem is tett, de újragondolta a válogatottat, látható jelét adta, nem kell temetni az Eb-álmot. Honlapunk arra volt kíváncsi, vajon a korábbi szövetségi kapitányok miként ítélik meg a mögöttünk hagyott időszakot, milyen esélyt látnak arra, hogy az olasz edzővel kijusson a válogatott a – többek közt budapesti csoportkörrel tervezett – 2020-as Európa-bajnokságra.

Garami József 1987-ben rövid ideig, öt mérkőzés erejéig ült a leginkább vágyott, de legkényelmetlenebb magyar kispadon. Mérlege ezalatt két győzelem, egy döntetlen, két vereség, a megszerezhető 15 pont 40 százalékát érte el.

Garami József
Fotó: Földi Imre / MTI

„Az az igazság, hogy az elmúlt évtizedekben nem tudott előre lépni a nemzeti tizenegy” – kezdte Garami.

A 2016-os Eb a kivétel ez alól, de utána mélyebbre estünk, mint ahol voltunk. Ezért Rossi kapitánynak, akinek ideje sem maradt az ismerkedésre, próbálkozásra, nem volt könnyű dolga. Ehhez képest, ha idegenben még nem is jöttek az eredmények, egyértelmű fejlődést láttam, és ami örömteli; mindezt fiatalok beépítésével érte el. Fontos, hogy látszik, a játékosok elfogadták a kapitány elképzeléseit, magukénak érzik azt. Ebből lehet tovább építkezni. Annak, hogy végül a 4. Eb-csoportba kerültünk látszólag van jelentősége, hiszen a közelmúlt eredményei, a pillanatnyi megítélés szerint három, nálunk elméletileg jobb csapatot kapunk. Az utolsó két meccsünk alapján mégis azt mondom, ha a kapitány tovább tudja vinni az elképzelését, sérülések sem lesznek, mindenki játszik a csapatában, a „sokkal jobb” jelző gyakorlatilag csak az első kalapra és talán a németekre igaz, a többiek ellen hasonló eséllyel lépünk pályára.

Csank János 1996-98 között vezette a nemzeti tizenegyet (16 meccs, 6-2-8, 37,5 %). A vb-selejtezőkön emlékezetes módon pont Finnország ellen egy elképesztő, a 91. percben esett hazai öngólnak köszönhetően egyenlítettünk Helsinkiben és jutott tovább a csapat a pótselejtezőbe.

Csank kérdésünkre elmondta, előzetesen a folyamatos kapitányváltások miatt úgy vélte, a görögök mögött második leszünk.

Az az egyetlen csapat, ahonnan ha NBI-es edző lennék, örömmel szemezgetnék játékosokat. Ehhez képest egy alul motivált, ötlettelen görög válogatottat láttam. A finnekről annyit, hogy az én időmben egy Jari Litmanen rohamozott, most Pukki… Szervezett, de kiszámítható, tanult futballt játszanak. Az észteket pedig egy jobb NBI-es csapatnak is vernie kellene. Rossinak nem volt könnyű dolga, de el kell ismerni, a lehető legjobban összerakta a válogatottat. A végén kifejezetten jól néztünk ki. Kalmár beválogatása teli találat, ő az, aki olyat tud, amit nem lehet tanítani. Ezt bizonyítja a finnek elleni első gólunk, ahol a passzánál előjött a sokat hiányolt magyaros „firnyák” is. Szinte nem is tudtam eldönteni, mi voltunk ilyen jók, vagy az észtek, finnek görögök ilyen gyengék. Az Eb-re jutás esélyét a sorsolás után lehet jobban megítélni, de tény a 3. , 4. kalap között játékerőben sok különbség nincs, a pillanatnyi forma a döntő

– érvelt a még mindig aktív 72 éves szakember.

Gellei Imre 2001-2003 között volt szövetségi kapitány (23 meccs 8-3-12, 34,8 %). A 68 éves szakember amondó, se Storck, se Leekens nem volt könnyű helyzetben az Eb után, mivel a válogatott teljes tengelye – Király Gábor, Juhász Roland, Gera Zoltán – visszavonult.

Gellei Imre
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Nem csak a játéktudásuk hiányzott, hanem az a nemzetközi tapasztalat, rutin, amit kivittek magukkal a pályára. Ettől függetlenül az edzőt az eredmények minősítik, ezért döntött legutóbb is a váltás mellett az MLSZ elnöksége. Marco Rossi kiválóan nyúlt a válogatotthoz, megtalálta azt a tengelyt, a vezéregyéniségeket, akikre építhet. Ehhez kellett az a hosszú ideig tartó sportdiplomáciai munka, amely végeredményeként most van egy Willi Orbanunk, aki stabilitást ad hátul a válogatottnak és minden bizonnyal évekig megoldja a védelem irányítását. Mögötte Gulácsi klasszis teljesítményre képes, előtte Nagy Ádám is sokat játszik végre a csapatában és Szalai Ádám is extra formát mutat. El kell ismerni Rossinál azt is, hogy megtalálta és jól építette be Kalmár Zsoltot, akit Leekens be sem hívott, viszont látszik, egész magas szinten oldja meg feladatát. Hogy a 4. csoportba kerültünk biztosan mindenkit nehezebb feladat elé állít. Ugyanakkor az a bizalmi légkör, amit láthatóan kialakított Marco Rossi, lehetőséget ad arra, hogy az utóbbi két meccsen látott fegyelmezett, szervezett, ugyanakkor kreatív játékkal meglepetéseket okozzunk, bravúr eredményt érjünk el a nálunk erősebbnek gondolt csapatok ellen is.

Labdarúgó Európa-bajnokság 2020, kalapok:

1. kalap: Portugália, Svájc, Hollandia, Anglia, Belgium, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Horvátország, Lengyelország.
2. kalap: Németország, Izland, Bosznia-Hercegovina, Ukrajna, Dánia, Svédország, Oroszország, Ausztria, Wales, Csehország.
3. kalap: Szlovákia, Törökország, Írország, Észak-Írország, Skócia, Norvégia, Szerbia, Finnország, Bulgária, Izrael.
4. kalap: MAGYARORSZÁG, Románia, Görögország, Albánia, Montenegró, Ciprus, Észtország, Szlovénia, Litvánia, Grúzia.
5. kalap: Macedónia, Koszovó, Fehéroroszország, Luxemburg, Örményország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Moldova, Gibraltár, Feröer.
6. kalap: Lettország, Liechtenstein, Andorra, Málta, San Marino.

A kalapok a Nemzetek Ligája végeredménye alapján alakultak ki.

Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd / MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik