Kedden interjút közölt a Nemzeti Sport a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányával, Georges Leekensszel, akinek a szombati, ausztrálok elleni volt a negyedik meccse (2-1-re kikaptunk), de még mindig várni kell az első győzelemre – egy döntetlen, három vereség a mérlege eddig. A belga edző a hogyan továbbot firtató kérdésre azt mondta, arccal előre, kemény munkával. Szerinte rendben volt a szombati játék, a játékosainak is azt mondta, ne csüggedjenek, a pozitívumokat vigyék tovább magukkal.
Az ausztrálok a világbajnokságra mennek, mi pedig jól játszottunk ellenük. A szombati mérkőzés is bizonyította, nem behozhatatlan a lemaradás. Az más kérdés, hogy a szombaton kapott balszerencsés gólokkal nehéz mit kezdeni
– vélekedett Leekens, aki az öngólt szerző Kádár Tamásnak azt mondta, ne azon az egy mozdulaton rágódjon, azon kívül jól játszott, igazi vezéregyénisége a csapatnak.
Amikor arról kérdezték, van-e klikkesedés az öltözőn belül, arról beszélt, hogy jó a hangulat a válogatott körül, Kádár Tamás és Dzsudzsák Balázs az elsők közt csatlakoztak a munkához, majd akik megsérültek (például Dzsudzsák, Elek Ákos, Botka Endre), ők sem hagyták el a csapatot, hanem maradtak az ausztrálok elleni mérkőzésre is.
Dárdai Pál arról beszélt az M4-en a szombati mérkőzést követően, hogy nemzetközi szinten limitált képességű játékosaink vannak, mire Leekens Gulácsi Pétert hozta fel példaként, aki elhagyta Liverpoolt, utána Ausztriába ment, most pedig egy Bundesliga-csapatban véd.
Kinek van megtiltva, hogy eljusson erre a szintre? Én is megtehettem volna, hogy vasárnaponként kényelmesen heverészem a kanapén, a karrier helyett a nyugodt családi életet választom – a feleségemtől ezt a kritikát rendszerint megkapom… Csakhogy akkor nem lett volna ilyen nagyszerű pályafutásom. Nem lettem volna Belgium, Tunézia, Algéria és most Magyarország szövetségi kapitánya. Az ambíció nagyon fontos!
Kádár és Gulácsi szerinte abban kiemelkedő, hogy mindketten profik, nem elégszenek meg a középszerűséggel, nem úgy, mint például egy játékosa a tunéziai válogatottban, akit edzésen fenékbe kellett billenteni, hogy rendesen hajtson akkor is. Azóta ez a focista a belga élvonalban játszik. Sallai Rolandot is nevelő célzattal hagyta ki a kazahok és a skótok ellen a csapatból, most megkapta a lehetőséget a bizonyításra és élni is tudott vele.
Amikor a védelemre terelődött a szó, azt mondta, sok a sérült, azért döcög a dolog. Otigba Kennethet, Korhut Mihályt és Botkát említette, Hangya Szilveszterről pedig elmondta, hogy ő meg akarta műttetni a kézfejét, június 4-re volt időpontja és ettől akkor sem állt el, amikor Leekens közölte vele, akár a helyét is elveszítheti a csapatban, ha a helyén játszó jól teljesít.
A fiatal játékosok a világ minden táján, így Magyarországon is különleges bánásmódot érdemelnek szerinte, sok fiatal játékossal dolgozott az évek során, azt mondja, tudja, hogyan hozza ki belőlük a maximumot. Eden Hazard-ral példálózott:
Eden Hazard ma már a Chelsea és a belga válogatott ünnepelt sztárja, annak idején vele is meggyűlt a bajom… Az egyik meccsünk előtt kritizáltam, mondván, jó lenne, ha végre gólt szerezne a válogatottban, mert a tehetségéhez mérten kevés volt, amit addig nyújtott. Erre a következő találkozón olyan gyengén játszott, mint még soha. Lecseréltem, majd fogta magát, a mérkőzés alatt kiment a stadion éttermébe, s ott elkezdett egy hatalmas hamburgert enni. A meccs végére visszajött a kispadra, civil ruhában leült nézni a meccset. Nagy vitám volt vele, de megértette, hogy edzőként mit és miért teszek – az ő érdekében is. Ma már látjuk, milyen játékos vált belőle.
Leekens egyébként nem látja pesszimistának a magyarokat, és elismételte nagyjából ugyanazt az üzenetet, amit hétfőn intézett a szurkolók felé, aminek a lényege, hogy ők is csalódottak az eredmények miatt, de azon dolgoznak, hogy sikeresek legyenek.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
