A magyar labdarúgó-válogatott történetében Georges Leekens a 71. szövetségi kapitány, és a diplomatikus nyilatkozatokban erős belga szakember kezdése erősre sikerült, csak éppen nem olyan előjellel, hogy annak örülni lehessen. Csapatunk 3-2-re kikapott a Groupama Arénában a világranglista 136. helyén álló Kazahsztántól, majd a skótok is legyőzték Budapesten 1-0-ra.
Leekens elmondhatja magáról, hogy hasonlóan kezdett, mint a válogatott első szövetségi kapitánya, Gillemot Ferenc, legalábbis az első meccsüket egyikük sem nyerte meg.
Az első hivatalos meccset 1902. április 12-én tartották, az ellenfél ki más, mint Ausztria, illetve Bécs legjobbjai, akik 5-0-ra nyertek az olimpiai bajnok Hajós Alfréddal felálló budapestiek ellen.
A mérkőzést csak évekkel később ismerték el hivatalos válogatott meccsnek, mivel eredetileg a két város nevén szerepeltek a csapatok, mindenesetre így ez lett az első vereségünk. Gillemot összesen négy meccsen irányította a csapatot, a mérlege 50 százalékos, a két győzelem mellé két vereség társult.
A sorban a hatodik kapitány, Herczog Ede is egy Ausztria elleni vereséggel kezdett, 1911 májusában 3-1-re kaptunk ki Bécsben, ezt viszont egy hétmeccses veretlenségi széria követte. Herczog szintén a kora egyik legsportosabb emberei közé tartozott, atlétizált is, de a futball volt a fő területe, nemzetközi játékvezetőként tevékenykedett, majd később újságíróként, ahogyan Gillemot is.
Herczog két időszakban volt a válogatott kapitánya, és a második éra első meccsén ismét 3-1-re kapott ki az osztrákoktól.
A kilenc meccs mérlege: 5 győzelem, 2 döntetlen, 2 vereség.
Minder Frigyes 1903-ban a válogatott tagjaként győztes gólt szerzett egy csehek elleni meccsen, majd összesen négy időszakban irányította a nemzeti csapatot. Az első kettőt sikeresen indította, a harmadiknál viszont egy osztrákok elleni 0-2-vel debütált 1919 októberében, majd egy hónappal később 3-2-vel sikerült visszavágni, amivel aztán bő tíz évre le is zárta a kapitánykodást. Dolgozott a jégkorong-válogatott szövetségi kapitányaként is, 1930-ban pedig négy meccs erejéig visszatért a futballistákhoz, ekkor három győzelmet és egy vereséget ért el.
Tibor Lajos volt a magyar szövetség főtitkára és alelnöke, és kipróbálta magát szövetségi kapitányként is, de ezen a poszton mindössze két meccs jutott neki, és ha eláruljuk,
Az őt váltó Kiss Gyula szintén kudarccal indított, Bécsben Orth György szerezte a gólunkat a 4-1-s vereség alkalmával 1921 áprilisában, de ezt kilencmecces veretlenségi sorozat követte – amit aztán az osztrákok szakítottak meg. A játékosként korábbi négyszeres válogatott Kiss első kapitányi időszakának az 1924-es párizsi olimpián elszenvedett, a magyar sportban csak egyiptomi csapásként elhíresült 3-0-s vereség vetett véget.
A második időszak 1926 májusában egy osztrákok elleni 0-3-mal rajtolt, és 1928 októberében szintén egy Ausztria elleni vereséggel (1-5) ért véget. Ennek a Kiss-érának a legemlékezetesebb meccse
A magyar csapat 1934-ben vett részt először világbajnokságon, ekkor az a Nádas Ödön volt a kapitány, akinek másfél évvel korábban az első két meccse nem sikerült valami fényesre, Olaszországtól 4-2-re, Portugáliától 1-0-ra kapott ki a válogatott. A vébén Egyiptomot még sikerült legyőzni, de Ausztria már túl erős volt, így Nádas 17 meccs után távozott.
A második világháború kitörése előtt öt nappal a németek által később lerohant lengyelek válogatottja még pályára lépett, és kétgólos hátrányból nyert a triplázó Wilimoski vezérletével a magyar csapat ellen, amelyet a korábbi kapus, Ginzery Dénes irányított. Ginzerynek ez volt az egyetlen veresége, a többi tizenegyből öt végződött győzelemmel és hat lett döntetlen.
Fábián József két ízben is kapitánynak mondhatta magát, ugyanakkor győzelmet egyszer sem sikerült aratnia, pedig négyszer is nekifuthatott. Az első időszakban 1941 tavaszán egy jugoszlávok elleni 1-1-gyel nyitott, amit egy németek elleni 0-7 követett, és ezzel véget is ért az első felvonás.
Ginzery egy meccsre visszaült a kispadra (Svájc 2-1), majd ismét Fábián következett, aki kénytelen volt egy újabb zakót lenyelni a németek ellen (3-5), a horvátok elleni 1-1 pedig csak némileg kozmetikázta az elég gyengécske mérlegét.
Sebes Gusztáv a magyar futball egyik legnagyobb jelentőségű alakja, a legendás Aranycsapat kapitánya, de talán kevesen tudják róla, hogy József Attila egykori osztálytársa, a Haladás, a Vasas, az MTK korábbi egyszer válogatott játékosa 1949 áprilisában a Csehszlovákia elleni 5-2-es vereséggel indított a válogatott kispadján.
Hogy ez a meccs egy kisiklás volt, azt jól jelzi, hogy a vb-döntő után ismét felépítettek egy 18-as veretlenségi szériát Puskásék, de ez nem gyógyította be a Bern okozta sebeket.
Ha Sebesre azt mondtuk, hogy az egyik legfontosabb alakja a magyar futballnak, akkor ugyanebbe a kasztba vehetjük Baróti Lajost, aki négy vébére vezette ki a csapatot. A játékosként kétszeres válogatott Baróti 1957-ben nem éppen szokásos időpontban, két nappal szenteste előtt debütált, és Hannoverben 83 ezren látták, ahogy a németek 1-0-ra nyernek a Grosiccsal, Bozsikkal, Hidegkutival, Sándor Károllyal felálló csapatunk ellen.
Bozsiknak, az első százszoros válogatottnak szövetségi kapitányként csak egy meccs jutott: 1974 szeptemberén 1-0-ra kikaptunk az osztrákok ellen a bécsi Práterben.
Szintén egy meccs erejéig volt megbízott kapitány Szőcs János, a Zalaegerszeg akadémiájának névadója, akit 1975 áprilisában három nappal a Wales elleni Eb-selejtező előtt riasztott az MLSZ elnöke, Kutas István. Szőcs akkor a Zalaegerszeg edzője volt, és nem szembesült könnyű helyzettel, mivel kiderült, a csapat egyik meghatározó embere, Kocsis Lajos halálos kimenetelű közlekedési balesetet okozott, amikor egy ittas kerékpáros elé kanyarodott. Szőcs ennek ellenére játszatta a Honvéd középpályását, de Wales 2-1-re nyert a Népstadionban, Kutas pedig később leváltotta őt a Kocsis-ügy miatt.
Kovács Ferencre a legtöbben amiatt emlékeznek, hogy az utolsó edző volt, aki nemzetközi kupadöntőbe vezetett egy magyar klubot, nevezetesen a Videotont, amely 1985-ben az UEFA-kupáért játszhatott a nagy Real Madrid ellen. Kovács az argentin világbajnokság után menesztett Baróti helyét vette át 1978 őszén, de a debütálása vereséggel zárult, a finnek 2-1-re vertek minket Eb-selejtezőn.
“Baróti Lajossal együtt dolgoztam a válogatottnál, ám neki az 1978-as világbajnokság alatt felmondtak. Amikor hazajöttünk, mondták, vállaljam. Visszautasítottam a felkérést.
Erre azt mondta az akkori vezetés: vagy vállalom, vagy nem edzősködöm. Le kellett mondanom a vébé után több játékosról, a kiállított Nyilasiról és Törőcsikről, illetve a politikai és a futballvezetés közötti hallgatólagos megállapodás miatt Zomboriról és Tóth Józsiról.
Ennek ellenére belementem, négy évet kértem, hogy felépíthessek egy új csapatot. A kinevezésem után három hónappal azonban a teljes sportvezetést kirúgták. Szepesi György lett az MLSZ elnöke, aki jó barátom volt, ezért azt mondtam neki, nem szeretném, ha öröklött feleséggel vágna neki az új életnek. Megkért, fél évig még dolgozzam a válogatottnál. Vállaltam annyi kikötéssel, hogy utána hadd mehessek külföldre dolgozni. Az utolsó öt meccsen nem kaptunk ki, pedig az NDK-val, NSZK-val, Lengyelországgal, Görögországgal és a Szovjetunióval játszottunk. Jött a helyemre Lakat Károly, én pedig a megállapodás szerint csak vártam, vártam a lehetőségre, amely nem jött. Becsaptak” – nyilatkozta Kovács egy Origónak adott interjúban a kapitányi időszakáról.
Garami Józsefet csak tisztelni lehet, a pécsi tanárember szülővárosa csapatával volt bajnoki második és harmadik, valamint kupagyőztes is, de a fővárosban is eredményes volt, az MTK-val két, a Fradival egy bajnokságot nyert, és kétszer-kétszer a Magyar Kupát is magasba emelhette. 1987 őszén öt meccsen át szövetségi kapitány volt a 797 mérkőzésével NB I-es rekordernek számító Garami, a skótok (0-2) és a lengyelek (2-3) elleni vereséget két győzelem és egy döntetlen követte.
Glázer Róbert NB I-es csapatot csinált a Veszprémből, amivel felkeltette Mészöly Kálmán érdeklődését, aki felkérte segítőjének a válogatotthoz. Glázer aztán 1991-ben immár megbízott kapitányként négy meccset nyomott le a válogatott kispadján, de utóbb ő maga is bevallotta, hogy megégett, az első és a harmadik meccsét elbukta (Belgium 0-2, Mexikó 0-3), a másik kettő döntetlen lett (Norvégia 0-0, Salvador 1-1), ráadásul közben a klubja, a Győr is kirúgta.
Bár magyar klubnál sosem dolgozott, Puskás Ferenc edzői pályafutásának utolsó állomása a válogattunk volt, amely szállított ugyan egy meglepő dublini győzelmet a duplázó debütáns, Hamar István főszereplésével,
Verebes József két időszakban dirigált a válogatottnál, és a másodikat minden bizonnyal szívesen elfelejtette volna. Minden úgy kezdődött, hogy a rutinos kapus,
E mellett szinte eltörpül az eredmény, az oroszok 3-1-re nyertek, nálunk Bordás, Csertői, Puglits, Klausz lépett pályára, náluk Onopko, Kancselszkisz, Kolivanov és Juran. A második Verebes-éra második meccsét aztán Luxemburg elleni 1-0-ra megnyertük, de ezt egy nyolcmeccses nyeretlenségi sorozat követte, benne a hollandok elleni 1-7-es szégyennel.
Anno katasztrófaként éltük meg, amikor az 1997-es vb-pótselejtezőn a jugoszlávok bucira vertek minket, így bő 20 év távlatából viszont azt mondhatjuk, akkor legalább a playoffig eljutottunk. Kész csoda egyébként, hogy az akkori kapitány, Csank Jánossal szemben kitartott a türelem, mivel a Vácból, majd később a Fradiból bajnokot csináló edző első négy meccsét elvesztette, ami negatív rekord.
az első sikerre az Egyesült Arab Emírségek elleni találkozóig kellett várni (3-1).
Gellei Imre 2001-ben, Bicskei Bertalan menesztése után vette át a csapatot, de első két meccse, a románok (0-2) és az olaszok elleni vb-selejtező (0-1) is vereséggel zárult. Valószínűleg ennél is jobban fájt neki, amikor 2003 szeptemberében a lett Maris Verpakovskis és társai 3-1-re győztek ellenünk, pedig addig volt esélyünk legalább az Eb-pótselejtezős helyet megcsípni.
Egervári Sándorral kapcsolatban arra nagyon soknak emlékeznek, hogy utolsó meccse a hollandiai 8-1-es alázás volt, de az első találkozóját akár egy kvízműsorban is fel lehetne adni.
Nagy csoda lett volna, ha nyerünk, mivel a londoni Wembley-ben vendégeskedtünk, de Jagielka öngóljával vezettünk a 62. percben. Aztán Gerrard elrontotta az örömünket, előbb egy föld-levegő rakétából, majd egy óriási egyéni alakításból szerzett gólt, így egymaga fordította meg a meccset.
Egervári az első tétmeccsét is elvesztette, a svédek is egy duplázó, Wernbloom révén csaptak meg minket, de aztán jött egy ötmeccses győzelmi sorozat, és később a szerethető jelzőt is megkapta a csapat, legalábbis a 8-1-ig.
A magyar futball elmúlt évtizedének legmeglepőbb döntése volt, amikor Csányi Sándor, az MLSZ elnöke 2013 decemberében bejelentette, hogy Pintér Attila lesz a kapitány. A finoman szólva is megosztó Pintér a Fradiból és a Győrből bajnokot, a Sopronból kupagyőztest csinált, a válogatott élén azonban nem sikerült megismételnie a klubsikereit.
2014 márciusában a finnek a hajrában megfordították Pintér első meccsét az ETO Parkban, majd ezt egy 2-2-es döntetlen követte májusban a dánok ellen.
Egy albánok és egy kazahok elleni siker után a Pintér-csapat kikapott az északírektől a kapitány első tétmeccsén, és már nem kapott új esélyt a javításra, a csapat viszont a Dárdai Pál, Bernd Storck páros révén mégis kijutott az Eb-re.
Storck belebukott a 2018-as vb-selejtezősorozatba, így az utolsó két 2018-as meccset segítője, a 28-szoros válogatott Szélesi Zoltán kapta meg, ő élhette át a Luxemburg elleni, történelmi 2-1-es vereséget.
Szélesi aztán Costa Rica ellen javított, de most ő Leekens segítője, így a belga kapitány gyászos kezdésének is részes volt.
