Foci
orbán viktor és csányi sándor (orbán viktor, csányi sándor, )

Igazából Orbán Viktort választották a FIFA alelnökévé

Egri Viktor
Egri Viktor

2018. 03. 14. 13:13

Korábban a témában:

Alig több mint két hete választották meg Csányi Sándort a FIFA alelnökévé. Akik a sportdiplomáciára mint szakmára vagy tudatos alapossággal felépített karrierre gondolnak, meglepődhettek.

Csányi Sándor 2010 óta foglalkozik labdarúgással, azaz nem egész nyolc éve a sportág érintettje, így versenytárs nélküli jelöltsége a futballvilág vezető testületének pozíciójára legalábbis érdekes. Eddig két magyar került hasonló magasságba. Még a hőskorban, 1927-től Fischer Mór két évtizedes futballvezetői múlt után töltött be hasonlóan magas pozíciót a nemzetközi szövetségnél, majd 1972-től megbízottként az a Barcs Sándor, aki megválasztásakor már 28 éve tevékenykedett sportvezetőként, és majdnem öt évtizede kötődött a labdarúgáshoz.

Meg lehet próbálni a racionalitás talaján állva kikutatni az okokat.

Az eredményes sportvezetői munka, amellyel kivívható a kollégák elismerése, eredhet a vezetett terület sikereinek látványos szaporodásából. Ezt az opciót el is vethetjük. A magyar válogatott 2016-os teljesítményén kívül, mind klub-, mind válogatott szinten legjobb esetben stagnálást tapasztalhatunk. A legfontosabb, Csányi hivatalba lépése után megalkotott célok időarányosan sem teljesültek a magyar labdarúgásban.

Lehetne a stagnálás is oka a többi elnök tiszteletének, ha jelentősen romló anyagi és egyéb körülmények között produkálná az ország. De a szinte spórával szaporodó stadionok és az áradásszerű elöntéssel fenyegető állami források korában erre gondolni sem lehet.

Az UEFA rendes évi üzleti áttekintése más szempontból vizsgálva teszi teljességgel érthetetlenné a választást. Ugyanis az anyagi lehetőségek hatékony felhasználása az egyik legfontosabb vezetői erény. Ehhez képest érdemes a nyilvánosságra hozott adatokból szemezgetni e cikk alján a keretesünkben.

De egyáltalán Csányi Sándor vezeti-e a magyar labdarúgást?

Pontosan a FIFA-alelnökké választását követő napokban váltak felfedezhetővé az eddigieknél is súlyosabb kétséget ébresztő jelek. Az mlsz.hu-nak új funkciójával kapcsolatban nyilatkozva Csányi kiemelte, hogy azért is dolgozni fog, hogy a fiatal játékosok több lehetőséghez jussanak, pár nappal később viszont már azzal volt tele a sajtó, hogy idehaza eltörlik a fiatal szabályt, amely pénzügyi eszközökkel pont a tehetségek szerepeltetésére ösztökélte a klubokat.

Még az is megkockáztatható, hogy sikerrel, hiszen a Honvéd saját nevelt játékosokat alkalmazva győzte le anyagilag erősebb ellenlábasait az előző bajnokságban.

A kimondott mondat és a döntéselőkészítés nem származhat ugyanattól az embertől.

Sokan ekkor arról pusmogtak, hogy Felcsúton kezdett igencsak kellemetlenné válni a sajtó állandó cikkezése az Akadémia néven futó TAO-temető légiós csapatról.

Felcsút, 2018. február 28.
A gólszerzõ Antonio Perosevicet (b2), a felcsúti együttes játékosát csapattársai, Ezekiel Isoken Hanty (b), Szakály Péter (j2) és Dejan Trajkovski (j) köszöntik a labdarúgó Magyar Kupa nyolcaddöntõjében játszott Puskás Akadémia FC - Zalaegerszeg mérkõzésen a felcsúti Pancho Arénában 2018. február 28-án. A Puskás Akadémia FC hosszabbítás után 2-0-ra gyõzött, így 2-1-es összesítéssel bejutott a legjobb nyolc közé.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Szemfényvesztés, ami Felcsúton zajlik
A Puskás Akadémia a hétvégi bajnokin tíz külföldi labdarúgóval ért el döntetlent a DVSC ellen. Képzelt riport a pálya széléről.

Mostantól, ha valaki versenyben szeretne lenni, elfelejti a fiatalokat, anyagi ösztönzés sem szól a játszatásuk mellett, így nem akkora blama, ha Fejérben is így tesznek. Ez csak szurkolói találgatás. Az viszont konkrét, előttünk játszódó történet, ahogy a jelenlegi miniszterelnök kampányígérete, egyetlen félmondata, a magyar futball központi megoldandó kérdésévé vált.

A diósgyőri szurkolóknak elejtett, szavazófogó megjegyzése, miszerint szereti a pirotechnikai látványt a meccsek alatt, máris az MLSZ elnökségének témájává vált, gyakorlatilag egyből kiderült, hogy milyen sokan voltak eleve hívei a nemzetközi meccseken tiltott látványelemnek, csak eddig nem jutott eszükbe szóba hozni.

A jó vezető erényei közé tartozik a hibák belátása és korrigálása, de ha ezek túl nagy számban fordulnak elő az már kompetencia kérdéseket vet fel. Márpedig Csányi Sándor esetében a szokásosnál talán valamivel több szakvezetőcsere (jövő héten nyolc év alatt az ötödik kapitány debütál a válogatott padján az elnök regnálása alatt) mellett koncepcionális hátraarcra is akad példa.

A leglátványosabb az alapkérdésnek tekintett stadionrend sarokköve, a szurkolói kártya visszavonása volt, ennek a folyamatnak csak folytatása lehet a pirotechnika újbóli engedélyezése. Miután a családokat nem sikerült meccsre szoktatni, jöjjenek azok akik, ha kicsit ijesztők is, de legalább hajlandóak.

Csányi Sándor a labdarúgáson kívüli tevékenységében fényesen igazolta vezetői kvalitásait, ami érv lehetett a megválasztása mellett, de minden bizonnyal az anyagiak miatt jelölték egyedüliként.

Nem a személyes vagyona, amelyet nem fordíthat az európai futball fejlesztésére, hanem az elnökségéhez köthető kontinentális viszonylatban is párját ritkító sportberuházás-sorozat. Az UEFA olyan országokról álmodik mint Magyarország, amely nagy kapacitást igénylő esemény rendezése nélkül, eszközei jelentős részét öli fejlesztésekbe a futball területén. Ez viszont nem Csányi ügye.

Igazából Orbán Viktort voksolták a FIFA alelnökévé.

(Nyitóképen Orbán Viktor miniszterelnök és Csányi Sándor az MLSZ elnöke Fotó: MTI / Illyés Tibor)

Hatalmas állami segítséggel helyben fut a magyar foci:

A klubok átlagos bevételében a magyar csapatok a 22. helyen állnak a kontinens ranglistáján, ami a teljesítményhez képest kiemelkedő. A hasonló adottságú országok csapatainak bevételi átlagát ugyanis nagyban befolyásolja a klubok nemzetközi kupákban elért eredményeiből származó bevétel. Ezen egy-egy csoportkörbe jutó együttes UEFA-tól bezsebelt pénzdíja és a nemzetközi meccsek megugró jegybevétele lendíthet nagyot. A magyarországi összbevételek azonban ezek elmaradásával is lényegesen jobbak, mint a koefficiens, azaz az eredményesség-mutató, amely a 33. helyre sorolja az országot.

 

Leegyszerűsítve, de a lényeget visszaadva az mondható, hogy az anyagi lehetőségek és az eredmények között 11 hely a távolság. Mínuszban.

 

Egyetlen ilyen ország akad rajtunk kívül, Kazahsztán, a többi esetében általában néhány pozíciónyi eltérés fedezhető fel. Kivétel, ha fordítva nézzük, mert a cseh klubok például sokkal kevesebb pénzből sokkal eredményesebbek, ők a szakmai listán előzik pénzügyi önmagukat 13 (!) hellyel.

 

A magyar klubfutball szinte semmiben nem tartozik Európa első feléhez, de akad kivétel. A magyar bajnokság csapatai átlagban ugyanis a 17. helyen állnak szponzori és reklám bevételek tekintetében. Az UEFA kimutatása nem árulja el, de könnyen lehet, hogy a szövetség kategóriáiba nehezen illeszthető TAO-pénzeket is itt számolják el. Mindenesetre feltűnő anomália, hogy a nemzetközileg eredménytelen, a stadionokba alacsony nézőszámot vonzó klubok ilyen kiváló reklámhordozók.

 

Pusztán piaci közgazdasági alapon ez akkor lehetne magyarázható, ha a reklámok célközönsége akkora vásárlóerővel bírna, hogy ha elolvassa a Duna Aszfalt reklámot, rögtön építtetne magának egy autópályát. A magyar átlagnéző azonban kevésbé tehetős, mint az európai középérték.

 

Ez tehát a rejtett, vagy nem is annyira rejtett állami támogatás, ami nem csak a TAO-ra, hanem az állami megbízásokból szponzoráló magáncégek és az állami vállalatok mecénás tevékenységére is igaz. A magyar klubok bevételében 65%-os részesedéssel jelennek meg ezek a reklámpénzek, ennél pedig csak a macedón együttesek tudtak egy százalékkal jobbat produkálni. 60% felett is csak Oroszország, Szlovákia és a valós helyi vásárlóerővel rendelkező Liechtenstein teljesít.

 

A magyar futball tehát méretéhez képest hatalmas állami segítséggel fut helyben.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Demonstrators hold flags of Europe and of Romania as they protest in the front of the Romanian Parliament in Bucharest March 6, 2018.
Hundreds of demonstrators from around the country staged a rally following a nation wide mobilisation on social media to protest against the corruption and against PSD, the ruling Social Democrat Party. Romania's justice minister launched a procedure to sack the popular and internationally respected head of the anti-corruption investigation body. As chief prosecutor in the DNA anti-corruption body, Laura Codruta Kovesi has helped bring a raft of corrupt officials to justice in recent years in one of the EU's most graft-ridden countries. / AFP PHOTO / Daniel MIHAILESCU
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.