Főleg, ha a legnagyobb rivális Barcelona közben szárnyal és kilenc győzelme mellett mindössze egy döntetlenje van – az is az Atlético Madrid otthonában, hátrányból egyenlítve. A hétvégén a Real idegenben kapott ki a Gironától 2-1-re, újonc csapat ellen legutóbb 2008-ban szenvedtek vereséget a madridiak. Közben a Barca nyert, azaz már nyolc pont a különbség a riválisok között.
A Girona elleni vereség összefoglalója:
Pár hónapja még a történelem korszakos klubcsapatai között emlegették ezt a Realt, főleg, hogy a Bajnokok Ligája újkori történetében az elsőként meg tudták védeni a címüket. Úgy ráadásul, hogy legyalulták a Juventust a döntőben. A szezon elején a Barcelonát verték tönkre a spanyol Szuperkupa-döntőben, nyoma sem volt a gondoknak.
Ehhez képest most, ha nincs is padlón Zinedine Zidane együttese (a Bajnokok Ligájában például jól állnak, bár legutóbb a Tottenham ellen otthon ikszeltek), azért gödörbe kerültek a La Ligában. Például a Girona ellen lehet, hogy lesről kapták a vereséget érő gólt, de a katalán kiscsapat jobb volt a játék képe alapján, két kapufát is lőttek. Az, hogy a jó formában lévő Valencia ellen pontot hullajtott a Real, még nem olyan nagy dolog, viszont botlottak a Levante ellen, és a Girona mellett a Betistől kaptak még ki, ellenük ráadásul hazai pályán. Úgy kerültek ekkora hátrányba a Barcelonával szemben, hogy nem is nehéz a sorsolásuk.
Mégis mitől zuhant rövid idő alatt ekkorát a Real?
- Nem kerülik el a csapatot a sérülések. Keylor Navas kidőlt, Dani Carvajal jó egy hónapja nem játszik, Mateo Kovacicnak 62 perce van eddig a bajnokságban és Gareth Bale sem lépett pályára szeptember 26. óta – hogy csak az alapembereket említsük.
- A nyári érkezők beépítése sem megy gördülékenyen. A Real Madrid tehetséges fiatalokat igazolt, vagy hívott vissza kölcsönből, közülük azonban Théo Hernandez az, aki játszik is (és Achraf Hakimi, aki az akadémiától jött fel), Dani Ceballos, Marcos Llorente vagy épp Borja Mayoral alig kap lehetőséget – Jesús Vallejo pedig sérült. Pedig például Ceballosnak 155 perc a bajnokságban elég volt két gólhoz és Mayoral is szerzett már egyet a La Ligában, míg Llorente a jövő meghatározó középpályása lehet. Pedig Zidane nagy erőssége volt a rotálás.
- A fenti pont annak fényében probléma, hogy a szupersztárok szenvednek a bajnokságban. Navas, amikor véd, akkor nem tudja azt a szintet hozni, amit megszokhattak tőle a Real-drukkerek (és őt még csúcsformájában sem tartja mindenki Real-szintű kapusnak), Sergio Ramosnak hajmeresztő hibái vannak a védelemben és Toni Kroos sem brillírozik, a német középpályás fele annyi kulcspasszt adott, mint tavaly ilyenkor, ezek közül egy sem volt assziszt, míg egy éve már ötnél járt.
- Emellett pedig bármilyen furcsa, az, hogy a csapat egyik legjobbja, Isco már stabilan a kezdőben van kiismerhetőbbé tette a Realt. Zidane korábban okosan variálta a hadrendet, 4-3-3-at, 4-4-1-1-et, vagy olykor 4-3-1-2-et játszatott a csapatával. Amíg Isco a padról állt be, sokszor a szélen kapott lehetőséget (vagy ott helyettesítette a sérült Bale-t), viszont most, hogy a kezdőben van, általában utóbbi felállást játssza a Madrid, ahol Isco középen van, az ellenfelek pedig fel tudnak készülni a Realból. Mindkét vereségét 4-3-1-2-es hadrendben szenvedte el a Madrid.
Több dolog is hátráltatja tehát a Real Madrid eddigi jó szereplését, de talán az jelzi igazán a csapat erejét, hogy azért még így is a harmadikak a bajnokságban. Viszont Zinedine Zidane edzői karrierje legnehezebb feladata előtt áll, mert bár a Real akkor sem volt a topon, amikor átvette a csapatot 2016 januárjában, akkor új lendületet tudott hozni, most viszont csapat és edző együtt kerültek hullámvölgybe.
Le remontaron 8+ puntos al líder para terminar siendo campeón de #LaLiga:
1- Barça 1991-92
2- Barça 1998-99
3- Valencia 2003-04Y NADIE MÁS
— MisterChip (Alexis) (@2010MisterChip) 2017. október 29.
Kétszer a Barca (1991-1992, 1998-1999) és egyszer a Valencia (2003-2004) hajtotta végre ezt a bravúrt. A Real Madrid még egyszer sem.
Nyitókép: Europress/Anadolu Agency/Lola Bou
