“Az ember észreveszi, amikor eljött az idő a visszavonulásra. Amikor már egyre gyakoribbak a fizikális problémák, és nem tudsz rendesen edzeni, mert itt fáj, ott fáj. Nem lehet 50 éves korig játszani, majd nézek valami mást, és átadom a helyet a fiataloknak” – mondta a 38 éves Pirlo, akinek decemberben jár le a szerződése a New York-i klubnál.
A City jelenleg második a Keleti főcsoportban, és két fordulóval az alapszakasz vége előtt már biztos résztvevőnek tekinthető a rájátszásban. Pirlo eddig 15 meccsen játszott, ezeken egy gólpassza van, ami tőle szokatlanul visszafogott produkciónak számít.
A 2000-es évek olasz futballjának egyik legmeghatározóbb alakja Bresciából indult, és eredetileg támadó középpályás volt, ezen a poszton tündökölt a 2000-es U21-es Eb-n, amelyet úgy nyert meg az olasz válogatottal, hogy a döntőben duplázott, és ő lett a torna legjobbja, valamint gólkirálya.
Pirlo átlag feletti játékintelligenciája és rúgótechnikája révén fickándozott ebben a szerepkörben, és a Milannal halmozta a trófeákat, nyert két BL-t, két olasz bajnokságot, két európai Szuperkupát, plusz olasz kupát, klubvébét, és olasz Szuperkupát.
2004-től kezdve az olasz válogatottban is kihagyhatatlan lett, így tagja volt a 2006-os világbajnok csapatnak, a Ghána elleni nyitómeccsen ő lőtte az első gólt, majd szórta a gólpasszokat, a két legfontosabbat a németek elleni elődöntőre, illetve a franciák elleni fináléra tartogatta. Előbbi meccsen Fabio Grosso szerezte meg a világhírt jelentő gólt, utóbbiból Marco Materazzi egyenlített, aztán a büntetőpárbajban Pirlo elvégezte a feladatát, és belőtte a saját tizenegyesét.
Pirlo és a Milan kapcsolata 2011-re fáradt el, és érdekes módon a piros-feketék drukkerei közül sokan csak legyintettek, mikor megtudták, hogy a karmester a Juventushuz igazol. Lassú, motiválatlan, haszontalan – nagyjából ilyen jelzők hangzottak el vele kapcsolatban, ehhez képest a Zebráknál Pirlo újjászületett, és nyert zsinórban négy bajnoki címet, mellé pedig egy olasz kupát és két Szuperkupát, illetve részese volt a 2015-ös Barca elleni, 3-1-re elbukott BL-döntőnek.
A válogatottal a 2012-es Eb-n ezüstérmes lett, valószínűleg sokak fejében megvan még a pillanat, amikor az angolok elleni negyeddöntő tizenegyespárbajban Pirlo már-már pofátlanul lazán panenkázta be a labdát Joe Hartnak. Abban a mozdulatban minden benne volt, amiért Pirlót szeretni lehetett.
755 klubmeccs, 116 válogatottság, 86 gól és 18 trófea, ezek a számok állnak Pirlo mögött, na meg egy szédítő karrier, amely a sportág művészei közé emelte. Hiányozni fog.
