Foci

“Király vagyok, Király vagyok, Királynak születtem” – egy legenda vonul vissza ma este

Talán kicsit messziről indítom, de hamar megérkezünk a legtöbb magyar válogatott meccsen játszó labdarúgónkhoz, aki kedd este utolsó meccsén lép pályára a nemzeti tizenegyben. Miért jár manapság meccsre valaki Magyarországon?

  • hagyomány: már a dédapa is szurkoló volt, egyszerűen nem lehet mit tenni, levakarhatatlan az a kényszer, hogy a kedvenc klubcsapatunk, vagy a válogatott meccsein ott legyünk.
  • hangulat: itthon sajnos ezt elég ritkán lehet megtapasztalni, de épp a sikeres Eb- szereplése miatt a válogatott meccseken most nemzetközi szintű hangulat van.
  • egyéniségek: és itt meg is érkeztünk Király Gáborhoz. 

Király nem úgy lett egyéniség, hogy ezt tudatosan felépítette, nem azért hordott mackóalsót, mert így akart kitűnni, hanem, mert egyszer szerencsét hozott neki. Mindig azt mondják, a kapusok bolondok, de ő nem bolond, nagyon is tudja, mit csinál, a meccseken koncentrál, nem borul el az agya, pályán kívül sincsenek olyan megnyilvánulásai, mint például Szűcs Lajosnak, aki néha tényleg kicsit őrültnek tűnt.

Igaz, Dombi Tibi azt mondta Királyról

arra emlékszem, amikor még nagyon fiatal volt, azzal kergette őrületbe az edzőket a meccseken, hogy közelről, teljes erővel nekidobta a labdát a kapufának és onnan vágódott a mezőnybe a játékszer. Ilyen volt nála olykor a kidobás, de aztán erről hamar leszokott. Mivel kapus, ezért nyilván kissé bolond is volt, de ez már rég nem jellemző rá, mostanra egy vérbeli profi vált belőle.

Jobb, mint Oliver Kahn

Király Gábor 1976-ban született, 12 évvel később pedig már játszott az U12-es csapatban. Innentől kezdve folyamatosan, minden korosztály válogatottjába beválasztották. 1993. november 1-én aláírt profi szerződését a Haladásnál. 1997-ben három éves szerződést kapott a Hertha BSC-től, a német klub 100 ezer eurót fizetett érte. Kezdetben második számú kapus volt, aztán 1997. szeptember 28-án a Köln ellen már kezdett, és csapata megszerezte első győzelmét. Ezután Király megragadt a csapatban, és ez két évig így is maradt, míg 2000 februárjában meg nem sérült. Emiatt hét mérkőzést kihagyott.

Király második szezonja tökéletes volt, 1999-ben harmadik lett a csapat, tíz BL meccsen védett. Legemlékezetesebb meccse az AC Milan elleni csoportmérkőzés volt, ahol bravúrjainak köszönhetően a BL-újonc Hertha 1-1-et ért el a San Siroban.

A Gazetta a mérkőzés legjobbjának választotta, míg a Bayern akkori alelnöke, Karl-Heinz Rummenigge a TM3 csatorna élő adásában ezt mondta róla:

Király a gólvonalon jobb, mint Oliver Kahn. A kifutásoknál pedig már most Európa legjobbja.

2001 januárjában az Arsenal akarta megszerezni Királyt, de a Hertha 7,5 millió euróért engedte volna csak el. Az Arsenal utolsó ajánlata 5 millió euró volt, így Király maradt. Ezen kívül voltak csapatok, akik meg akarták szerezni (AC Milan, Fiorentina, Real Madrid, Chelsea FC), de a Hertha nem adta.

A 2003/2004-es szezon tavaszi idényére a hat évig cserekapus Fiedlert nevezte első kapusnak Meyer edző, ráadásul Király az év végén a válogatott edzésén megsérült. Király végül hét év után távozott Berlinből. A Hertha edzője utolsó mérkőzésen 13 percre becserélte a Köln ellen, a szurkolók egy nagy transzparenssel köszöntötték a pályára lépő Királyt:

 Hét évig Királyunk voltál, Köszönjük Gábor!

2004-ben leigazolta a Crystal Palace, nagy vágya volt, hogy kipróbálja magát Angliába. A próba jól sikerült, 2005-ben úgy lett a Premier Leauge második legjobb kapusa (Petr Cech mögött), hogy csapata kiesett az első osztályból. Angliában védett még a West Ham United, az Aston Villa és a Burnley csapatában. 2009-ben visszatért Németországba, majd 38 évesen újra Angliában kötött ki, a Fulhamnél.

2015-ben pedig

18 külföldön töltött év után hazaszerződött anyaegyesületéhez, a Szombathelyi Haladáshoz.

A magyar válogatottban

1998-ban mutatkozott be, Ausztria ellen első labdaérintésével Toni Polster tizenegyesét fogta, a magyarok pedig 3-2-re nyertek. A meccs után emlékezetes nyilatkozatot adott:

Sok türelmet kérünk mindenkitől, egész Magyarországtól, de dolgozunk én úgy érzem

-mondta Király 1998-ban. Amikor pedig a belgák ellen kiestünk az Eb nyolcaddöntőjében, Király így nyilatkozott elcsukló hangon:

Büszke vagyok arra, hogy itt lehettem, a nagyszínpadon, hogy úgy mondjam, az Európa-bajnokságon, a foci nagyszínpadán. Ennek a csapatnak a részese lehettem, egy kitűnő társaságban, kitűnő szurkolókkal. Egy szenzációs ország, akik mögöttünk álltak.

Azt is hozzátette, köszönik a türelmet, amit még 1998-ban kért. (ITT a két videó egyben, az első válogatott meccse utáni nyilatkozat, és az utolsó tét meccse utáni nyilatkozat)

Király pályafutása az Eb szerepléssel lett teljes. Miközben klub szinten komoly sikereket ért el, a válogatottal inkább csak a kudarcokban volt része. Persze nem csak neki, mindenki másnak is, aki az elmúlt 30 évben pályára lépett a nemzeti csapatban.

Óriási szerepe volt a kijutásban, magabiztosan védett mind a két meccsen, a kinti, Norvégok elleni csata első perceiben pedig hatalmasat védett. ( Ez volt egyébként Király 100. válogatott meccse.)

Ezzel lendületet adott a csapatnak, de legalábbis nem úgy kezdtük ezt a selejtezőt, mint a 97-es Jugoszlávok elleni vb-pótselejtezőt, ahol már a második percben hátrányba kerültünk.

Az itthoni selejtezőn is volt egy nagy védése, ami után Hajdú B. István ezt a legendássá vált mondatott eresztette el:

Ez Magyarország. Itt a Király vasárnap nem nyit kaput, zárva tartunk kérem.

Kijutottunk. Király pedig az Eb első 40 év feletti játékosa lett. És jól védett, nagyon jól, magabiztos volt, akadtak bravúrjai és torna egyik sztárja lett. Kanadában szürke mackó nadrágban vezettek műsort, cikket írt róla a The Guardian, mindenki imádta őt, mindenki tisztelgett előtte.

Ő pedig élvezte ezt, olyan dolgokat csinált, amiket eddig nem láttunk tőle, parodizálta Ronaldot, szórakoztatta a közönséget.

Ebben a videóban nagyjából benne van az, hogy milyen volt Király Eb-je:

“Mackója susogáását”

Külföldön nagy hagyománya van annak, hogy egy játékosról dalt írnak. Nem is feltétlenül a legjobbakról, erre jó példa volt az Eb, ahol egy világ ismerte meg Will Grigg nevét:

Itthon inkább ez akkor történik, ha valakit szidni, vagy heccelni akarnak. Illés Béláról, Lipcsei Péterről, Gera Zoltánról is születtek rigmusok, de egyik se pozitív, nem is idézném most ezeket. Egyszer hallottam egy dalt a korábban Újpestben focizó Vaskó Tamásról:

Ó a Vaskó Tamás, ha ilyen sportos lennék, minden nőt megkapnék, minden nőt megkapnék, ó a Vaskó Tamás.

Nem egy bonyolult szerzemény, mégis előre mutató.

Szóval kevesen mondhatják el magukról, hogy dalt írtak róluk, Király Gábor mégis ilyen. A dal nem valószínű, hogy ott lesz a 2017-es Music Awards-on, de nem is ez volt a cél:

A védését meg a rúgását, mackójának susogááását, 100 milláért nem adnám, még Ronaldoért sem adnám.

Király vagyok, király vagyok, királynak születtem. A kapuba, a kapuba, labdát nem engedtem.

Búcsúzik

Király Gábor augusztus 2-án lemondta a válogatottságot, 107-szer játszott a nemzeti tizenegyben, ezzel rekorder. 18 éven keresztül volt a válogatott tagja, 40 évesen döntött úgy, hogy vége:

A motivációm és az elkötelezettségem most is megvan, de a profi labdarúgásban eltöltött 24 év nem múlt el a testemben nyomtalanul(…) Nem lehet méltóbb a búcsú egy olyan Európa-bajnoki szereplésnél, ami igazi futball lázat váltott ki és rengeteg örömöt okozott a magyar embereknek és ami után ismét visszakerült a magyar labdarúgás az európai „nagyszínpadra”.

Kedd este 19:45-kor lép pályára a magyar csapat Svédország ellen, ahol elbúcsúzik a válogatottól Király mellett még a 94-szeres válogatott Juhász Roland, Vanczák Vilmos és Hajnal Tamás is. Utóbbi kettő csak a lelátóról nézi a meccset.

Király Gábor

 

Született: 1976. április 1., Szombathely

Posztja: kapus

Válogatottbeli mezszáma: 1

Válogatottság/gól: 107/0

Jelenlegi klubja: Szombathelyi Swietelsky-Haladás (2015-)

Korábbi klubjai: Haladás VSE (1993-1997), Hertha BSC (1997-2004), Crystal Palace (2004-2007), West Ham United (2006), Aston Villa (2006), Burnley (2007-2009), Bayer Leverkusen (2009), TSV 1860 München (2009-2014), Fulham (2014-2015)

Legnagyobb sikerei: kétszeres Német Ligakupa-győztes (2001, 2002), Német Kupa-döntős (2009), ötszörös Magyar Aranylabda-díjas (1998, 1999, 2000, 2001, 2015), az év legjobb magyar labdarúgója (1998, 2015), a Bundesliga legjobb kapusa (1998-1999), Grosics Gyula-díjas (2012)

Csúcsok: magyar válogatottsági rekorder (2016 májusa óta, legidősebb Európa-bajnokságon pályára lépett játékos (2016 júniusa óta)

A magyar labdarúgó-válogatottban legtöbbször szerepelt futballisták rangsora: 1. Király Gábor (1998-2016) 107 alkalommal 2. Bozsik József (1947-1962) 101 3. Juhász Roland (2004-2016) 94 4. Gera Zoltán (2002-) 93 5. Fazekas László (1968-1983) 92 6. Grosics Gyula (1947-1962) 86 7. Puskás Ferenc (1945-1956) 85 8. Garaba Imre (1980-1991) és Dzsudzsák Balázs (2007-) 82-82 10. Mátrai Sándor (1956-1967) 81

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik