A magyar válogatott kedd esti, mocsadék időjárási körülmények közt – négy fok, és orkánerejű szél, olyan, hogy még a pontrúgásoknál sem sikerült megállítani a labdát – megrendezett első világbajnoki selejtezős csoportmeccse után azt találtuk írni, örülhetünk a 0-0-ás döntetlennek, mert a házigazdák közelebb álltak a győzelemhez.
Bernd Storck is úgy látta, gyenge meccset játszottunk. Ettől még a 88. percben akár meg is nyerhettük volna a találkozót – fenti képünk is ezt a pillanatot örökítette meg – és akkor most senki sem fogná a fejét.
Tudomásul kell venni, egyénileg nézve a magyar labdarúgó válogatott játékosainak erősségeit, könnyebben és az utóbbi időben eredményesebben játszik szervezett védekezésre épülő kontrajátékot nála magasabban jegyzett válogatottak ellen, minthogy 90 percen keresztül uraljon egy mérkőzést, kapujához szögezze és felőrölje ellenfelét.
Úgy végképp nehéz bedarálni egy olyan szívós és egyre tudatosabb futballra képes ellenfelet, mit a feröeri,
- ha nincs összeköttetés a védelem és a középpálya között, ha nincs Gera Zoltán
- ha Fiolának egyetlen meccs sem, Dzsudzsáknak, Némethnek, Szalainak tétmeccs nem volt a lábában kedd estig,
- ha Kádár, Elek, Lang, Guzmics fejé a klubváltáson, vagy annak lehetőségén jár az átigazolási piac zárása miatta vb-selejtező előtti egy-két hétben.
Továbbra is állítjuk; a realitás a csoport harmadik helye és csak akkor van esélye a kijutásra, ha hozzuk a papírforma, vagy annak gondolt mérkőzéseket és a két csoportfavorit, Svájc és Portugália ellen egy-egy meglepetés győzelmet is elérünk.
Erre legközelebb október 7-én, Svájc ellen lesz lehetőség. Addig legalább mindenki megnyugszik és megmelegszik régi-új klubjában és még az Arabian Gulf League is elkezdődik.
Fotó: Szalay-Berzeviczy Attila/24.hu
