A Honvédelmi Minisztérium sportállamtitkársága „Párizs értékelése és a sportirányítás új stratégiájának bemutatása” címmel hívott össze sajtótájékoztatót csütörtök délutánra. A Puskás Aréna sajtótermében Dr. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár nagyjából ugyanazt prezentálta, amit a múlt héten a nagy egyesületek vezetőinek, és a sportági szakszövetségek vezetőinek egy Siófokra összehívott eseményen már megtett.
Párizs után elsőként Orbán Viktor értékelte emlékezetes módon az olimpia eredményeit. Gulyás Michelle utolsó napi öttusa olimpiai aránya után a miniszterelnök emlékezetes módon annyit üzent a sportállamtitkárnak, hogy „maradhat”, majd a Nemzeti Sportnak adott exkluzív interjújában a 2028-as célt is kijelölte, miszerint Los Angelesben a legjobb 10 között kell végezzen Magyarország az éremtáblán.
Ebből a kiinduló helyzetből nézve vártuk az államtitkári bemutatót. Csütörtökön a sportállamtitkár elöljáróban kifejtette, hol, hányszor, milyen keretek közt találkoznak a magyar sport vezetőivel, hogyan hallgatják meg a közvetlenül a sport frontvonalában dolgozókat, így valójában nem a sportirányítás új stratégiájáról, hanem a magyar sport, főképp az olimpiai sportágak 2025-28 közötti négy éves ciklusáról beszélt.
A részben európai vezető sportnemzet státuszunkat fenyegeti a világ sportjának átalakulása, az, hogy egyre több ország szeretne sikeres, éremszerző lenni. Birkózásban például Rióban 60, míg Párizsban 24 százalékát nyerte európai sportoló. Ettől még sikeresként könyveltük el a párizsi olimpiát
– fogalmazott Schmidt.
A következő olimpiára készülve öt kategóriát állapítottak meg sportáganként, annak függvényében, milyen eredményt várnak tőlük Los Angelesben. Ezzel arányosan osztják el a Nemzeti versenysport fejlesztési program (ez a régi KSF) forrásait is, összesen 17,72 milliárd forintot. A kategóriák a következők:
- 1. kategóriába az arany-, ezüst-, bronzéremre esélyesek kerültek (úszó, kajak, vívó, birkózó vízilabda, öttusa, tekvondó szövetség)
- 2. kategóriába az éremesélyesek tartoznak (atlétikai, sportlövő, triatlon, kerékpáros, vitorlás, cselgáncs, ökölvívó és korcsolyázó szövetség)
- 3. kategóriába pontszerzésre esélyesek kerültek (torna, asztalitenisz, ritmikus gimnasztika, kézilabda szövetség)
- 4. kategóriában a potenciális kvótaszerzők várnak (lovassport, hegy- és sportmászó, íjász, jégkorong, röplabda, műugró, tenisz, evező, sí, snowboard, kosárlabda, súlyemelő, szörf, tollaslabda, szinkronúszó és fallabda szövetség)
- az ötödik katagóriát pedig azok képviselik, akiktől kvótát sem vár az államtitkárság (golf, rögbi, gyeplabda, görkorcsolya és gördeszka, szánkó, hullámlovas, labdarúgó, amerikaifutball, baseball és softball, valamint curling szövetség).
A legnagyobb változás a tekvondóé, amely az első kategóriába ugrott fel.
Aztán arról beszélt, hogy van, lehet erre egyáltalán esély:
- a tervezés és fejlesztés erősebb monitoringjával,
- az egyéni tehetséggondozással,
- és az általános tudományos háttér, a sportági módszertan fejlesztésével.
A sportállamtitkár kevesebb indokolatlan külföldi edzőtábort vizionált, helyette a több, kiváló felszereltségű hazai edzőkomplexumot helyezné előtérbe, úgymint a legújabbat, a sukorói Kovács Katalin Akadémiát. Összességében a maagyar sport sikerként könyvelheti el, hogy vérzivataros időkben sem csökkent, hanem még nőtt is a pénzügyi támogatása az előző évhez képest. Ezért cserébe viszont jóval nagyobb ellenőrzést, sűrűbb monitorozást ígért Dr. Schmidt Ádám.
Mindezt egy egyelőre még csak tervezett, 2025-re szóló éves költségvetéssel támasztaná meg, mivel az országgyűlés még nem fogadta el az alábbi számokat.
