„2024. április 6-án egy oktatásra szerveződött csoport szerette volna használni a tatabányai via ferratát, ezt azonban a vasalt utakat üzemeltető, magát a Tatabányai Alpin Sportklub képviselőjének kiadó Kovács Tamás tettlegesen megakadályozta. A felfelé mászó csoport előtt megbontotta az utat, így a csoportnak nem volt más választása, mint hogy visszaforduljon” – tette közzé honlapján a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség.
A sportszervezet döbbenten áll a történtek előtt, és mélységesen elítéli azt, továbbá „a legmesszebb menőkig elhatárolódik Kovács Tamás tevékenységétől, amellyel rendkívüli károkat okoz a hazai mászóközösség megítélésének, aláássa a szövetség sokéves munkájának eredményeit”. A szövetség ezért azonnal etikai vizsgálatot kezdeményezett az ügyben.
A hegymászó, túrázó körökben komoly vihart kavart történetet, az arról készült videót bárki megnézheti. A filmet a túravezetésben megakadályozott Treszl Gábor tette közzé, az ügyben tett feljelentés mögött is ő áll.
A Tatabányai Rendőrkapitányság kérdésünkre megerősítette, hogy volt feljelentés az ügyben, ám egyúttal annak elutasításáról is beszámolt:
Vizsgáltuk a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúját, a feljelentés elutasításra került. Az ügyben nem történt gyanúsítotti kihallgatás
– közölték válaszukban.
A hegy mindenkié. Vagy mégsem?
A már említett Kovács Tamás a 24.hu megkeresésére azzal érvelt, hogy „Tatabánya önkormányzata európai uniós forrásból építtette a Kő-hegyi vasalt utakat. Cégemet, a Vértes Alpintechnika Kft.-t bízta meg a tervezéssel, kivitelezéssel, majd az üzemeltetéssel, karbantartással is.
A várossal kötött üzemeltetői szerződésünk értelmében, amelyet az úthasználat hivatalos házirendje is tartalmaz, a vasalt utak üzleti célú használata más számára nem engedélyezett.
Kovács elmondta, a Gerecse-kapuja látogató központ 2015 és 2018 között épült, hat éve vált teljessé, és a város eleve arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem szeretne költeni az üzemeltetésre, karbantartásra, a későbbiekben szükségessé váló felújításra. Ezért kötött az önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő Agora Sport és Szabadidő Közhasznú Nonprofit Kft. mint tulajdonos már az első pályaszakasz átadásakor üzemeltetői, karbantartói szerződést Kovács cégével.
„A megállapodásunk értelmében bárki, aki egyedül, párban, baráti társasággal érkezik és előírás szerinti biztonsági felszerelést is hoz magával, saját felelősségre ingyen használhatja a via ferrata útjainkat. Viszont a cégem rendelkezik a hivatalos túravezetés és az eszközkölcsönzés kizárólagos jogával, ugyanis az üzemeltetés, karbantartási munkák évente nagyjából ötmillió forintra rúgó anyagi hátterét ezeknek a szolgáltatásoknak a bevétele biztosítja. Lehetetlen minden olyan egyéni vállalkozót kiszűrni, aki ennek ellenére egyéni üzleti céllal oktatást, túravezetést szervez a vasalt utakra. Ezért
az internetes hegymászó csoportokat pásztázzuk, és amikor észrevesszük, hogy valaki ezt teszi, levélben, vagy privát chatben felvesszük vele a kapcsolatot és értesítjük, hogy a tulajdonossal kötött szerződésünk értelmében csak cégemen keresztül van erre módja, egyébként nem engedélyezett
– adott betekintést Kovács Tamás az ellenőrzés nehézségeibe.
Kérdéseket intéztünk az Agora Nonprofit Kft.-hez. Lukács Zoltán ügyvezető válaszlevelében arról tájékoztatott, hogy
- 2015-ben kötött az önkormányzat cége szerződést a Vértes Alpintechnika Kft.-vel,
- az üzemeltetést azóta is ez a cég végzi,
- az egyéni használóktól nem szedhetnek és – úgy tudja – nem is szednek díjat,
- a szerződésük a mászó felszerelés bérbeadására és a mászóútvonalakon szervezett csoportos túrák vezetésére viszont kizárólagosságot biztosít Kovács vállalkozása számára.
Lukács megerősítette Kovács azon állítását is, hogy
A tatabányai via ferrata ingyenes használata kapcsán a vasaltutak.hu honlap (amely főként a Kovács által épített/üzemeltetett pályák és azok használati feltételeinek bemutatását végzi) azt írja, hogy „Magyarországon a vasalt utak használata természetvédelmi engedélyhez kötött. (…) Ha még nem rendelkezel a mászáshoz engedéllyel, legegyszerűbben úgy juthatsz hozzá, hogy Vasalt Utas Kártyát igényelsz. (…) A kártya akkor válik érvényessé, ha az éves tagsági díj beérkezett az egyesülethez.”
Az egyesület szó jelen esetben a Tatabányai Alpin Sportklubot takarja, és a klub saját számlaszámára kellene utalni a kártya díját, ami 6000 forint, ami egy naptári évig érvényes és baleset-biztosítást is tartalmaz az összes helyszínen (Tatabánya, Csesznek, Cuha-völgy, Demjén, Felsőtárkány, Sárospatak, Esztramos).
Az Alpin Sportklub szintén Kovács Tamáshoz köthető. Ez abból is kiderült, hogy a szervezet telefonszámaként a saját mobilszáma van feltüntetve, honlapjaként pedig a vasaltutak.hu van megadva. A klub tevékenységét úgy írja le, hogy via ferrata oktatást és felszerelés-biztosítást vállal Tatabányán, Cseszneken, Cuha-völgyben és Móron. Emellett kalandparkokat üzemeltet Budapesten az Orczy Kalandparkban, Tatán az Old Lake Kalandparkban és Mosonmagyaróváron a Szigetköz kalandparkban. De sziklamászó tanfolyamokat és külföldi via ferrata túrákat, továbbá csapatépítő-programokat is szervez gyerekeknek és cégeknek.
Ilyen nagy üzlet lenne a hegymászósport?
A 2013 októberében alapított Alpin Sportklub az Opten adatai szerint nonprofit szervezet, „egyéb sporttevékenységet” folytat, jelenleg három alkalmazottja van. 2020-ban 25,2, 2021-ben 57,06 milliós nettó árbevétele 2022-ben nulla forintra csökkent. Ugyanezekben az években Kovács vállalkozása, a Vértes Alpintechnika Kft. 43,5, 18,4 és 61,6 millió forint nettó árbevételt jelentett le.
Treszl Gábor bejegyzésében maga is elismeri, hogy valóban
„Kis létszámú, elméleti és gyakorlati oktatást szerettünk volna tartani. Néhány napja, egy egyesületi email címről valaki, a via ferrata karbantartójának nevezve magát, semmilyen módon nem azonosítható legitimáció mellett megkeresett, hogy a területükön képzés, és túravezetés nem végezhető senki által, csak általuk, továbbá csak a tőlük bérelt felszereléssel használható a via ferrata” – írja.
Treszl az utak használati feltételeit leíró házirendet is „önkényesnek” tartja, mert szerinte Kovács „nem deklarálhat benne jogellenes, korlátozó intézkedéseket, ami egész Európában példátlan lenne, hogy amíg a minisztérium és az önkormányzatok rengeteg pénzt ölnek ezeknek az utaknak a kiépítésébe, a sport népszerűsítésére és a turista tömeg megmozgatására, addig ő ezeket kizárni igyekszik, önhatalmúlag saját jogkört adva magának erre.”
Kovácsnak a házirend állítólagos láthatatlanságára megvan a válasza. Honlapunkkal azt közölte, „a szerződésen alapuló házirend minden pálya elején jól látható helyen megtalálható, QR-kód formájában letölthető. Ezt a megoldást a fogyasztóvédelem ellenőrizte és elfogadta.” Egyébként a honlapján is olvasható.
Treszl szakmáját tekintve egyébként mentőtiszt, és csak szabadidejében oktat mászókat. Honlapunk azzal a kérdéssel kereste meg, miért tartja önkéntesnek a házirendet, miért gondolja azt, hogy ingyen vihet oda üzleti céllal csoportokat?
„Amikor elindult a honi via ferraták építése, a minisztérium részéről Dr. Rácz András államtitkár úgy fogalmazott, hogy az európai forrásból, illetve közfinanszírozásból készült vasalt útjaink bárki számára ingyenesen használhatóak lesznek. Épp olyan státuszba kerülnek, mint a tanösvényeink, sőt, még természetvédelmi engedélyre sincs szükség hozzá, mint a sziklamászók esetében. Ennél fogva a mászótársadalom nem érti, hogyan jöhet létre legitim módon olyan szerződés, ami az európai működési normákkal, szokásokkal, továbbá az államtitkár úr deklarációjával szembe menve minden egyesületet, vállalkozót, hazai és nemzetközi szervezet képviselőjét és csoportjait önkényesen kirekeszti a tevékenység alól.
Hovatovább a Kovács által hivatkozott szabályzat a bérlést és a túravezetést tiltja mások számára, míg én oktatási céllal mentem oda. A kettőt pedig véletlenül sem szabad összemosni. A túravezetés rendkívül komoly, szigorú nemzetközi végzettséghez kötött. Magyarországon tíz fő alatti azok száma, akik rendelkeznek ilyen vizsgával. Őket a szövetség nyilvántartja. Sem én, sem Kovács Tamás nem vagyunk köztük
– érvelt Treszl Gábor. Hozzátette, Kovács épp úgy szervez más által üzemeltetett helyszínre programokat.
Kovács állítja, „a házirend nem az én kitalációm, hanem az önkormányzat cégével kötött megállapodásom szerves része. Valóban van egy-két magánvállalkozó, mint Treszl, akinek az üzleti érdekeit sértheti a kizárólagosságom, de mellettük évente tízezrek élvezhetik a mászást”.
Az üzleti modellre analóg, bárki számára érthető példájaként azt hozza fel, hogy „a Pálvölgyi-barlang az államé, de van egy üzemeltető cég, amely viseli a költségeket, cserébe rajta kívül más nem vihet oda vendégeket, nem szervezhet túrákat.”
Kovácstól végezetül azt kérdeztük meg, nem gondolja-e túlzó, életveszélyes reakciónak azt, hogy mivel Treszl és csapata a felszólítása ellenére sem hagyta abba az oktatási tevékenységét, sőt megkezdték a mászást, nemes egyszerűséggel elkezdte lebontani a fentebb lévő szakaszán a vasalatot.
Egy tartóbilincset távolítottam el az egyébként gyerekek számára mászható pályáról, amitől a továbbjutás nem válik lehetetlenné, csak megnehezíti azt. A TÜV-szabályzat szerint 6 métert nem haladta meg a tartóbilincsek távolsága. A 16 mm-es acélsodrony, aminek 12 tonna a teherbírása, anélkül is megvédi a hegymászókat a zuhanástól. Olyan megoldást választottam, ami a laikus számára elrettentő lehet, de a pálya biztonságát nem befolyásolja. Ettől függetlenül ma már másképp döntenék és a hatósági intézkedés eszközét választanám
– válaszolta.
Nincs szabályozás, kaotikus a helyzet
Ha eddig nem derült volna ki, mindkét fél másképp értelmezi a kialakult helyzetet, mert mást és mást olvas ki a szerződésekből, a meglévő szabályokból.
Pintér László, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség kommunikációs igazgatója például egy álláspontot képvisel Treszl Gáborral a tartóbilincs leszerelésével kapcsolatban.
„A Treszl Gábor által közzétett videó alapján igenis valós sérelemről van szó. Egy tudottan kezdőkből álló csoport előtt, amelynek tagjai már benne vannak az útban, megbontani az életük védelmére felszerelt, személyes biztonságukat garantáló vasalt utat – nos, ez véleményünk szerint jócskán túlmutat a vélt sérelmen. Rendőrségi/bírósági eljárásnak lesz feladata eldönteni, hogy jogilag milyen kategóriába esik Kovács Tamás cselekedete” – írta Pintér hivatalos megkeresésünk kapcsán.
A szövetség arról is tájékoztatta honlapunkat, hogy a magyarországi via ferrata útvonalak helyzete azért kaotikus, mert többségüket állami, természetvédelmi területen van, más és más építette, illetve üzemelteti – hol önkormányzat, hol állami cég, hol magánszemélyek/vállalkozások. A használatukra vonatkozólag nincsen sem szövetségi, sem általános állami szabályzás, nem is szabályzathoz kötött tevékenység. Csak ajánlások léteznek a via ferrátákon történő biztonságos mozgáshoz, amelyek használata általában ingyenes. Egyetlen hazai ferráta van, amely saját erőből, magánterületen épült, itt az üzemeltető egyesületbe történő belépéssel lehet használni a vasalt utat. A via ferrátákhoz kapcsolódó szolgáltatásokért, mint amilyen a felszerelésbérlés vagy vezető igénylése, már természetesen fizetni kell.
A rendőrség közben – miként fentebb írtuk – már le is zárta az eljárást. A szövetség kérdésünkre ugyanakkor megerősítette, hogy ez a tény nem írja felül az etikai vizsgálatot, amelyet ettől függetlenül lefolytatnak Kovács Tamással szemben.
