Áll a bál az egyik legeredményesebb olimpiai sportágunkban, az öttusában. Pár nappal ezelőtt a sikeres világbajnokság után, Dr. Tibolya Péter a Sportrádióban fakadt ki Kállai Ákosra, a női szövetségi kapitányra, majd az UTE-szakosztályvezető megszólalását követően egy nappal a jelen legjobb női versenyzője, az alexandriai vb egyéni második helyezettje, Gulyás Michelle tette meg a Hazafutásban ugyanezt.
Hogy nem újkeletű, hanem régebbi, egyre jobban gennyesedő fekélyről van szó, azt a két érintett után egy honlapunk birtokába került, öttusasportolóktól érkező levél is megerősítette.
A hosszú írásban a magyar öttusázók, nők és férfiak, és nem csak a válogatottak, hanem en bloc, úgy általában mindenki, a Magyar Öttusa Szövetségben és a válogatottnál folyó munka hiányosságait kérik számon, megkérdőjelezik a szakmaiságot, a szövetségi kapitányok erkölcsi, morális gyakorlatát.
Etikai, erkölcsi, és szakmai vádak
A levél arról számol be, hogy miután a korábbi elnök, Bretz Gyula egészségügyi állapotára tekintettel lemondott a Magyar Öttusa Szövetségben betöltött elnöki posztjáról, majd a májusi közgyűlés elnöknek választotta dr. Simicskó Istvánt, alelnöknek dr. Vidoven Árpádot és új elnökségi tagjának Beke Zsuzsannát, a megújult elnökség június 1-én nyílt napra invitálta az öttusázókat, és egyben arra kérte őket, gyűjtsék össze és küldjék el az elmúlt időszakban felmerülő kérdéseiket.
Nos, a versenyzői bizottság nem hezitált, összeszedte a kérdéseket és gondolatokat, és azokat a kérdező nevének feltüntetése nélkül válaszlevélben eljuttatta a Magyar Öttusa Szövetség számára. A szerkesztőségünkbe küldött levelükben magyarázatként azt írják, azért nem írták alá, mert:
Az előző évek tapasztalatai alapján a sportolók a kérdéseiket névtelenül tették fel, ismerve a sportágban uralkodó viszonyokat. Félve az esetleges megtorlásoktól, félve a válogatott keretekben betöltött helyük elvesztésétől.
Egészen pontosan 59 sportolói kérdés, és állítás érkezett a szövetségbe. A számos szakmai meglátás mellett a legkeményebb felvetések, kérdések a következők voltak:
- Egy kapitánynak pedagógusnak is kell lennie. Olyan hangulatot kell teremtenie, ami motivál, nem degradálja a másikat. A versenyzőket lelkileg megerősíteni kell, nem pedig elvenni a kedvet az egésztől leereszkedő stílussal. Ha a vélemények ütköznek, akkor abból ne hatalmi szóval való döntés, hanem ész érvek és konstruktív megbeszéléssel a többség érdekeit szem előtt tartó döntés szülessen.
- Milyen programokkal kívánják a sportolókat a sportban tartani?
- Milyen válogatási rendszert képzelnek el a szövetségi kapitányok a következő két évben a 2024-es olimpiára történő kvalifikációs időszakra? Van-e értelme az utánpótlás-korosztálynak készülnie ezekre a válogató versenyekre, vagy eldöntött tény, hogy a jelenlegi felnőtt keretek kapnak csak lehetőséget? Ki fog garanciát vállalni és milyen formában, amennyiben felmerül, hogy a fiatalabb versenyzők is részt vehetnek a kvalifikációban?
- Miért nem tartja be a MÖSZ több esetben a válogatási elvekben megjelölt szabályokat? Miért nem tartják be a hazai versenyeken a szabályok egy részét (lovaglás sorsolás, vívás – pontozás, visszalépés versenyszámtól)?
- Miért nem tartja be a MÖSZ a MOB etikai szabályzatát (válogatási elvek, versenyek rendezése, olimpizmus egyetemes etikai alapelvei, pártatlanság és objektivitás elve, tisztességes versenyek rendezésének elve, szolidaritás és fejlődés elve, egyenlőség elve, sportolók közreműködése, részvétel, törődés)?
- A szövetségi kapitányok miért csak egyes válogatott versenyzőkkel foglalkoznak, míg másokat teljesen elhanyagolnak, azaz minimális információval sem rendelkeznek versenyzőikről?
- Hogyan értékeli a női szövetségi kapitány azt a tényt, hogy egyes sikeres versenyzők a kapitány általi mellőzöttség miatt hagytak fel az öttusával? Nem tartja-e problémának, hogy az előző évi junior keretéből három fő elhagyta az öttusát?
- A sportágon belül nyílt titok, hogy a női szövetségi kapitány szerelmi és szexuális kapcsolatot folytat egy válogatott versenyzővel, nem merül fel az elfogultság kérdése? Hogy lesz így objektív a válogatás?
- Miért jutottunk arra a szintre, hogy a megfélemlítés mindennapos dolog?
- Évek óta, nem feltétlenül az eredmények döntik el, hogy ki kerül be a válogatott keretekbe a világversenyeken. Sokan ezért abba is hagyták a sportot.
- Miért alakult ki olyan helyzet, hogy a versenyzők nagy része úgy érzi nem a szövetség van a versenyzőkért, hanem éppen fordítva? Az elnökség érzékeli ezt?
Az öttusázók a levélben azt is állítják, a június 1-i egyeztetésen, a válogatott sportolók , az elnökségi tagok mellett, még a szövetségi kapitányok is részt vettek, azonban a sportolói kérdések kilencven százalékára nem kaptak választ. Hovatovább hiába telt el azóta két hónap, a mai napig nem reagált a kérdésekre se szövetségi alkalmazott, se elnökségi tag, se szövetségi kapitány.
A jelenlegi helyzet annyira megromlott, és a problémák évek óta a szőnyeg alá vannak söpörve, hogy veszélyben van a sikeres olimpiai felkészülés, és a sikeres olimpiai szereplés is! A sportolók teljesen elvesztették bizalmukat és hitüket a sportág vezetése felé!
– áll a szerkesztőségbe juttatott levelük végén. A versenyzők azzal zárták soraikat, hogy, a Magyar Öttusa Szövetség válaszának hiányában, a Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play-, sportolói , etikai és esélyegyenlőségi bizottsága is megkapja levelüket, mivel az abban foglalt kérdések érintik az esélyegyenlőséget, a Fair Play-t, és etikai kérdéseket is feszegetnek.
Honlapunk természetesen kérdéssel fordult a szövetséghez. Gallai István főtitkár érdeklődésünkre azt felelte:
A beérkezett több tucatnyi sportolói kérdés, kérés, állítás tényét nem lehet tagadni. Ugyanakkor az is tény, hogy a világbajnokság előtt bő két héttel a tatai edzőtáborban kijelöltünk egy napot, ahol szerettük volna tételesen megválaszolni, átbeszélni a problémákat, megnyugtató megoldást mutatni a sportolók számára. De a vb közelségére, a nyugodt felkészülésre hivatkozva maguk a versenyzők kértek halasztást. A versenyzői bizottságot vezető Gyurka Márk Manó junior öttusázóval keressük az időpontot arra, hogy a közeljövőben elinduljon a párbeszéd, a megoldáskeresés.
