Eldőlt az első dominó, borult szinte minden
Leghamarabb a Lengyel Labdarúgó Szövetség (PZPN) lépett az ügyben, a válogatottnak ugyanis márciusban világbajnoki pótselejtezője lett volna az orosz csapat ellen. Először semleges helyszínt kértek a nemzetközi szövetségtől (FIFA), végül azonban a játékosok és a PZPN is közölte, hogy nem állnak ki a meccsre, ehhez pedig csatlakozott a pótselejtezős ág másik két résztvevője, a svéd és cseh szövetség is. Ezzel döntéskényszerbe került a FIFA, amelynek több orosz szponzorával is szakítania kellett, mivel felfüggesztette az oroszokat.
Eközben Fehéroroszország is támogatta az oroszokat az Ukrajna elleni invázióban, így amikor bejelentést tett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), már mindkét nemzet sportolóit érintette a javaslata: mindenki tiltsa el a nemzetközi versenyekről az orosz és a fehérorosz sportolókat. A focisták után pedig sorban jelentették be a szövetségek a kizárásokat.
Oroszország ezen túlmenően is érzékeny presztízsveszteséget szenvedett a sportvilágban, a röplabda-világbajnokság és több úszóverseny rendezésének jogát is elveszítette, és szinte az utolsó pillanatban jelentették be azt is, hogy mégsem indulhatnak az orosz és fehérorosz sportolók a pekingi téli paralimpián.
A jelenlegi labdarúgó Bajnokok Ligája-szezonban orosz klub ugyan nem jutott tovább a csoportjából, így csapatot nem tudtak kizárni a sorozatból, de ennél jóval fájdalmasabb döntést hozott az európai szövetség (UEFA):
Az UEFA ezen felül az orosz Gazprommal is felbontotta szponzori szerződését, amely a BL mellett a 2024-es Európa-bajnokságot is érintette, és amely sajtóhírek szerint 40 millió euróval támogatta évente a szervezetet.
Az Európa Ligában volt még talpon orosz csapat az egyenes kieséses szakaszban, a Szpartak Moszkva hiába jutott nyolcaddöntőbe, kizárták – ezzel éppen a három magyar válogatott labdarúgót, Gulácsi Pétert, Szoboszlai Dominikot és Willi Orbánt foglalkoztató RB Leipzig járt jól, amely így játék nélkül jutott tovább a következő körbe.
Látványos az is, ami a műkorcsolyázóknál történt: a téli olimpián a női mezőny első négy helyezettjéből három is orosz volt, az ISU most azonban eltiltotta őket.
Van, ahol még maradhattak az oroszok
Akadnak olyan szervezetek is, amelyek engedélyezik a két ország sportolóinak szereplését, de kizárólag függetlenként. A vizes sportágakat tömörítő FINA elsők között döntött így, majd követte a férfi tenisztornákat szervező ATP és a női versenyek rendezéséért felelős WTA, valamint a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) is.
A Forma-1-ben egyetlen pilóta volt érintett, a vezetési stílusa és a molesztálós videója miatt egyébként is közutálat tárgyát képző Nyikita Mazepin, akiről napokig azt gondolhattuk, hogy majd csak a Brit Nagydíjat kell kihagynia (a szigetországban jelezték, nem kérnek az oroszokból), aztán mégis kirakta a Haas, az amerikai csapat ráadásul még a főszponzor Uralkalival is szerződést bontott – a céget Mazepin apja irányítja.
TEAM STATEMENT #HaasF1 pic.twitter.com/5aEXLzYtmV
— Haas F1 Team (@HaasF1Team) March 5, 2022
A Forma-1-es versenyzők közül a négyszeres világbajnok Sebastian Vettel volt az első, aki az orosz invázió kezdetére reagálva azt mondta, nem hajlandó Oroszországban versenyezni, majd kikerült az idei naptárból a szocsi futam, végül fel is bontotta a szervezőkkel az eredetileg 2025-ig szóló szerződést az F1 vezetősége. Ez azt is jelenti, hogy Oroszország hosszú távon verseny nélkül marad.
Eddig egyedül a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség (IJF) döntött úgy, hogy kiáll az orosz sportolók mellett, mert túl radikálisnak tartja a szankciókat. Az IJF álláspontja, hogy a történtekért nem hibáztathatók a sportolók, ezért az orosz cselgáncsozók a szervezet zászlaja alatt indulhatnak nemzetközi versenyeken, és győzelmük esetén az IJF himnusza hangzik fel. Ugyanakkor törölte az összes oroszországi versenyt, valamint elvette Vlagyimir Putyin tiszteletbeli elnöki és nagyköveti tisztségét, míg a Nemzetközi Taekwondo Szövetség megfosztotta az orosz elnököt tiszteletbeli fekete övétől.
Milyen változásokkal jár még a háború?
Nem csak a sportolók, a csapataik is nehéz helyzetbe kerültek. A komoly múlttal, de szerény jelennel rendelkező Schalke 04 labdarúgócsapata ékes példája annak, mennyire kényes is a helyzet. A másodosztályú klubot 15 éve támogatja az orosz Gazprom, amely a kieséskor is kitartott a klub mellett, sőt karitatív munkát is végzett a városban. A Schalke előbb kiállt a cég mellett, majd mégis levette a feliratot a mezéről, végül aztán teljesen szakított vele.
Orosz csapatok külföldi alkalmazottjait is érintik a történések, mivel az orosz labdarúgó-bajnokság légiósai szabadon igazolhatóvá váltak, a Lokomotiv Moszkva és a Krasznodar német edzői, Markus Gisdol és Daniel Farke pedig szerződést bontottak. A kézilabda-Bajnokok Ligájában a férfiaknál a fehérorosz Meskov Bresztet, a női mezőnyben az orosz CSZKA Moszkvát és Rosztov-Dont zárták ki, utóbbi két klub már a sorozat kieséses szakaszában járt.
A kosárlabda Euroligában is kizárást kaptak az orosz csapatok, pedig a Zenit Szentpétervár az ötödik, a CSZKA Moszkva a hatodik, az UNICS pedig a nyolcadik helyen állt. A világ egyik legerősebb hokibajnoksága, a KHL elbukott több Oroszországon kívüli csapatot, az NHL is megszakította vele kapcsolatait, míg a ligát áprilisig szüneteltetni kell a légi útvonalak veszélye miatt, miközben az orosz válogatottnak búcsút kellett intenie a vébétől.
Angliában a Chelsea labdarúgócsapatának tulajdonosa, Roman Abramovics döntött úgy, hogy inkább eladja az egyesületet, mielőtt miatta hurcolnák meg azt. A klub jövője így aztán kérdéses, egyelőre egy jótékonysági szervezet irányítja az egyesületet, amíg az orosz milliárdos nem talál vevőt.
A női teniszezőknél az ukrán Jelina Szvitolina előbb nem akart kiállni az orosz Anasztaszija Potapova ellen Monterreyben, később azonban megváltoztatta a döntését, le is győzte ellenfelét sima két szettben.
Az a küldetésem, hogy egyesítsem a teniszes közösséget az Ukrajna melletti kiállásban
– magyarázta Szvitolina.
Az orosz sportolók közül nem mindenki tűrte szótlanul az őket érintő szankciókat, a focista Artyom Dzjuba azt írta üzenetében, nem érti, miért rajtuk verik el a port.
Az ukrán sportolók egy része közben azt választotta, hogy beáll a hadseregbe, így döntött a Magyarországon élő teniszező, Szerhij Sztahovszkij, valamint az olimpiai és világbajnok bokszoló, Vaszilij Lomacsenko, de készek fegyvert ragadni a nehézsúly korábbi világbajnoknai, a Klicsko fivérek is, akik közül Vitalij az orosz által ostromolt Kijev polgármestere.
A harcokban már több ukrán sportoló, két focista és egy biatlonos is elesett.
Évekkel, évtizedekkel maradhat le az orosz sport
Az jól látszik, hogy a világ minden táján mindenki a maga módján próbál nyomást helyezni Oroszországra, ám nehéz megjósolni, hogy ennek hosszútávon milyen hatása lehet a sportágakra. Az viszont biztos, hogy minden nemzetközi szereplésről történő lemaradás komoly érvágás lesz, mivel ezeken lehet a legtöbbet tapasztalni, tanulni. Ezekről akár évekig is lemondhatnak az oroszok, mint ahogyan arra sincs garancia, hogy a háború végeztével feloldják az intézkedéseket.
Így tehát az orosz sportcsapatok a közeljövőben határon belül maradnak, míg az egyéni versenyzők esetében akadnak kivételek.
A külföldi csapatok orosz sportolói viszont még reménykedhetnek, bár a jégkorongot leszámítva viszonylag kevés az orosz légiósok száma, a kézilabdázók, vízilabdázók, kosárlabdázók egy-két kivételtől eltekinitve hazai egyesületeket erősítenek, a közeljövőben pedig aligha javulhat ez az arány. A világ legerősebb hokibajnokságában, az NHL-ben nem szankcionálták az oroszokat, az ESPN összefoglalása szerint nem is várható, hogy ez megváltozzon bármilyen nyomás ellenére. A cikk egyébként megemlíti, hogy a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) nem vette el a 2023-as világbajnoki rendezés jogát Szentpétervártól – egyelőre.
Az Atalantában Alekszej Mirancsuk gólt lőtt sérülésből való visszatérésekor a Sampdoria elleni bajnokin, őt aligha bünteti meg a klubja, az AS Roma ellen is végig a pályán volt a legutóbbi fordulóban. Persze kérdés, a későbbiekben,lesz-e tiltás valamelyik liga, vagy klub részéről.
A világ amennyire lehet összezár, amivel jelentősen hátráltatja az orosz sport fejlődését, ha sokáig marad ez az állapot, Oroszország lemarad a világ élvonalától, elveszítheti vezető sportnemzet szerepét. Arról nem is beszélve, hogy milyen szponzoroktól, díjaktól és lehetőségektől esnek el a sportolók, csapatok.
Ezt évekbe, évtizedekbe kerülhet helyre hozni a jövőben.
Kiemelt képünkön a pekingi téli olimpián ezüstérmet nyerő orosz jégkorong-válogatott.