Múlt héten két rejtett kamerát találtak a Metzingen női kézilabdacsapatának öltözőjében, ami után rendőrségi nyomozás folyik, és már gyanúsított is van egy azóta már elbocsátott klubalkalmazott személyében.
„A rendőrség nagyon gyorsan talált gyanúsítottat, aki sajnos az edzői stáb tagja volt” – nyilatkozta a Reggeli Startban a korábbi NB I-es futballkapus, Rott Ferenc.
A játékosok a sokk ellenére vállalták a játékot a Bietigheim ellen, utána öt nap szabadságot kaptak, hogy mindenki haza tudjon utazni a családjához. Most találkozik a csapat először, remélem, a történtek ellenére jó állapotban térnek vissza.
A klubvezető elárulta, hogy korábban is történt hasonló eset a csapatával.
„Szoros kapcsolatban vagyunk a rendőrséggel és az ügyvédünkkel, és egy erre szakosodott német szervezettel, amely lelki segélyszolgálatot nyújt a szexuális áldozatoknak. Ez nem az első eset idén a Bundesligában. Szeptemberben egy bajnoki előtt már kamerákat találtak a tusolóban. Akkor nem voltak videófelvételek, mert még előtte felfedezték. Abban bízunk, hogy ez nem egy szervezet, akik együtt dolgoznak, hanem egyéni eset. A héten tartottunk egy konferenciát a klubokkal és a szövetséggel, és innentől még jobban fogjuk figyelni, hogy kik vannak a csapatok körül, és az öltözőket igyekszünk átvilágítani.”
A beszélgetés során szó esett a koronavírussal kapcsolatos problémákról is.
„Rengeteg segítséget kaptunk a német államtól és a szövetségtől is, sok szponzorunk megmaradt; megérezzük, de viszonylag jól átvészeljük a vírust. A német kézilabdában, ellenben például a magyar finanszírozási rendszerrel, saját gazdasági alapon működünk. Csak szponzori pénzekből, jegybevételekből, és az ahhoz tartozó kisebb bevételekből, ezért nagyon fontos a kapcsolattartás a majdnem száz szponzorral, ami nagyon sok időt vesz igénybe. De én ezt teljesen egyedül csinálom, mert szerintem csak így van értelme, ez vezet eredményre.”
Rott Ferenc korábban kapusedző volt a Darmstadt és az Ulm labdarúgócsapatainál, de már több, mint tíz éve a német női kézilabdában dolgozik a Metzingent vezetőedzőként irányító feleségével, Rott Edinával, és ennyi idő után sem vágyik haza.
„Nem voltak megkereséseim Magyarországról, szerintem nem is vagyok tipikusan a magyar közegbe való. Itt egy kicsit a magunk urai vagyunk abban, amit felépítettünk.
Nem nagyon szeretném, ha fentről beleszólnának a munkánkba, és az a tapasztalatom, hogy Magyarországon még mindig a kapcsolatok számítanak túlnyomó részben, nem a szakmai tudás.
