Szűk körű háttérbeszélgetést tartott a Magyar Tenisz Szövetség, ahol Babos Tímea arról mesélt, a 2021-es, számára sikertelen év után hogyan, kivel képzeli el a folytatást, milyen sportcélokat fogalmaz meg 2022-re.
Kifejezetten örül Bondár Anna (WTA 92.), Udvardy Panna (98.), Gálfi Dalma (126.) sikerének, és tisztában van azzal, tavaly sérülés sújtotta, a koronavírus is elkapta és az átlagosnál hosszabban szenvedte meg a betegséget, ezért sok év után Grand Slam-versenyt is ki kellett hagynia, az olimpián sem indulhatott, egyszóval egyáltalán nem úgy alakult az éve, ahogy azt elképzelte.
„A karanténokat minden téren megszenvedtem, tavaly Ausztráliában kezdődött, akkor is rettentő szigorú szabályokat írtak elő a szervezők. Charlestonban aztán magam is elkaptam a vírust, 11 napot kellett egy idegen szobába bezárva eltöltenem. Ezért a hat hónapos kihagyás után végképp nem éreztem azt, hogy az újrakezdésnél ezt a tortúrát Ausztráliában megint át kell élnem” – fogalmazott Babos a 2022-es évkezdésről. A beoltottságára irányuló újságírói kérdésre azt felelte:
„Nem hiszem, hogy ez a közvéleményre tartozik, ám valószínűleg a következő időszakból, hogy hol tudok rajthoz állni, és hol nem, ki lehet majd találni a választ.”
Az elmúlt év pozitívumaiként azt említette, hogy a francia edzőjétől elvállt, új alapokra helyezte a táplálkozását, saját magára főz, a fizikai felkészítését a barátjára bízta. „Olyan erőnléti állapotban vagyok, amilyenbe talán még soha.
Korábban mindig megkaptam, hogy kövér vagyok, még a korábbi edzőm, a pszichopata Thomas Drouet is 2-3 kilót követelt rajtam. Hát tessék, most a változtatások következtében hét kilót fogytam. Úgy érzem az új módszerektől robbanékonyabb, gyorsabb vagyok. A legfontosabb változás tán mégis az, hogy 19 éves korom után újra a legjobb magyar edzővel, édesapám irányításával készülök. Némi túlzással újra megtanultam vele teniszezni
– fogalmazott.
Kérdésünkre, miszerint, ha édesapját tartja a legjobb magyar edzőnek, akkor az elmúlt kilenc évben miért nem Babos Csaba irányította a felkészülését, azt felelte:
„Tízéves koromtól dolgoztunk együtt, messze nem olyan szuper körülmények között, mint amit a szövetség jelenleg biztosít számunkra. Akadt olyan időszak, amikor mínusz két fokban szabadtéren, betonon játszottunk, térfélcserénél az otthon elkészített meleg teát kortyolgattuk a termoszból, hogy átmelegedjen kicsit a kezünk, ne fagyjunk meg.
Hatalmas teher és nyomás nehezedett édesapámra, hogy megteremtse annak a lehetőségét, a pályám elején edzeni, utazni, versenyezni tudjak. A nagy nyomás miatt a közös munka kilenc év után vitákban csúcsosodott ki, amit nyilván nem segített az sem, hogy 17-18 évesen már nem a bólogató 14 éves kislány voltam. Lázadtam. Ezért nem működött akkor a közös munka.
Az első Australian Open versenyem előtt megbeszéltük, hogy ez így nem mehet tovább. Fontosabb az apa-lánya kapcsolat. Apa konkrétan két évre kivonult a teniszemből. Aztán a következő hét évben, amikor az évi 35 hét távollét között olykor itthon voltam, mindig segített. Amit rendkívüli módon tisztelek benne, hogy effektíve sosem szólt bele a munkába, a technikámba. Hagyott teret az aktuális edzőimnek, főképp nekem. Most, hogy a magyar tenisz is jó irányba indult el, amiben FED Kupa-kapitányként nagyon-nagyon megérdemelt módon ő is szerepet kap, és 29 évesen én is sokkal érettebb lettem, újra tudunk együtt dolgozni.”
Babos Csaba nem „utazó edző” lesz, azaz csak pár külhoni versenyre kíséri el a lányát. Kérdés persze, vajon ez szakmailag mennyire jelent problémát.
Mivel apáról van szó, az, hogy nagyjából csak tíz hetet leszünk együtt külföldön, a létező legjobb megoldás. Az együtt töltött 35 még most is sok lenne, azt hiszem, egyikünk sem vállalná
– felelte nevetve. Hozzátette, „35 héten át a nap 24 órájában bárkivel folyamatosan együtt lenni rendkívül megterhelő. Mivel az utazó edzőm is jelen lesz a közös edzéseinken, apával folyamatosan konzultálnak, így abszolút működőképes lehet ez a módszer. Fontos, hogy a csapatom összedolgozzon, váltsák, kisegítsék egymást. Így a lagjobb.”
Megkérdeztük azt is, mi az, amit az eddigi edzőkhöz képest Babos Csaba pluszt ad a lánya játékához.
„Korábban, ha az edzőm azt mondta, bal kézzel fogjam az ütőt, mert úgy jobban megy, megtettem. Ez a robotosdi sokáig képes működni, viszont amikor porszem került a gépezetbe, jött a pánik.
Ki más, mint apa ismer a legjobban. Ő az, aki megtanított teniszezni, érezzük egymás rezdüléseit, ezért a technikámat most újragomboltuk. Úgy tudtunk együtt dolgozni az elmúlt hónapokban, csiszolni a technikámon, hogy az én érzéseimre is hagyatkoztunk, ezért sokkal inkább magaménak érzem a változtatásokat.
Tímea szavaival élve „egy nagy családi biznisszé” vált számára a tenisz. Nővére a menedzsere, apja irányítja a felkészülést, a barátja az erőnléti edzője és az egyik legjobb barátja lesz az utazó edzője.
„Megtanultam, hogy akikre a legjobban számíthatok, azok a hozzám legközelebb álló emberek. Az hogy velük dolgozhatok, utazhatok plusz erőt, nyugodtságot biztosít számomra.”
Hogy mire lesz ez elég 2022-ben? Babos kisebb 25, 60 ezer dolláros tornákon szeretne visszatérni a körforgásba, majd februártól már WTA-tornákon áll rajthoz egyéniben és párosban is. Arról, hogy ki lesz az új partnere, még nem tudott beszámolni, annyit azonban belebegtetett, hogy a világranglistán a 20. hely körüli teniszezőről van szó. Ez jelzi, kifejezett cél, hogy párosban sikeres legyen.
„Lesznek olyan versenyek emiatt, ahol az egyénimet fel kell áldozzam. Az biztos, hogy Dubajban, Dohában, Indian Wellsben és Miamiban rajthoz állok párosban. Hogy ezeken a nagy tornákon egyéniben el tudok-e indulni, az a ranglistahelyezésem miatt egyelőre kérdéses. Ha úgy nézzük, ezekre a hetekre beáldozom az egyénimet a páros miatt.”
Azt is firtattuk, hogy pályafutása egyik, ha nem a legmélyebb gödréből indulva milyen reális célt fogalmaz meg a 2022-es évadra.
„Az alapvető célom, hogy újra versenyezzek, pályán legyek, azt csináljam, amit szeretek. Ha számszerűsíteni kell, úgy egyéniben egyértelműen az első százba kerülés a célom, nagyon remélem a Roland Garroson már főtáblás leszek. 2022 végére, 2023 elejére reálisnak érzem azt is, hogy újra, ahogy korábban éveken át, a legjobb ötvenben legyek. Párosban már csak az eredményesség a fontos, a ranglistahelyezés nem izgat már.”
